203423. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus berendezés atomreaktorok abszorpciós rúdjának pozicionálására

1 HU 203 423 B 2 A találmány tárgya hidraulikus berendezés atomreakto­rok abszorpciós rúdjának pozicionálására. Az atommag hasadási láncreakción alapuló atom­reaktorokban az időegység alatt bekövetkező maghasa­dások számát, azaz a magreakció intenzitását - egy adott konstrukció esetén - lényegében véve a hasadást kiváltó és a keletkező neutronok koncentrációjának hányadosa, az ún. sokszorozódási tényező szabja meg. A sokszoro­­zódási tényező befolyásolásával tehát lehetőség nyílik a reaktorban végbemenő láncreakció kívánt szinten tartá­sára, fokozására, illetve mérséklésére (leállítására). A gyakorlatban ezt úgy oldják meg, hogy a hasadó anyagot tartalmazó üzemanyag cellák között üregeket képeznek Id, melyekben alkalmas szívóberendezéssel nagy neutronabszorbeáló képességű anyagból (pl. bór­­-karbidból) készített rudat lehet mozgatni. A rudak ki­húzásával növelhető, besüllyesztésével pedig csökkent­hető a sokszorozódási tényező, ezzel együtt pedig a láncreakció intenzitása. A neutronabszorbeáló rudak mozgatására különféle elven működő eszközöket dolgoztak ki. így ismeretesek forgó- és lineáris motorral működtetett, valamint hid­raulikus berendezések. Miután a reaktorba bevitt szer­kezetek extrém igénybevételeknek vannak kitéve (hő; mechanikai-, sugárbehatás), és javításuk, cseréjük a su­gárszennyeződés miatt csak nagy nehézségek árán old­ható meg, a reaktortervezők a nagy üzembiztonságú, karbantartást nem igénylő, egyszerűen javítható megol­dásokat helyezik előtérbe. Ezek sorában a vízmoderátor- és hűtőközegű, kis és közepes teljesítményű reaktorok esetében célszerűen a vízzel mint munkafolyadékkal üzemeltetett, hidraulikus pozicionáló berendezések jönnek számításba. Egy ilyen elven működő eszközben a nagy neutron­abszorbeáló képességű anyagból készített abszorbeáló rúd egy dugattyúrúd reaktor felőli végére csatlakozó elemmel van felerősítve. A dugattyúrudat a munkahen­gerben a dugattyú mozgatja annak megfelelően, hogy egy működtető szerv a dugattyú melyik oldalára, és mekkora nyomással adagolja a munkafolyadékot. A működtető szövet szabályozó és meghajtó egység vezérli, amelynek bemenetére egyrészt az abszorbeáló rúd kívánt helyzetét megadó programozójel, másrészt pedig a dugattyú tényleges helyzetét érzékelő szerv pozíció jeladója csatlakozik. Abban az esetben, ha a munkahenger függőleges állású, a gravitáció hatására munkafolyadék beadagolás nélkül a dugattyú kis sebes­séggel süllyed a munkahenger és a dugattyú közötti elkerülhetetlen tömíteüenségek miatt. Ezt kis, állandó sebességű munkafolyadék bevezetésével lehet kompen­zálni. A dugattyúnak ez a spontán mozgása biztonsági okokból előnyös, mivel akkor is bekövetkezik, ha pél­dául a működtető szerv (pl. szivattyú) meghibásodása folytán szünetel a munkafolyadék bevezetés. Ugyan­csak a biztonságot szolgálja az abszorbeáló rúdnak a dugattyúdhoz való olyan rögzítése is, amely biztosítja, hogy a csatlakozó elem az abszorbeáló rudat üzemzavar (pl. áramkimaradás) esetén elengedje. Ekkor az abszor­beáló rúd a gravitáció hatására beleesik a reaktor aktív zónájába, és megszakítja a láncreakciót. Az ismert megoldásoknál a munkafolyadékot vagy egy központi szivattyú szolgáltatja, és ezt szelepekkel irányítják az egyes hidraulikus pozicionáló berendezé­seknél a dugattyú egyik vagy másik oldalára, vagy po­zicionáló berendezésenként különálló szivattyúkat he­lyeznek el, és ezek szállítási irányát és sebességét sza­bályozzák az elérni kívánt dugattyúelmozdulás szerint, amint az USP4349 507 bemutatja Ismeretes, hogy a reaktort* aktív zónájával érintke­zésbe kerülő eszközök sugárszennyezetté válnak, és az ilyen szerkezeti elemek és alkatrészek cseréje csak igen nagy nehézségek árán valósítható meg. Ezért a gyorsan elhasználódó, elkopó alkatrészek, pl. a csúszó tömítések alkalmazását kerülik az ilyen berendezésekben. A tömí­tések hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a füg­gőleges elrendezésű pozicionáló berendezésben a du­gattyú alatti munkahenger-részbe állandóan munkafo­lyadékot kell bevezetni még ahhoz is, hogy a rendszer mozdulatlan maradjon. Az emelkedő irányú elmozdu­láshoz ennél nagyobb mennyiségű munkafolyadék be­táplálására van szükség. Miután stacionárius üzemi kö­rülmények között az abszorbeáló rudak nagyiészének csak igen kismértékű és lassú elmozdítására van szük­ség, a munkafolyadék betáplálása az üzemidő leg­hosszabb része alatt csak az álló helyzet biztosításához szükséges, illetőleg attól csak kismértékben eltérő mér­tékű. Ez az állandó munkafolyadék igény azzal jár, hogy az ezt szolgáló szivattyúnak kisebb-nagyobb teljesít­ménnyel a reaktor teljes üzemideje alatt működnie kell. A motor és szivattyú állandó üzemeltetéséhez állandó teljesítmény betáplálásra van szükség, és az állandóan mozgó alkatrészek nagyfokú kopásnak vannak kitéve. A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése. A kitűzött célt a bevezetőben leírt ismert hidraulikus pozicionáló berendezésből kiindulva egy oly berende­zéssel érjük el, amelyben a dugattyúrúd és a munkahen­ger között a dugattyúrudat magába foglaló, és a munka­hengerhez közvetlenül vagy valamely ahhoz mereven kapcsolódó más szerkezeti elemen keresztül rögzített vezérelhető arretáló elem van elrendezve, amelynek ve­zérlő bemenete a szabályozó fokozat kimenetével van összekötve. A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján részletesen ismertetjük. A rajzokon az 1. ábra: a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakjának vázlata, a 2. ábra: a berendezés egy másik kiviteli alakja, a 3. ábra: fogaskerék-áttételes pozícióérzékelő szerv, a 4. ábra: ultrahangos pozícióérzékelő szerv, az 5. ábra: nyomásérzékelős pozícióérzékelő szerv, és a 6. ábra: az abszorbeáló rúd oldható rögzítésének egy célszerű kiviteli alakja. A hidraulikus berendezés 1. ábra szerinti kiviteli alak­jánál az 1 munkahengerben a 10 dugattyúdon a 2 dugattyú van elhelyezve. A10 dugattyúdhoz a 7 csat­lakozó elem oldhatóén rögzíti a 6 abszorbeáló rudat. Az 1 munkahenger legalább egyik végén a 2 dugattyú helyzetét érzékelő4 pozícióérzékelő szerv van elhelyez­ve, amelyhez a 2 dugattyú helyzetétől függő elektromos jelet szolgáltató 5 pozíció jeladó szerv csatlakozik. Az 5 pozíció jeladó szerv 51 kimenete a 81 programozójel­bemenettel is ellátott 8 szabályozó fokozat 82 pozíció­­jel-bemenetére van kapcsolva. A 8 szabályozó fokozat kimenete a 9 meghajtó egységen át a 3 működtető szerv bemenetével van összekötve, amely az 1 munkahenger­nek a 2 dugattyú két oldalán elhelyezkedő belső térré­szeivel áll kapcsolatban. A10 dugattyúrúd és az 1 mun­kahenger között a 10 dugattyúrudat magába foglaló, és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom