203413. lajstromszámú szabadalom • Központi sugártengely körül elforgatható, párhuzamos sugárhatásolású sugárrekesz

5 HU 203 413 B 6 gyűrű középső síkjába esnek és az általuk létesített ha­tárolás közös síkban valósul meg. Most az S. ábrára hivatkozunk, amelyen a 23 és 25 forgógyűrűk első kiviteli alakjának feliilnézete látható. A 23 és 25 forgógyűrűk belső nyílása a belső gyűrű (2. ábra) négyzetes ablaknyílásánál nagyobb vagy átmérője a négyzet átlójával azonos méretű, és rajta a középpontra szimmetrikus két 27 ívelt horony található. A 6. ábrán a találmány szerinti sugárrekesz egyik rekeszlapja látható a mozgási tartomány két szélső és középső helyzetében. A rajzon csak a mozgatás szem­pontjából fontos részleteket vázoltuk. A rajzot felülről nézve legalul a 2. ábrán vázolt belső gyűrű, rajta pedig a 3. és 4. ábrán vázolt rekeszlap helyezkedik el. A re­keszlap mindkét oldalról kiálló 29 és 29’ vezetőcsapja az alatt lévő belső gyűrű 28 vezető hornyába nyúlik. A 28 vezető hornyok a rekeszlap elmozdítási pályáját meghatározzák és helyzetét egyúttal stabilizálják. A re­keszlap fölött, tehát a belső gyűrűhöz képest átellenes oldalon az 5. ábrán vázolt 23 forgógyűrű helyezkedik el. A szemléletesség kedvéért a 23 foigógyűrűből csak a 27 ívelt hornyot vázoltuk. A 27 ívelt horony a 29 forgócsap­nak a másik (felső) oldalon kinyúló szakaszával kapcso­lódik, A 6. ábrán teljes vonallal kihúzott állapot a re­keszlapot az elmozdulási pálya legkülső helyzetében szemlélteti, amikor az ablaknyílás is maximális. Ekkor a 27 ívelt horonynak a külső vége kapcsolódik a 29 vezetőcsappal. Ha a 23 forgótárcsát a rajta lévő 27 ívelt horonnyal együtt az óramutató járásával azonos irány­ban elforgatjuk, akkor a 27 ívelt horony fala az általa közrefogott 29 forgócsapot jobbra tolja, és a rekeszlap a 28 egyenes horony mentén jobbra mozdul. A 29 forgó­csap egyúttal elmozdul a 27 ívelt horonyban. A teljes elmozdulási tartomány végén a 29 forgócsap a 28 ívelt horony belső végének ütközik, ekkor már a rekeszlap egyenes széle az ablaknyílás közepébe kerül. Ha a 23 forgógyűrűt az ellenkező irányba forgatjuk, akkor a rekeszlap középről (teljesen zárt állapot) a bal szélső helyzetbe mozdul (nyitott állapot). Az itt vázolt kulisszás mozgatás jellemzője, hogy a rekeszlap elmoz­dulása egyenesen arányos a 23 forgógyűrű elfordítási szögével. A linearitás a sugárhatárolás szempontjából nagyon előnyös. Az itt vázolt kiviteli alak esetében a 27 ívelt horony az elmozdulási pálya minden pontján kotyogásmentesen kapcsolódott a 29 vezetőcsappal. Az állandó kapcsoló­dás nem tekinthető szükséges feltételnek. A továbbiak­ban egy olyan kiviteli alakot ismertetünk, ahol ez a feltétel már nem áll fenn. A 7. ábra a 23 és 25 forgógyűrű ezen második kiviteli alakját szemlélteti. A 25 forgógyűrűn most két-két 27a és 27b ívelt horony található, amelyek alakja annyiban különbözik a 27 ívelt hornyokétól, hogy a középponthoz közeli felük szélesebb, tehát nem alkalmas a 29 vezető­csap vezetésére. Az átlósan szemközti 27a és 27b ívelt hornyok középpontosan szimmetrikusak, az egy vonal­ban lévő ívelt hcanyok pedig az összekötő vonalra me­rőleges tengelyre tengelyszimmetrikusak. . Ennél a kiviteli alaknál a rekeszlapokon a 29’ vezető­csapok is kétoldalas kiképzésűek. A 10. ábrán a 6. ábrához hasonlóan a rekeszlapok mozgatását szemléltetjük. Az első kiviteli alakhoz ké­pest a különbség abban van, hogy a 29’ vezetőcsap a 27b ívelt horonyba nyúlik be. A bal oldali szélső (nyitott) helyzetben a bal oldali 29 vezetőcsap a 27a ívelt horony keskeny szakaszával kapcsolódik, ugyanakkor a másik 29’ vezetőcsap lazán helyezkedik el a 27b ívelt horony széles részében. Ha a 23 forgógyűrűt az óramutató járása irányába a 24 nyíl mentén forgatjuk, akkor a 27a horony balra tolja a 29 vezetőcsapot és vele a rekeszlapot. Eközben a 29 vezetőcsap a 27a ívelt horony mentén lefelé, a 29’ vezetőcsap pedig a 27b ívelt horony mentén fölfelé mozdul el. A pálya középső szakaszán a két 27a és 27b ívelt horony, valamint a 29 és 29’ vezetőcsap szerepe felcserélődik, a bal oldali 29 vezetőcsap a 27 a ívelt horony keskeny részéből kiakad, a jobb oldali 29’ vezetőcsap pedig a 27b ívelt horony keskeny részébe mozdul. A 23 forgótárcsa további elfordításával a re­keszlap mozgatását a 29’ vezetőcsap veszi át. Ennek a kiviteli alaknak az előnye abban van, hogy a mozgatásnál az erőt kifejtő vezetőcsap és vele kapcso­lódó ívelt horony relatív szöghelyzete ideális, beszoru­­lás nem fordulhat elő. A hátrány a kissé bonyolultabb kialakításban van. A gyakorlati tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az első kiviteli alakkal is tökéletes rekeszlap­­vezetést érhetünk el. Most all. ábrára hivatkozunk, amelyen a találmány szerinti sugárrekesz eddig vázolt részletei együtt látha­tók. A rajzon jól látható a hosszirányú határolást bizto­sító két 15,16 rekeszlap, amelyek kotyogásmentesítését 31 rugók biztosítják. A keresztirányú határolást biztosí­tó másik 18, 19 rekeszlapból csak a határoló él és a lapfelület egy része látható. Ha a 23 és 25 foigógyűrűket együttesen 24 vagy 26 nyilak mentén elforgatjuk, akkor a szemközti rekeszlapok szétnyílnak vagy összezárul­nak és ezáltal a négyzetes nyílás felülete növekszik vagy csökken. Lényeges előny, hogy az elmozdulás mindkét irányban azonos mértékű és lineárisan változik a 23,25 forgógyűrűk elfordítási szögével. További előny szár­mazik abból, hogy a változó ablaknyílást meghatározó négyzet élei mindenkor egy közös síkba, a belső gyűrű középső síkjába esnek. A párhuzamosan elmozduló kereszt-, és hosszirányú párhuzamos 15, 16 és 18, 19 rekeszlapok a 8. és 9. ábráknak megfelelően készülhetnek mélységi kivitel­ben is. Mélységi kivitelben sugárvédelmileg a 35 felület kiegészítője a 36 felület radiális méretének. A 35, 36 felületek távolságtartását a 38 borda biztosítja. A szem­közti rekeszlapokhoz tartozó 38 bordák mérete azonos, a másik kettő mérete kissé eltér, ezért a sugárrekesz mélységében a 35 felületek egymást nem zavarják, sza­bad elmozdulásuk biztosított A mélységi kivitel eseté­ben a 35 és 36 felületeket összekötő ferde vonal dőlése a 21 határolt sugárnyaláb (1. ábra) dőlési szögének felel meg. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Központi sugártengely körül elforgatható, párhuza­mos sugárhatárolású sugárrekesz két pár egymára me­rőleges, páronként egymással párhuzamos sugárhatáro­ló kapuval, amely kapukat mozgató szerkezettel kapcso­lódó rekeszlapok képezik, azzal jellemezve, hogy a re­keszlapok (15,16 és 18,19) páronként egy álló helyzetű belső gyűrű két felületének (17, 20) támaszkodnak, a belső gyűrűn centrális nyílás van kiképezve, amelyen túl a két elmozdulási iránnyal párhuzamos lineáris hornyok (28) vannak, a rekeszlapokkal (15, 16 és 18, 19) a centrális nyíláson kívüleső szár van egybeépítve, amely-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom