203420. lajstromszámú szabadalom • Gyakorlókészülék sürgős újraélesztési eljárás elsajátítására
19 Hü 203 420 B 20 nem elzáródott légcső körvonala jelenik meg, és a mellkas légzőmozgásait imitáló áramkör működésbe lép. Az övcsat (76 övcsatmodell) oldása és az 1 mulázs 17 fejblokkjának hátrahajtása után a tanuló nekikezdhet a mesterséges lélegeztetésnek. A tudőventilláció a találmány szerinti gyakoriókészüléken szájtól szájon keresztül, és szájtól orron keresztül, maszk közbeiktatásával, mesterséges tüdőventillációs készülékek, kifújt levegő, 'levegő vagy oxigén segítségével hajtható végre. A szájtól szájon keresztül végrehajtott metódus során a tanuló hüvelykujjával és mutatóujjával összefogja az orrcimpák körzetében kialakított 28 furatokat (1. ábra), mély lélegzetet vesz, és a levegőt szájon keresztül a páciens tüdejébe fújja. Miközben a befúvatott levegő a cserélhető 26 tölcsérbe beáiamlik (4. ábta), maga előtt tolja a mechanikus 51 fémhüvelyt, és áthatol az 54 biztosítólemez furatán. Eközben a mesterséges légzés jeladója működésbe lép, mivel az 52 állandó mágnes mágneses tere hatására az 53 csatlakozónyelvek záródnak. A mesterséges légzés jeladójának jele a 2 imitáló-vezérlőrendszer 4 reanimációs állapotvezériő egységének 9 erősítőjére kerül, amelynek kimenőjele all logikai kapcsolást vezérli. A11 logikai kapcsolástól a jel a 10 reanimációs állapotmeghatározó egységre és a 12 órajelgenerátorra kőül tovább. A 10 reanimációs állapotmeghatározó egységjelea 14 kapcsolóegységet és a 15 imitátorvezérlő egységet vezérli. Mindennek hatására a 12 órajelgenerátor megindul, és a 13 impulzusszámlálóhoz az impulzusátmenetet szabaddá teszi, továbbá az 1 mulázs száj- és orrüregébe történő levegőbefúvatás időtartamától függően (az 53 csatlakozónyelvek zárási időtartama) a 109 és 110 körvonalakon belüli 116 és 117, vagy 118 és 119 izzólámpák világítanak, amelyek a megfelelő mértékben, vagy túlságosan Jelfújt” tüdőt jelölik. Ezzel egyidejűleg a mellkas légzőmozgásait imitáló egység elektromágnesének 49 tekercsére (1. ábra) áramimpulzus kerül. A tanuló a mesterséges lélegeztetés során gyakorolt levegőbefúvatás hatását a mellkasblokk 35 előlemezének felemelkedéséből vizuálisan lemérheti, hiszen a 35 előlemezhez kapcsolódó 50 fémlemez az elektromágneses tér hatására a 49 tekercs vasmagjához képest elmozdul. Ezzel egyidejűleg a 7 monitoron a befúvatott levegő térfogatától függően a megfelelő mértékben, vagy túlzott mértékben Jelpumpált” tüdő körvonala jelenik meg. A száj- és orrüregbe való levegőbefúvatás befejezése után az 51 fémhüvely az 52 állandó mágnes hatására kiindulási helyzetébe tér vissza, a mesterséges lélegeztetésjeladója ugyancsak kiindulási állapotát veszi fel (az 53 csatlakozónyelvek kinyitnak), a 35 előlemez (1. ábra) saját súlyának hatására visszasüllyed (a passzív kilégzéshez hasonló módon), és a 7 monitoron az összeesett állapotban lévő tüdő leképezése jelenik meg. A mesterséges lélegeztetés jeladójának működési időtartama (az 53 csatlakozónyelvek zárási ideje) tehát arányos a beállított nyomású levegő áthaladásának időtartamával. A nyomást az 51 fémhüvely alapfelületében kiképezett hitelesített térfogat- és nyomásszabályozó furat segítségével állítjuk be. Olyan elasztikus ellenállást hozunk létre, amely közelítőleg megfelel a tüdő, a mellkas és a légutak befúvatott levegővel szemben tanúsított ellenállásának. Az 53 csatlakozónyelvek zárási időtartama után meghatározható a befúvatott levegő térfogata. Végeredményben az előüt nyomáson befúvatott levegő térfogata arányos a mesterséges lélegeztetést érzékelő jeladó 53 csatlakozónyelvétől érkező áramimpulzusok időtartamával. Amennyiben a tanuló a levegőt túlságosan hosszú ideig fújja az 1 mulázs száj- és orrüregébe, a mellkasblokk 35 előlemeze hosszabb ideig marad felemelkedett helyzetben, és a 7 monitoron a túlzott mértékben felfújt tüdő (2000 mm feletti térfogat) 110 körvonala válik láthatóvá. A tüdőbe bepréselt többlet-levegőtérfogat regisztrálása az oktatás, illetve a gyakorlás fontos szempontja, mivel valódi körülmények között a jelentős térfogattöblet tüdőrepedést okozhat, aminek hatására a reanimáció során hipoxia léphet fel. Gyenge (nem kielégítő mértékű) levegőbefúvatás esetén - például tömítetlen szájlezárás vagy a levegő ormyíláson keresztül történő távozása következtében - a mesterséges lélegeztetés jeladója nem lép működésbe. Az 1 mulázs mellkasblokkjának 35 előlemeze nem emelkedik fel, a 7 monitoron pedig az összeesett emberi tüdő 108 körvonala látható. A mesterséges lélegeztetés szájtól orron keresztül történő végrehajtása során a levegőt a tanuló (az életmentő) a 17 fejblokk orr-részének 28 furatain át préseli a száj- és az orrüregbe. Eközben meg kell akadályozni, hogy a befúvatott levegő a szájnyílást» keresztül távozhasson. A következőkben az eljárás a fentiekkel analóg módon történik. Ugyanígy történik a mesterséges tüdőventilláció a szájtól orron keresztül, maszk segítségével végrehajtott metódus esetében is. A mesterséges tüdőventilláció során leggyakrabban előforduló hiba, hogy a páciens feje (az 1 mulázs 17 fejblokkja) nincs kellőképpen hátrahajtva. A találmány szerinti gyakorlókészülékben ilyenkor az 1 mulázs vízszinteshez viszonyított helyzetét érzékelő 69 jeladó nem lép működésbe, és a mesterséges lélegeztetés jeladójának 53 csatlakozónyelvei (4. ábra) a gyomortöltést imitáló egység elektromágnesének 63 vasmagos tekercsén maradnak (1. ábra), míg a 14 kapcsolóegységben a levegővel feltöltött emberi gyomrot leképező 113 körvonalai belül elrendezett 122 izzólámpa (11. ábra) és az összeesett emberi tüdőt leképező 108 körvonalon belüli 114 és 115 izzólámpák tápáramkörei lesznek kivezérelve. Abban az esetben, ha a száj- és orrüregbe a levegőt úgy fúvatjuk be, hogy az 1 mulázs fejblokkja nincs kellőképpen (teljes mértékben) hátrahajtva, az 1 mulázs hasblokkjának 40 előlemeze megemelkedik, mivel a hozzákapcsolódó 64 fémlemezt a 63 vasmagos tekercs magához húzza és ebben a helyzetből tartja, miközben az 5 és 7 monitorokon (1. ábra) a nyelv által lezárt felső légutak, a levegővel feltöltött gyomor és az összeesett tüdő leképezései láthatók, a megfelelő izzólámpák világítanak. Túlzott mértékű levegőnek (mintegy 2000 ml-nél nagyobb térfogat) a tüdőbe történő bepréselése esetén a találmány szerinti gyakorlókészülék egyúttal a levegő gyomorba való jutását is jelzi, és a gyomor felfúvódása észlelhető. Az 1 mulázson és a 7 monitoron ekkor a tanuló hasonló tüneteket észlel, mint amika a mesterséges lélegeztetést a 17 fejblokk nem kellőképpen hátrahajtott helyzetében végezte. A legfontosabb teendő ilyen esetekben a gyomorba szorult levegő eltávolítása. A tanuló e célból a gyoma-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 11
