203573. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az égési jellemzők javítására és a környezeti és korróziós ártalmak csökkentésére olajos hulladékanyagok emulziós porlasztásos tüzelésekor

1 HU 203 573 B 2 A találmány tárgya eljárás az égési jellemzők javításá­ra és a környezeti és korróziós ártalmak csökkentésére' olajos hulladékanyagok emulziós porlasztásos tüze­léskor. A közlekedésben, a mezőgazdaságban és az ipar számos területén képződő olajos hulladékok (pl. fá­radtolajok, szennyezett olajok és olajtermékek, olajos szennyvíz-uszadékok, bontott és bontatlan hűtő-kenő folyadékemulziók és más olajos emulziók, gépzsírok stb.) számos hasznosítási lehetősége ismert. Ezek kö­zül a legelterjedtebb az olajos hulladékanyagok tüze­lési célú hasznosítása, amelynek során az olajos hulla­dékokat megfelelő előkezelés után önmagukban vagy adott esetben más tüzelőanyagokkal (pl. fűtőolajjal, pakurával, gudronnal stb.) összekeverve elégetik. Ilyen eljárásokat ismertetnek többek között a következő közlemények: „Energy from used Lubricating Oüs” API Publ. 155 (1975. október); Ross: .industrial Was­te Disposal” (Reinhold Book Corp. 1968); „Inciserati­­on of Industrial Hazardous Wastes and Sludges” (Noyes Data Corp. USA, 1979); „Reprocessing and Disposal of Waste Petroleum Oils” (Noyes Data Corp. USA, 1979); Bálint: „Olaj- és gázégők üzemi mérései és javítások” (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1985); Olessák-Szabó: „Energia hulladékokból” (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984); Varga-Kolinics-Kubó- Dorogi: „Mezőgazdasági hulladékok hasznosítása” (Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1975). A Chemical Abstrac, 88. 76 205. sz. referátum olyan szovjet megoldást ismertet, amely szerint fel­ületaktív anyag hozzáadásával emulziót készítenek gazolinból, Diesel-olajból és vízből. A víztartalom be­folyásolja az égetés sebességét s bizonyos mértékben csökkenti a környezetszennyeződést. Ez az eljárás csak ennél a speciális elegynél hatásos igazán általá­nosságban nem alkalmazható jó eredménnyel. AChemicalAbstracts,89,92177. sz. japán bejelentés szerint a folyékony tüzelőanyagok által okozott környe­zetszennyezés magnézium-szulfonáttal és bárium-naf­­tenáttal csökkenthető. Ez a megoldás nagyon költséges, mert ezek a vegyületek drágák és - a nagy molekulatö­meg következtében - viszonylag sok kell belőlük egy adott fémkoncentráció biztosításához. A szulfonátok növelik a kéntartalmat és ez a korrózió, valamint a kör­nyezetvédelem szempontjából nem előnyös. A Römpp Vegyészeti Lexikon (I. 824. oldal) bizo­nyos szerves és vízben nem vagy rosszul oldódó szer­vetlen fémvegyületeket (például bentonitot, kovasav­­gélt, kaolint, Al(OH)3-ot, Sn(OH)2-t) említ emulgeáló­­szerként víz/olaj típusú emulziók készítéséhez. Ezek az adalékok az égés javítására alkalmatlanok. Valamennyi hivatkozott eljárás közös jellemzője, hogy az olajos hulladékból vagy az olajos hulladék és szénhidrogén-tüzelőanyag (jellemzően fűtőolaj) ele­­gyéből eltávolítják a mechanikai szennyezéseket és az olajokban stabü emulzió formájában már meg nem kötődő vizet, majd az olajos hulladékot, illetve az ola­jos hulladék és a szénhidrogén tüzelőanyag elegyét elégetik. Az égetést rendszerint porlasztós égőkkel végzik. Az olajos hulladékok tüzelési célú hasznosításakor számos nehézség származik abból, hogy ezek a hulla­dékok - néhány speciális kivételtől eltekintve - ki­­sebb-nagyobb mennyiségben mindig tartalmaznak a környezetre veszélyes, esetenként erősen mérgező anyagokat. Ide sorolhatók elsősorban az olajban oldó­dó szerves fémvegyületek (például bárium-, antimon-, ólom-, cink- vegyületek), a halogénvegyületek, vala­mint a f oszfor-, bór- és kénvegyületek. Az égetés során ezek a vegyületek, illetve égéstermékeik rendszerint a füstgázokkal együtt távoznak el, és a környezetbe jut­va erősen környezetszennyezést okoznak. A halogén­ek, valamint a kénvegyületek az égetőberendezéseket erősen korrodeálják. Mindezek miatt az olajos hulla­dékokat és/vagy a füstgázokat különböző fizikai-ké­miai módszerekkel (pl. kicsapás, desztilláció, mosás, adszorpció stb.) tisztítani kell, ami jelentősen rontja az eljárás gazdaságosságát, és rendszerint pótlólagos beruházással jár. A rendelkezésre álló olajos hulladékanyagok rend­szerint vizet is tartalmaznak. Egyes szélsőséges ese­tekben az olajos hulladékanyagok víztartalma az 50- 95 tömeg%-ot is elérheti. Ha az Uyen szélsőségesen nagy víztartalmú olajos hulladékanyagokat (például hűtő-kenő folyadékokat) közvetlenül összekeverik a szénhidrogén tüzelőanyagokkal, az emulzió megtörik, és a rendszerből folyamatosan víz válik ki. Avízkiválás időben rendkívül elhúzódó folyamat, még az égetőbe­rendezésben is folytatódik, és az égetőberendezésben kivált víz a berendezést szennyezi és lángleszakadás miatt üzemzavart okoz. A víz/olaj emulziót tehát az emulzió elégetéséig stabilizálni kell. Nagyobb stabüi­­tású, szállítás- és tárolásálló emulziók előállításához viszonylag nagy mennyiségű és rendszerint költséges emulgeálószerekre van szükség, ami rontja az eljárás gazdaságosságát. Kisebb stabilitású emulziók eltüze­lésére dolgozták ki az úgynevezett on line homogeni­­zálásos eljárást, amelynek lényege az, hogy az olajat és a vizet (vagyis a vizes olajat) speciális, homogenizátor­­ral ellátott égetőfejbe vezetik, és a képződött emulziót gyakorlatilag kialakításának ütemében tüzelik el. Az ilyen emulziós égőfejek stabü üzemeltetéséhez azon­ban igen kis ionkoncentrációjú víz szükséges; a vonat­kozó üzemviteli útmutatók kötelező intézkedésként írják elő desztülált víz használatát vagy a csapvíz lá­­gyítását, illetve ionmentesítését (Industriefeuering 22,12-13/1982/). Az olajos hulladékok fizikai-kémiai tisztítása során eltávolított környezetszennyező anyagok egy része (ti­pikusan a szerves fémvegyületek) egyébként az olajok égési tulajdonságait javító és a korróziót csökkentő anyagok, így jelenlétük a tüzelőanyag-keverékekben pusztán tüzeléstechnikai szempontokból kívánatos lenne. A szerves fémvegyületek további kedvező hatá­sa, hogy felületaktív anyagok, így elősegítik a víz emulgeálódását az olajban. Olyan megoldásra van te­hát szükség, amellyel a szerves fémvegyületek környe­zetkárosító hatása biztonsággal kiküszöbölhető, anél­kül, hogy azokat az olajos hulladékokból és/vagy a füstgázokból el keüene távolítani. Szükség van továb­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom