203495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás domború felületű nyomdaipari termékek előállítására

1 HU 203 495 B 2 Az elektrolittartalmú készítményt célszerűen polig­­ráfiás eljárással visszük fel az alapra. A poligráfiás eljárásokhoz nagy példányszámú kiadások készítésé­hez alkalmas, nagy teljesítményű gépek léteznek. A nyomtatás során nyomóforma kis mennyiségű elektro­litkészítményt visz fel az alapra; ez a mennyiség körül­belül megfelel a sík szövegek és képek közönséges nyomtatása során nyomdaformával átvitt festékmeny­­nyiségnek. Az elektrolitkészítmény reológiai tulajdon­ságait úgy választjuk meg, hogy azok közel azonosak legyenek a nyomdafesték reológiai tulajdonságaival. A reliefkép kialakítása olyan berendezéssel történik, melynek semmi köze a nyomdai gépekhez, így kívánt esetben a sík kép nyomtatását és a térbeli relief kialakí­tását időben és térben elkülönítve végezhetjük. Lehet­séges azonban az is, hogy a két műveletet folyamatos gyártássá egyesítjük. Mivel a sík kép kialakításához a már meglévő poligráfiás technikát alkalmazzuk, a ta­lálmány szerinti eljárást gyorsan vezethetjük be a ter­melésbe. A sík képek kialakítása során alkalmazott nyomda­­technikai eljárás akkor termelékeny, ha az adott ter­mékhez a nyomdai eljárást jól választottuk meg. A szitanyomásnak akkor van előnye, ha nyomtatványokat kis példányszámban, gyorsan kell elkészíteni. Erre pél­dák a vakírásos nyomdatermékek, membránelemek és dísztárgyak kísérleti gyártása. A selyem-raszter nyo­más mind a kézi kísérleti termelés, mind a gépesített és automatizált szériatermelés céljaira alkalmas. A szita­nyomás során alkalmazott formák szerkezeti sajátossá­ga, hogy a sík kép készítése során elegendő menyiségű elektrolit kerül az alapra, ami lehetővé teszi igen ma­gas, akár néhány milliméteres relief készítését. Az igen termelékeny és erősen automatizált mély­nyomás alkalmazása akkor célszerű, ha a találmány szerinti eljárással membránelemeket, dísztárgyakat vagy vakírásos nyomdaipari terméket nagy példány­számban akarunk előállítani. A mélynyomási forma különböző mélységű nyomóelemeket tartalamazhat, így az adott alapra különböző mennyiségű festéket hordhatunk fel egy és ugyanazon kép különböző része­ire. Ily módon egyfokozatú nyomással nyomtatott ala­pon később különböző kiemelkedésű profilt kapunk. A többszínű nyomdai eljárásokkal mind a szita-, mind a mélynyomás esetén különböző kiemelkedésű reliefképet készíthetünk. Ez különösen a vakírásos nyomdaipari termékek esetén igen fontos; a relief kü­lönböző magassága járulékos információt hordozhat, amelyet tapintással lehet érzékelni. A sík képek elkészítésére a szita- és a mélynyomá­son kívül az offsetnyomást és egyéb különleges nyom­daipari eljárást, például az indirekt mélynyomást, a sík könyvnyomást stb. is alkalmazhatjuk. Amennyiben az alap (hordozó) textília, textilipari nyomtatóeljárásokat, szövetnyomógépeket is használhatunk. Az elektrolittartalmú készítményt fényszedéssel is hordhatjuk fel az alapra. A találmány szerinti eljárás, a fényszedés és a nagy teljesítményű nyomdagép együt­tes alkalmazása révén vakok számára hozzáférhetővé tehetjük a látók számára már meglévő adattömeget. Ez a lehetőség azon alapul, hogy a látók számára a nyom­daipari termékek zömét fényszedéssel készítik, azaz az összes adat szerkesztett formában, gépi leolvasásra al­kalmas adattárolókon (mágneslemezen, mágnesszala­gon, lyukkártyán, lyukszalagon) megvan. A Braille-írás nyelvtana megegyezik az adott nyelven látók számára írt szöveg nyelvtanával. Ennélfogva a fényszedő beren­dezés számára kódolt adatok minden nehézség nélkül lefordíthatók Braille-írást kódoló adatokká. Ilyen prog­ram segítségével látók számára készülő tetszőleges nyomdaipari termék termeléséhez felhasználható adat­halmazból sík alakú, Braille rendszerű írás nyomófor­­mája készíthető. Egyedi, személyes megrendelésre is készülhetnek fényszedéssel Braille-írásos nyomdaipari termékek. Vakok számára tapintással érzékelhető reliefkép ki­alakításához alapként (hordozóként) célszerűen papírt, papírszerű anyagot vagy szövetet alkalmazunk. Az ala­pot a tapintási tulajdonságai, az elektrolitkészítmény és a diszperzió, valamint az alap között létrejövő adhézió, végül a szilárdság, nedvességállóság, ár és beszerez­hetőség alapján választjuk meg. Jelzésre és címkeként szolgáló termékek alapjaként szövetet vagy hurkolt, illetve font terméket, esetleg öntapadós szintetikus papírt alkalmazunk. Különleges esetekben vakok számára reliefterméket fém, fa, üveg, műanyag vagy bőr alapon is készíthetünk. A találmány céljaira a legalkalmasabb szintetikus papírok az alábbiak: polietilén-tereftalát-fóliából ké­szült papír, egyoldali papírszerű bevonattal ellátott szintetikus papír, és polietilén-tereftalát-fólia alapú, mindkét oldalán papírszerű bevonattal ellátott szinteti­kus papír. A cellulóz bázisú papírok közül a legalkal­masabb a melamin-formaldehid-gyantával készített pa­pír, tekintettel arra, hogy ennek a papírnak a nedves állapotú szilárdsága még mindig 30%-a a száraz álla­potú szilárdságnak. A vakok által hordott textilipari termékek színének, méretének, szabásának rögzítésére szolgáló címkék el­készítésekor alapként célszerűen természetes és mű­szálas szövetet alkalmazunk, és a szövet mindkét olda­lát kezeljük (relieffel látjuk el); a mindkét oldalon koagulált diszperziótól körülvett szöveten a relief sok­kal jobban tapad az alaphoz. A címkék egy további előállítási módja, ha a relief szöveget vagy ábrát szinte­tikus papírra nyomtatjuk, melynek egyik oldalát levá­lasztható fedőréteggel (esetleg szilikonozott papírral) védett öntapadó ragasztó borítja. Az ilyen címkéket könnyen felrakhatjuk gyógyszercsomagolásra, élelmi­szerre, Braille-írásos könyvek borító- és hátlapjára, magnókazettákra és egyéb háztartási cikkekre. A találmány szerinti eljárást folyadékok elválasztá­sára szolgáló berendezések, pl. membránszűrők memb­ránjainak kialakítására, így a membránok elosztó, gyűjtő és tömítő kontúrjainak kialakítására is alkal­mazhatjuk. A kontúrok (azaz a reliefkép) alapjaként szelektív membránt alkalmazunk. Az ilyen elválasztó­berendezés fő elemek kontúrok (domború körvonalak), amelyek az elválasztandó közeget a membrán felületén elosztják, gyűjtő kontúrok, ezek a folyadékot odaveze­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom