203583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bakteriális fertőzések ellen védő emberi monoklonális antitest-készítmények és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 203583B antitesteket kódoló gének átvitelét szolgáltassuk. Egy más módszer szerint a sejtvonalakat az immunglobulinokat kódoló DNS forrásaként alkalmazhatjuk, amelyeket lehet izolálni és sejtekbe átvinni a fúziótól eltérő technikákkal. Ezen kívül a monoklonális antitesteket kódoló géneket lehet izolálni és alkalmazni a rekombináns DNS technikákkal összhangban fajlagos immunglobulinok termeléséhez gazdaszervezetek hosszú sorában. Részletesebben, cDNS könyvtár előállításával hírvivő RNS- ből egy egyedi, az immunglobulint kódoló és intronoktól mentes cDNS kiónt lehet izolálni és megfelelő prokarióta vagy eukarióta kifejeződő vektorokba helyezni, majd ezt követően gazdaszervezetbe transzformálni a végső, nagy tömegű termeléshez. Nagy jelentőségűek azok a megelőző és/vagy terápiás monoklonális antitestek, amelyek képesek reagálni olyan nem-”belső” szénhidrát determinánsokkal, amelyek három vagy több, általában legalább öt, méginkább legalább tíz, de akár 15 vagy több bakteriális szerotípusban vesznek részt, amelyek magukban foglalnak legalább két, általában legalább három méginkább legalább öt, de általában kevesebb, mint tíz baktérium nemzetséget. Különösen érdekesek azok a monoklonális antitest kompozíciók, amelyek legalább három, előnyösen legalább öt és annál több általános kórházi fertőzést okozó baktériummal reagálnak az alábbiak közül: Escherichia coli, Pseudomonas aeruginosa, Klebsiella pneumoniae, Enterobacter aerogenes/cloacae, Serratia marcescens, és Streptococcus agalactiae B csoport. A születés utáni fertőzéseknél a kompozíció kívánatosán reagál legalább két, általában legalább három, és leginkább legalább négy vagy több fertőzést okozó baktériummal az alábbiak közül: Escherichia coli KI, Neisseria meningitidis B csoport, Streptococcus agalactiae B csoport, Hemophilus influenzae B típus, Staphylococcus aureus, és Staphylococcus epidermis. A kompozíciók mindegyike magában foglal legalább két, általában legalább három-öt, méginkább 6-10 humán monoklonális antitestet, ahol legalább egy antitest reagál olyan nem-”belső” szénhidrát epitópokkal (pl. LPS molekulákkal), amelyek két vagy több baktérium nemzetségben vesznek részt, és így nyújt védelmet. Tipikusan az antitest nem kötődik mindegyik baktérium összes szerotípusához, de kötődhet két, három vagy több szerotípushoz. Kívánatos legyen a kompozícióban legalább egy olyan monoklonális antitest, amely legalább két gram-negatív baktérium-nemzetség hozzáférhető nem’’belső” szénhidrát részéhez kötődik, és legalább egy olyan monoklonális antitest, amely egy gram-negatív baktérium és egy gram-pozitív baktérium hozzáférhető nem-”belső” szénhidrát részéhez kötődik. A különböző monoklonális antitest komponensek mólaránya általában egymáshoz viszonyítva nem több, mint 1:10, általában nem több, mint 1:5, de általában egymáshoz viszonyítva 1:1-2 között van a mólarány. A humán monoklonális antitestek megtalálhatók egymagukban is, különösen akkor, amikor a patogént azonosítottuk, vagy a patogének nagyon szűk tartományba korlátozódnak a szóban forgó antitest kötő spektrumán belül. 9 A jelen találmány szerinti monoklonális antitesteket lehet kombinációban alkalmazni és más monoklonális antitestekkel (pl. a már nyüvánosságra került alábbi című szabadalmi bejelentés szerintiekkel: „Monoclonal Antibodies Cross-Reactive and Protective Against P. aeruginosa Serotypes” (P. aeruginosa szerotípusok elleni keresztreaktív és védő hatású monoklonális antitestek), 807394 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentés, 1985. december 10), valamint meglevő vérplazma-készítményekkel, mint pl. emberek bakteriális betegségeinek megelőző vagy terápiás kezelésében alkalmazott immunglobulin-termékekkel. Előnyösen az immunglobulinhoz a plazmát olyan humán donoroktól szerezzük, akik különböző fertőző baktérium-nemzetségekkel reaktív immunglobulonok emelt szintjét mutatják. Lásd általában a következő összefoglalást: „Intravenous Immune Globulin and the Compromised Host” (Intravénás immunglobulin és a veszélyeztetett gazdaszervezet), Amer. J. Med. 76(3a), 1984. március 30, 1-231 oldal; ez az irodalmi hely a jelen bejelentésbe referenciaként van beépítve. A jelen találmány szerinti monoklonális antitesteket lehet alkalmazni külön-külön kompozícióként, antibiotikumokkal vagy antimikrobiális szerekkel együtt beadva. Tipikusan az antimikrobiális szer lehet valamilyen penicillin vagy cefalosporin (pl. karbenicillin, penicillin G vagy hasonló) valamilyen aminoglükoziddal együtt (pl. gentamicin, tobramicin stb.), de számos más szer (pl. cefalosporinok, szulfa-gyógyszerek) is alkalmazható, amelyek jól ismertek azok számára, akik a szakterületen jártasak. A jelen találmány szerinti monoklonális antitestek és a belőlük készült gyógyászati kompozíciók különösen orális és parenterális, vagyis szubkután, intramuszkuláris vagy intravénás beadáshoz alkalmazhatók. így a jelen találmány kompozíciókat nyújt parenterális beadáshoz, amely humán monoklonális antitest oldatát, vagy egy ebből készült keveréket ("koktél”) tartalmaz elfogadható hordozóban, előnyösen vizes hordozóban. Vizes hordozók széles választékát lehet alkalmazni, pl. vizet, pufferet vizet, 0,4%-os sóoldatot, 0,3%-os glicin-oldatot stb. Ezek az oldatok sterilek és általában mentesek a szilárd alkotórészektől. Ezeket a kompozíciókat hagyományos, jól ismert sterilezési technikákkal lehet sterilezni. A kompozíciók tartalmazhatnak gyógyászatüag elfogadható kiegészítő anyagokat, amelyek szükségesek lehetnek a megfelelő fiziológiai körülmények beállításához, pl. pH beállító és pufferoló szerek, toxicitás-beállító szerek és hasonlók, ilyenek pl. a nátrium-acetát, nátrium-klorid, káliumklorid, kalcium-klorid, nátrium-laktát, stb. Az antitestek koncentrációja ezekben a kiszerelésekben széles intervallumban változhat, azaz kevesebb, mint 0,5%-tól, általában 1%-tól vagy legalább \%tól egészen 15-20%-ig (tömegszázalékban), és elsősorban a folyadék térfogaton, viszkozitásokon stb. alapulva választjuk meg, összhangban a választott beadás megfelelő módjával. így intramuszkuláris injekcióhoz való tipikus gyógyászati kompozíciót lehet készíteni, amely 1 ml steril, puff erőit vizet és 50 mg monoklonális antites10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
