203580. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a GE 2270 antibiotikum A faktor és ezt tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 203580B VII, Táblázat A GE 2270 aktivitása anaerobokkal szemben 15 MIC (|xg/ml) 5 Bacteroides fragüisL1236 2 „L1237 1 „L1226 1 10 „L1228 1 „L1010 2 Propionibacterium acensL1014 0,004 „L1560 0,004 15 16 MIC (jjLg/ml) „L1563 0,03 „L1565 0,008 AP. acnes-szel szembeni aktivitást olyan in vitro kísérlettel is megerősítettük, amely 11, a klinikumban izolált törzset foglal magában. Az eredményeket az alábbiakban mutatjuk be. A GE 2270 antibiotikum aktivitása P. acnes ellen A törzsek száma MIC tartomány ixg/ml MIC50 MIC90 11 0,004-0,008 0,008 0,008 Baktericid aktivitás Enterococcus faecalis-és 10% Cremophor® EL-t (polietoxilezett ricinusszál szemben olaj) tartalmaz. Az idő/pusztulás görbéket 100 ml-es Erlenmeyer lombikokban, 10 ml Todd-Hewitt húslevessel veszszük fel. A tenyészeteket kevertetés nélkül 37 °C-on inkubáljuk. A beoltást az Enterococcus faecalis 30 L149 törzs logaritmikus növekedési fázisban levő tenyészetével végezzük, 1,4x10' CFU/ml csíraszámmal. A vonatkozási antibiotikum (8 mg/I teikoplanin) 48 óra alatt a fertőző baktériumok 99%-át pusztítja 35 el, míg a GE 2270 antibiotikum A faktor (0,13 mg/1) 2 órán belül a baktériumok 99,8%-át és 48 órán belül 99,99%-át öli el ebben a dózisban vagy 24 órán belül 4 mg/1 koncentrációban. Ez az aktivitás Enterococcus faecalis-szal szem- 40 ben kiterjed olyan törzsekre is, amelyek glikopeptid antibiotikumokra rezisztensek. Aktivitás Gardnerella vaginalis-szal szemben 13 G. vaginalis klinikai izolátumot vizsgáltunk 45 Casman agaron, amely 50% nyűlvért és 0,15% lizált nyúlvért (inokulum kb. 104CFU) tartalmaz. A GE 2270 antibiotikum A faktor MIC értéke a 2-4 mg/1 tartományba esik; a MIC 5 (érték 2 mg/1. Az inkubálást 48 órán át végezzük 37 °C-on anaerob gázelegy- 50 ben. Kísérletes vérmérgezés egérben A találmány szerinti vegyület antimikrobiális aktivitását egérben előidézett kísérletes vérmérge- 55 zés esetében is megerősítettük. 8 CDI egérből álló csoportokat (Charles River, átlagtömeg 18-22 g, mindkét nem) intraperitoneálisan Staph. Aureus ATCC 19636-tal fertőzünk meg. Azantibakteriális vizsgálathoz szükséges ada- 60 got (10 sejt/egér) 0,5 ml, 5% bakteriológiai minőségű mucint tartalmazó oldatban (Difco) szuszpendáltuk. A vizsgálandó vegyületet intravénásán adagoljuk, egyszer, közvetlenül a fertőzést követően, sterü vizes oldatban, amely 5% dimetü-formamidot 65 Áz ED5 Cértéket a 7. napon határozzuk meg az egyes dózisokhoz tartozó túlélő állatok %-os menynyisége alapján, Spearman és Kaerber módszerével (Statistical Methods in Biological Assay, 524-530, Charles Griffin and Co, Ltd. London (1952)/. Értéke l,13mg/kg. Kísérleti szívbelhártyagyulladás patkányban A szívbelhártyagyulladást hímnemű CD patkányokban (Charles River) idézzük elő, amelyek tömege kb. 200 g. Az aorta-billentyűn keresztül egy polietilén katétert (PP. 25 Portex) vezetünk be a bal kamrába, a jobboldali artéria carotis-on át, és ezt kötéssel enyhén rögzítjük. A katéter megfelelő elhelyezkedését nyomásátvivővel ellátott regisztráló műszerrel (Hewlett Packard 7782A) ellenőrizzük. Két nap elteltével a patkányokat i.v. injekcióval egy S. aureus L1524 tenyészetből származó, 104CFU-t tartalmazó 0,5 ml NaCl-oldattal fertőzzük meg. A kezelést 16 órával a fertőzést követően kezdjük és 5 napon át folytatjuk, a propilénglikol:Cremopher EL:5%-os glükóz 10:20:7 arányú elegyben oldott GE2270 antibiotikum A faktor i.v., 20 mg/kg dózisban naponta kétszer visszük be. A túlélő patkányokat a kezelés megkezdésétől számított 6. napon öljük le és kiemeljük az állatok szívét. A kezelés befejezését megelőzően elpusztult állatokat boncolásnak vetjük alá és szívüket kiemeljük. Az egyes szíveket lemérjük és homogenizáljuk; a homogenizátumokat sorozat-hígításnak vetjük alá és a baktériumterhelés meghatározására Todd-Hewitt agaron szélesztjük. Vérnek a teljes szív homogenizátumokban való jelenléte nem befolyásolja az eredményeket, mivel a bér baktérium-titere mindig legalább ezerszer kisebb, mint a szívé. Az adatokat statisztikusan elemezzük a Scheffe-f. többszörös összehasonlítási próbával (Scheffe, H.: The analysis of variants, John WUey and Sons, New york, 1959). A statisztikus elemzésből kizárjuk azokat az állatokat, amelyek a 9
