203549. lajstromszámú szabadalom • Új sztereoszelektív hidrogénezési eljárás dihidro-lizergol előállítására

1 Hü 203 549 A 2 A találmány tárgya új sztereoszelektív hidrogénezési eljárás dihidro-lizergol előállítására lizergolból oldó­szeres közegben aktívszén hordozóra vitt palládium katalizátor jelenlétében. A dihidro-lizergol (8ß-hidroximetü-6-metil-ergo­­lin), gyógyászatiig igen jelentős és specifikus hatású vegyület, mely önmagában is gyógyászatiig értékes (citosztatikus) hatással rendelkezik. (E. Eich és mti.: Planta Med. 1986,290-4). A dihidro-lizergolt és izomerjeit első ízben W. A. Jacobs és L. C. Craig állították elő ergotininből buta­­nolos közegben fém nátriummal végzett redakció út­ján [J. Bioi. Chem. 108, 595 (1935)]. Ugyanezen szer­zők később dihidro-lizergsav-metilészterből analóg redukcióval ugyancsak izomerek keverékét kapták [J. Bioi. Chem.: 115,227 (1936)]. A. Stoll és mti. dihidro-lizergsav-metilészterből líti­­um-alumíniumhidrides redukcióval 74%-os kiterme­léssel állítottak elő dihidro-lizergolt. Fenti irodalmi helyek értékes adatokat közölnek a dihidro-lizergol fi­zikai-kémiai jellemzőiről (olvadáspont, forgatás) is. A 174577 sz. magyar szabadalmi leírás már a gya­korlat szempontjából fontos lizergol szelektív hidro­­génezésére ismertet eljárást. Eszerint a lizergolt alka­­nöl-diklórmelán 2:1 elegyében speciális, alumí­­niumoxid hordozóra felvitt palládium katalizátorral hidrogénezik. A hidrogénezést igen híg, mintegy 1 %­­os oldatban nagy mennyiségű (a hidrogénezendő lizer­­gollal azonos tömegű) katalizátorral végzik és 85%-os kitermelést érnek el. Az eljárás hátránya, hogy mellékreakciók játszód­énak le (1. op., fajlagos forgatás). R. Voigt és P. Zier számolnak be protikus oldószer jelenlétében, palládi­um katalizátorral végzett hidrogénezési reakciók le­hetséges melléktermékeiről [Pharmazie 28, 486-7 (1973)]. K. Mayer és E. Eich Raney-nikkel katalizátorral dioxán-alkoholos oldószer elegyben végzett transzfer­­hidrogénezéssel lizergolból kiindulva 90% kitermelés­sel állítanak elő dihidro-lizergolt. A hidrogénezést ugyancsak igen híg oldatban és nagy mennyiségű (a hidrogénezendő lizergolra számítva háromszoros tö­megű) katalizátor jelenlétében végzik [Pharmazie: 59,537-538(1984)]. A 129 061 számú magyar szabadalmi leírás szerint a lizergsav-amidok hidrogénezését oldószeres közeg­ben hidrogénező katalizátorok jelenlétében végzik. Példáiban lizergsavamidok közül az ergotamin, az er­­gotoxin, az ergokrisztin, az ergozin és az ergotaminin hidrogénezését ismerteti. A leírás külön kiemeli, hogy az ergometrin - amely ugyan anyarozsalkaloid (peptidalkaloid) - különleges helyzetet foglal el, lévén a molekulatömege sokkal kisebb (2. oszlop 38-46. so­ra). Hidrogénezéshez katalizátorként a nikkel, réz, króm, palládium és platina fémeket sorolja fel, külö­nösen a palládiumot emeli ki, amelyet palládiumtapló, báriumszulfátra vagy más hordozóra lecsapott formá­ban alkalmaznak. A hidrogénezés oldószere víz, alko­holok, éterek vagy szénhidrogének vagy elegyeik le­hetnek. A szabadalmi leírás tehát csak nagy molekula­tömegű lizergsavamidok hidrogénezésére vonatkozik, nemcsak a kis molekulatömegű peptidcsoportot nem viselő ergotalkaloidokat zárja ki, hanem - a kémiailag különleges helyzetet elfoglaló - kis molekulatömegű anyarozsalkaloidokat is, mint amüyen az ergometrin. A 173239 számú magyar szabadalmi leírás szerint az ergozin - azaz ismét egy peptidalkaloid (a C. A. nó­menklatúrája szerint ergotamán) - katalitikus hidro­génezését abs. dimetü-formamidos közegben, aktív­szén hordozónlO%-os palládium katalizátor jelenlété­ben végzik. Az eljárás hátránya, hogy az ergozin 0,5%­­a reagálatlanul marad vissza, amely a technika mai állása szerint már nem engedhető meg. A160191 számú magyar szabadalmi leírás új lizerg­­sav-származékok szintézisét ismerteti, amelynek egyik előnyös megvalósítási módja szerint a 9,10-dihidro li­­zergsavldorid-hidrokloridot2R,5S, lOaS, 10bS-2-ami­­no-3,6-dioxo-10b-hidroxi-2-izopropü-5-(propfl-l)­­oktahidro-8H-oxazolo[3,2-a]pirrolo[2,l-c]pirazin­­hidrokloriddal kondenzálják dimetil-formamidos kö­zegben, mintegy 4 tf% piridin jelenlétében. A 2’ß-izo­­propü-5’a-n-propil-9,10-ergopeptin hidrogénezését alumíniumoxid hordozóra felvitt, előhidrogénezett palládium katalizátorral 1:1 térfogat- arányú meta­­nol-metilénklorid oldószerelegyben végzik. Az irodalomból ismert eljárások közös hátránya, hogy igen híg oldatban (kb. 1%-os oldat) végzik a hid­rogénezést, további hátrányt jelent az is, hogy a hidro­génezendő anyagra számolva fajlagosan nagy tömegű (például háromszoros) katalizátort alkalmaznak. Fen­tieken túlmenően az ismert eljárásoknál a hidrogéne­zési reakcióelegyből - kinyert nyersterméket * kris­tályosítással tisztítani kell. A lizergolmolekula hidrogénezésének problémája alapvetően eltér az ergot-alkaloidokétól és más lizerg­­sav-származékokétól. A 8. helyzetű -CH2-OH cso­port ugyanis a hidrogénezendő kettőskötéshez képest allü-helyzetben van, azaz a hidrogénezés műszaki fel­adata a hidrogenolízis (vagyis az OH-csoport redukci­ójának) megakadályozása. [P. N. Rylander Catalytic Hidrogenation in Organic Synthesis. 285-290. o„ Academic Press, New York, San Francisco, London, 1979.]. Ezzel szemben az ergot-alkaloidoknál és más lizerg­­sav-származékoknál a 8-as helyzetben karbonilcsoport van, amely tökéletesen stabil és jelenlétében a kettős kötés könnyen és szelektíven hidrogénezhető (ibid. 51. o.) A fenti általános érvényű tapasztalattal teljes össz­hangban van az is, hogy az ergot-alkaloidok és más li­­zergsav-számazékok hidrogénezésével foglalkozó iro­dalomban hidrogenolízisre utáló mellékreakciót nem írnak le, még a szabad lizergsav hidrogénezése is egysé­ges termékhez vezet [The Alkaloids Vol. VIII. 737-738. o. (Academic Press, New York, London, 1965)]. Az ergot-alkaloidoknál - azaz a lizergsav tripeptid­­jeinél - a molekulát a különféle hidrogénhídkötések jelentősen stabilizálják. [The Alkaloids Vol. 38,124— 127. o. (Academic Press, Sand Diego, New York, Bos­ton, London, Sydney, Tokyo, Toronto, 1990)]. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom