203433. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés félvezető kapcsolóelemek védelmére, előnyösen hálózati inverterekhez

7 HU 203 433 B 8 keresztül az RÍ ellenállás másik sarkával van összeköt­ve. Az invertáló bemenet Dl diódán keresztül a műve­leti Ml erősítő kimenetével, és a negatív -UT tápfeszült­ség tizenegyedik Rll ellenálláson keresztül a műveleti RÍ erősítő nem invertáló bemenetével van összekötve. A 2. ábra szerinti előnyös megoldás TI tranzisztort tar­talmaz, amelynek bázisa és kollektora a második R2 ellenállás és harmadik R3 ellenállás közös pontjához emittere pedig az RÍ ellenállás és a hetedik R7 ellenállás közösített pontjához van kötve, amely földelve van. A 2. ábra szerinti előnyös megoldás az alábbiak sze­rint működik részletesen. A félvezető kapcsolóelemeket tartalmazó 3 egység, előnyösen hálózati inverter árama átfolyik az RÍ ellen­álláson, így azon az árammal arányé» amplitúdójú fe­szültség jön létre. Ha az M villamos motor motoros üzemben üzemel, akkor az RÍ ellenálláson létrejövő feszültség az R2 ellenállásén keresztül a harmadik R3 ellenállást, Pl potenciométert és negyedik R4 ellenállást tartalmazó feszültségosztóra kerül, majd onnan a Pl potenciométer csúszkájáról a 4 kapcsolóra jut A 4 kap­csoló esetünkben optócsatoló, OT1 tranzisztora ha az M villamos motor forog, akkor zárva van. Az OT1 tran­zisztorról a jel az 5 komparátorra jut amely esetünkben műveleti Ml erősítőt tartalmaz. Az S komparátor figye­li, hogy a Pl potenciométer csúszkájáról levett feszült­ség meghaladja-e a megengedett értéket. Ha ezt megha­ladja, akkor a műveleti Ml erősítő kimeneti feszültsége úgy biliéi, hogy a 10 kapcsolóáramkör - a 2. ábrán előnyösen szintén optócsatoló - lezár, így a 11 vezérlő­­egység letiltja a félvezető kapcsolóelemeket tartalmazó 3 egység, előnyösen hálózati inverter kimenő feszültsé­gét, az M villamos motor leáll. Az 5 komparátor retesze­­lődését a kilencedik R9 ellenállásból, D2 Zener-diódá­­ból, nyolcadik R8 ellenállásból és hetedik R7 ellenállás­ból felépülő visszacsatoló hálózat biztosítja. Ha a kezelő az 1. ábra szerinti start-stop 7 kapcsolóval kikapcsolja az M villamos motor vezérlését, és/vagy az alapértékbe­­állító 8 elemmel, előnyösen potenciométerrel beállítja a nulla fordulatszámhoz tartozó értéket, akkor a 13 null­­komparátor nyitja a 4 kapcsolót, esetünkben az optócsa­­tolót. Ekkor az 5 komparátor bemenetére csak az ötödik R5 ellenálláson keresztül rákapcsolódó negatív -UT táp­­feszültség hat, így az visszabillen alaphelyzetébe. Ha a kezelő újból bekapcsolja a start-stop 7 kapcsolót és/vagy új alapjelet állít be - és megszűnt a túláram oka - akkor újra indulhat az M villamos motor. Abban az esetben, amikor az M villamos motor fordulatszáma nagyobb, mint a szinkron fordulatszám, akkor az M villamos motor visszatáplál. Azért, hogy ebben az esetben ez az áramjel ne zavarhassa meg a találmány szeririli áram­­korlátozás működését, alkalmazzuk az R2 ellenálláshoz csatlakozó TI tranzisztort. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés alkalma­zása révén a félvezető kapcsolóelemeket csak igen rövid ideig terheli, azok rövid ideig megengedhető maximális árama. Mivel a félvezető kapcsolóelemek találmányunk értelmében disszipációmentes munkapontba kerülnek, ezáltal a megoldásunk szerinti kapcsolási elrendezés kimenetc korlátlan ideig rövidre zárható. Előnye meg­oldásunknak, hogy a hajtott M villamos motoron, annak álló állapotában nem halad át áram, így az egy esetleges mcgszorulás esetén nem melegedhet túl. Az M villamos motor indítási áramlökése esetünkben nagyobb, mint az ismert áramgenerátoros áramkorlátozások esetén, ez pe­dig nagyobb indítónyomatékot eredményez. Balesetvé­delmi okból igen lényeges, hogyha az M villamos motor valamilyen okból leáll, akkor az a kezelő beavatkozása nélkül nem indulhat újra. A találmány szerinti kapcso­lási elrendezés még egységugrás függvényjeUegű rövi­dzárlatok ellen is felhasználható, alkalmazásával csök­ken a szervizelésre fordított munkaidő. Előnyösen a kapcsolási elrendezés további áramkörökkel optócsato­­lókon keresztül csatlakozik, így a kapcsolási elrendezés galvanikusan könnyen leválasztható, ami igen nagy előnyt jelent olyan alkalmazásoknál, amelyekben telje­sítmény félvezető elemek közvetlen kapcsolatban van­nak a hálózattal. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a félvezető elemek túláramvédelmét igen gyors lekapcsdással biz­tosítja. Megoldásunk előnyösen alkalmazható frekven­ciaátalakítóknál, egyenáramú hajtásszabttyozákban, tápegységekben. A kapcsolási elrendezés nagy indító­nyomatékot igénylő szivattyúknál alkalmazod frekven­ciáé talakítónál a gyakorlat próbáját is kiállta. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Kapcsolási elrendezés félvezető kapcsolóelemek vé­delmére, előnyösen hálózati inverterekhez, amelynek egyenirányítója, ahhoz csatlakozó szűrőegysége és a szűrőegységhez kapcsolt félvezető kapcsolóelemeket tartalmazó, vezérlőegységgel összekötöd egysége, elő­nyösen villamos motorhoz csatlakozó hálózati invertere van, azzal jellemezve, hogy a szűrőegység (2) és a fél­vezető kapcsolóelemeket tartalmazó egység (3) közé ellenállás (RÍ) van iktatva, amely ellenállás (RÍ) sarkai meghatározott billenési szintű komparátorra (S) csatla­koznak és a komparátor (S) és az ellenállás (RÍ) egyik sarka közé nullkomparátorral (13) összekötött kapcsoló (4) van iktatva, a nullkomparátorra (13) pedig start-stop kapcsolóval (7) és/vagy alapértékbeállító elemmel (8) rendelkező analógegység (6) kimenete van vezetve, a komparátor (5) kimenete továbbá a vezérlőegység (11) működését engedélyező kapcsolóáramkörre (10) csatla­kozik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, az­zal jellemezve, hogy az ellenállás (RÍ) egyik sarkához csatlakozó kapcsoló (4) optócsatolóként van kiképezve, az ellenállás (RÍ) második ellenálláson (R2) keresztül egymással sorbakapcsolt harmadik ellenállást (R3), po­tenciométert (Pl), és negyedik ellenállást (R4) tartalma­zó feszültségosztóval van összekötve, és a poteaciomé­­ter (Pl) csúszkája az optócsatoló tranzisztorához (OT1) csatlakozik. 3. A 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés, azzal jellemezve, hogy a komparátor (5) műveleti erősítőt (Ml) tartalmaz, amelynek invertáló bemenete hatodik ellenálláson (R6) keresztül egyrészről az optócsatoló tranzisztorának (OT1) emitteréhez, másrészről ötödik ellenálláson (R5) keresztül negatív tápfeszültséghez (-UT) van kötve, a műveleti erősítő (Ml) kimenete kilencedik ellenálláson (R9) és azzal sorbakapcsolt Ze­­ner-diódán (D2) fődéivé van és a kapcsolóáramkör (10) optócsatolóként van kiképezve, amelynek tranzisztora (OT2) a vezérlőegységgel (11) van összekötve és az optócsatoló soros, tizedik ellenálláson (RIO) keresztül pozitív tápfeszültségre (+UT) van kötve, a kilencedik ellenállás (R9) és a Zener-dióda (D2) közös pontja nyol­t 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom