203596. lajstromszámú szabadalom • Földi helymeghatározó elrendezés és eljárás a helymeghatározásra és visszakeresésre
HU 203596B sekor pontosan lemérik. Annak alapján tehát, hogy az S1 jelzőelem helyzete, illetve H háztól való távolsága pontosan megvan adva, az S1 jelzőelem, illetve a hozzá tartozó P metszéspont a 4 keresőelem segítségével könnyen és pontosan meghatározható. A következő fix pontot S2 jelzőelem képezi. Táblázatban megadható S2-nek S1 -tői való távolsága és iránya. Amért adatokat akkor veszik nyilvántartásba, amikor az S2 jelzőelemet telepítik. Különféle eljárások és berendezések alkalmazhatók az SÍ és S2 jelzőelemek egymáshoz képesti távolságának és helyzetének meghatározására. Ami az irány meghatározását illeti, elég komoly problémát okoz, mert az összes ismert szerkezet és berendezés alapjában véve az irányt mindig a valóságos, azaz tényleges északi irányhoz képest határozza meg. Ezt a nehézséget a találmány szerinti rendszernél úgy küszöböltük ki, hogy járulékosan egy S0 referencia jelzőelemet képeztünk ki, amely So referencia jelzőelemet az R út mentén a H háztól ar távolságra helyeztünk el, ezáltal egy r referencia vonalat képeztünk ki. Az So referencia jelzőelem és az SÍ jelzőelem azonosítása vizuális úton való időleges megjelölése révén az r referencia vonal meghatározható. Ez az r referencia vonal alapvonalként szolgál az SÍ és S2 jelzőelemek egymáshoz képesti helyzetének meghatározásához. Ez a távolság meghatározható úgy, hoy meghatározzuk az r referencia vonal és az S i, S2 jelzőelemeket összekötő S1 jelzővonal közötti Vr szöget. Ezeket a méréseket viszonylag kis pontosságú eszközök és berendezések segítségével kell csak elvégezni, tehát elég azt az A területet nagyjából meghatározni, amely az S2 jelzőelem körül van, és azt követően például a 4 keresőelem segítségével lehet már az S2 jelzőelem pontos helyzetét meghatározni. Ezt követően az S3 jelzőelem helyzetét az s2 jelzővonal feljegyezett adataiból kiindulva keressük meg, az S2 jelzőelemből és a további s2 és s3 jelzővonalak által bezárt szögből kiindulva. így folytatjuk a mérést az SL jelzőút mentén egészen az azonosítandó jelzőelemig, például addig, ahol már vagy új koordinátákat kell felvenni, vagy már regisztrált objektumot, például T nyomvonalon levő kábelcsatlakozás helyét kell azonosítani. A találmány szerinti rendszernél az SÍ jelzővonal mentén fekvő összes S1...S6 jelzőelem által képzett fixpont helyzete pontról pontra pontosan meghatározható viszonylag kis mérési pontosságú eszközök és műszerek segítségével. A mérés során halmozódó pontatlanság nem lép fel, mivel a pontatlanságot minden egyes lépésnél empirikus úton minimalizáljuk. A találmány szerinti rendszer ilymódon különlegesen pontos műszerek és mérések nélkül biztosítja a helyezést, azonban szükséges lehet a rendszer abszolút koordináta adatainak igen nagy pontossággal való megadása, mivel a fixpontok helyzetét az egyes jelzőelemek valóságos fizikai helyzete határozza meg. A találmány szerinti rendszer egyik előnyös mérési elrendezési változata az, amikor minden egyes sn jelzővonal szakasz egy merőleges helyi koordinátarendszer egyik tengelyét képezi, míg ugyanennek a koordinátarendszernek a másik tengelye az adott 9 Sn jelzőelemnél az sn jelzővonalra húzott merőleges. Az Sn jelzőelem után a rendszer az Sn+l jelzőelem által folytatódik. Erre a második s2 jelzővonalra bocsátott merőleges b2 egyenes, mint koordinátatengely az s2 szakasszal egy derékszögű b2-s2 koordinátarendszert képez, amelynek négy negyedében az irányokat ++,+- -+ és -- jelzésekkel bejelöltük, vagyis az s2 jelzőelemtől mért koordináták, ha megadjuk az előjeleket is, teljesen egyértelműek. Ha veszünk egy adott Px pontot az s2 jelzőelem közelében, amelyet a b2-s2 koordinátarendszerben kell megadnunk, éppúgy megadhatjuk egy ennek megfelelő bl-sl koordinátarendszerben is. A T nyomvonalon kijelöltünk különböző TI, T2 ... stb. pontokat, célszerűen a T nyomvonal könyökpontjait, amelyeket különböző megfelelő bn-sn koordinátarendszerben regisztrálunk. Ezeket a pontokat, illetve jelzőelemeket éppoly pontossággal viszsza tudjuk keresni az adott helyi koordinátarendszerben. A koordináták azonban nem az adott Sn+i jelzőelem abszolút koordinátái, mivel az ezekhez a koordinátákhoz tartozó fixpontok nem a geodéziai mérésekhez előírt pontossággal vannak meghatározva. Azonban ahogyan erre már korábban utaltunk, az egyes helyi koordinátarendszerben megadott jellemzők minden nehézség nélkül megadhatók abszolút értékekben is, ha az utóbbi rendszerben az előző rendszer fixpontjait például légifelvételek felhasználásával megmérjük. Kijelölhetjük természetesen az SL jelzővonal pontos helyzetét is egyszer és mindenkorra, amit azt az előnyt jelenti, hogy a koordinátákat igen könnyen meg tudjuk adni az abszolút rendszerben is. Használhatunk természetesen térképet is, amilyet például a 2. ábra mutat, de gyakran erre sincs szükség, ha a jelzővonal kiindulási So, SÍ jelzőelemei által megadott fixpontokat kellő pontossággal leírjuk vagy jelöljük, vagyis lehetővé tesszük, hogy a 4 kereső detektorral azonnal megtaláljuk So és SÍ jelzőelemek helyét. Ezt követően a kimérés már a felvett adatok alapján könnyedén elvégezhető. Ennek ellenére célszerű, ha legalább egy durva felmérésű térkép rendelkezésünkre áll, amely lehetővé teszi a megfelelő SL jelzőút T nyomvonal gyors megtalálását az adott területen, amelyből például azt is meg tudjuk adott esetben állapítani, ha az adott T nyomvonal rosszul van telepítve. Az egyes egyedi SL jelzőutakat nem célszerű túl hosszúra választani, természetesen ezek egymás vonalához folytatólagosan kapcsolódhatnak. Hosszú távolságon kialakított T nyomvonal esetében azonban megfelelő távolságban célszerű jól meghatározott referencia So jelzőelemeket megadni az adott szakaszhoz tartozó kezdőpontoknál abból a célból, hogy a vonatkozó SÍ jelzőpontból kiinduló mérésekhez szolgáló r referencia vonal könnyen meghatározható legyen. A 2. ábra bal oldalán látható a T nyomvonalon az SÍ jelzőelem előtti és az R út másik oldalán található S23 jelzőelem, vagyis ebben az esetben az r referenciavonal és az SÍ jelzőelem igen jól használható az ismertetett SL jelzőúttól balra levő jelzőút kezdetének meghatározásához. Az egyes sn jelzővonalak optimális hosszúsága több paraméter függvénye, amelyeket itt részletesebben nem fejtünk ki. Annyit jegyzőnk csupán meg, hogy a te-10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
