203448. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexán-dionokat tartalmazó herbicid kompozíciók

1 HU 203 448 B 2 A találmány szerinti kompozíciókban hatóanyagként alkalmazható (VH) általános képlett! vegyületeket és előállításukat a 0080301 sz. európai közzétételi irat ismerteti. A (VII) általános képletű vegyületek különö­sen előnyös képviselője a (VIII) képletű vegyület. A találmány szerinti kompozíciókban szereplő (IX) általános képletű ciklohexán-dion típusú hatóanyago­kat és azok előállítását a 0085529 sz. európai szabadal­mi leírás ismerteti. A találmány szerinti kompozíciók szilárd, folyékony vagy pépes készítmények lehetnek. A kompozíciók fel­­használásra kész, híg készítmények, vagy felhasználás előtt hígítandó koncentrátumok egyaránt lehetnek. A találmány szerinti kompozíciók hatóanyagtartalma a kompozíció típusától valamint attól függően változik, hogy az adott kompozíció felhasználásra közvetlenül alkalmas készítmény-e ( például beporzószer vagy vi­zes emulzió), vagy felhasználás előtt hígítandó kon­­centrátum (például emulgeálható koncentrátum vagy nedvesíthető porkészítmény). A szilárd kompozíciók diszpergálható vagy nedve­síthető porkészítmények, beporzószerek, pasztillák, szemcsék vagy granulátumok lehetnek, amelyek a ko­rábban felsorolt komponenseken kívül szilárd hordozó­vagy hígítószert is tartalmaznak. A porkészítmények előállítása során a kompozíció egyéb komponenseit szilárd hordozóanyaggal keverjük vagy őröljük össze. A granulátumok, szemcsék vagy pasztillák előállítása során a kompozíció egyéb komponenseit szilárd hordo­zóanyaghoz kötjük, például előre elkészített szemcsés szilárd hordozóanyagot az egyéb komponensekkel impregnálunk vagy vonunk be, vagy ezeket a készít­ményeket tömörítéses módszerekkel állítjuk elő. A szilárd hordozóanyagok például a következők le­hetnek: ásványi anyagok és agyagféleségek, például kaolin, bentonit, szilikagél, fullerföld, attapulgit, diato­­maföld, festékagyag, lősz, talkum, kréta, dolomit, mészkő, mész, kalcium-karbonát, porított magnézium­­oxid, magnézium-szulfát, magnézium-karbonát, gipsz, kalcium-szulfát, pirofillit, kovasav, szilikátok és kova­föld; műtrágyák, például ammónium-szulfát, ammóni­­um-foszfát, ammónium-nitrát és karbamid; növényi eredetű természetes anyagok, például gabonaőrlemé­­nyek és lisztek, kéregliszt, faliszt, dióhéjliszt és cellu­lóztartalmú porok; továbbá szintetikus polimerek, pél­dául őrölt vagy porított műanyagok és gyanták. A folyékony kompozíciók a hatóanyag folyékony hordozóanyaggal képezett oldatai vagy diszperziói le­hetnek, amelyek egy vagy több felületaktív anyagot, így nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószert is tartalmazhatnak. A folyékony hordozóanyagok például a következők lehetnek: víz; ásványolaj-frakciók, így kerozin, szolvensnafta, petróleum, kőszénkátrány-ola­­jok és aromás kőolajfrakciók; alifás, cikloalifás és aro­más szénhidrogének, így paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkil-naftalinok; klóro­zott szénhidrogének, így klórbenzol és klórtoluol; ket­onok, így ciklohexanon és izoforon; éterek, így anizol; továbbá erősen poláris szerves oldószerek, így dimetil­­formamid. A folyékony kompozíciók előnyös képviselői a ható­anyag vizes szuszpenziói, diszperziói vagy emulziói, amelyek permetezéssel, porlasztással vagy öntözéssel vi­hetők fel a kezelendő területre. A vizes kompozíciókat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot tartalma­zó koncentrátumot vízzel hígítjuk. A koncentrátumok például emulziós koncentrátumok, paszták, olajos disz­perziók, vizes szuszpenziók és nedvesíthető poikészít­­mények lehetnek. A koncentrátumokkal szemben legy­­gyakrabban támasztott követelmény az, hogy hosszú időn át tárolhatóak legyenek, és hosszas tárolás után víz­zel hígítva kellő ideig homogén, hagyományos permete­zőberendezéssel felvihető kompozíciókat képezzenek. Az emulziókat vagy emulgeálható koncentrátumo­­kat általában úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazó szerves ol­dószerben oldjuk. A paszták előállítása során a finom eloszlású ható­anyagot finom eloszlású szilárd hordozóanyaggal, egy vagy több felületaktív anyaggal és adott esetben olajjal keverjük össze. Az olajos diszperziók előállítása során a hatóanyagot szénhidrogén olajjal és egy vagy több felületaktív anyaggal őröljük össze. A vizes szuszpen­­ziós koncentrátumokat rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyag, víz, legalább egy felületaktív anyag és előnyösen legalább egy szuszpendálószer keverékét golyós malomban őröljük. Szuszpendálószerként pél­dául hidrofil kolloidokat, így poli(N- vinil-pirrolidon)­­t, nátrium-karboxi-metil-cellulózt és növényi gumikat (így akáciagumit és tragakanta-gumit); hidratált kolloid ásványi szilikátokat, így montmorillonitot, beidellitet, nontronitot, hektoritot, laponitot, szaukonitot és bento­­nitot; egyéb cellulóz-származékokat és poli(vinil-alko­­hol)-t használhatunk. A nedvesíthető porkészítménye­ket rendszerint úgy állítjuk elő, hogy a hatóanyagot egy vagy több felületaktív anyaggal, egy vagy több szilárd hordozóanyaggal és adott esetben egy vagy több szusz­­pendálószerrel keverjük össze, és a keveréket a kívánt szemcseméretre őröljük. A vizes szuszpenziók, diszperziók vagy emulziók előállítása során a koncentrátumokat vízzel keverjük össze. A víz adott esetben felületaktív anyagokat és/vagy olajokat is tartalmazhat. Megjegyezzük, hogy egyes ciklohexán-dion típusú herbicid hatóanyagok savjellegű vegyületek. Ezeket a vegyületeket szerves vagy szervetlen bázisokkal képe­zett sóik formájában is felhasználhatjuk a találmány szerinti kompozíciókban. Az utóbbi esetben a sókat önmgukban adagolhatjuk az egyéb komponensekhez, vagy hatóanyagként a sza­bad savat adagoljuk be, és a kompozícióhoz megfelelő szerves vagy szervetlen bázist adva a formálás során alakítjuk ki a sókat. A kompozíciókat az adott készítmény jellegétől és a rendelkezésre álló eszközöktől függően többféle mód­szerrel, például beporzással, szétterítéssel, porlasztás­sal, öntözéssel, permetezéssel, elárasztással vagy ha­sonló módon vihetjük fel a kezelendő területre. ' A kezeléshez szükséges hatóanyag-mennyiség több tényezőtől, köztük például a felhasznált vegyület típu­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom