203402. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés zárt hidraulikai, célszerűen fűtési rendszerek biztosítására

1 HU 203 402 B 2 A találmány kapcsolási elrendezés zárt hidraulikai rend­szerek, célszerűen zárt fűtési rendszerek biztosítására, amely megoldás arra a célra szolgál, hogy a zárt fűtési rendszerek folyadéktartalmának hőmérsékletváltozás következtében létrejött térfogatváltozását lehetővé te­gye, eközben a zárt fűtési rendszer belső nyomásviszo­nyait megszabott határok között tartsa - ugyanakkor azonban a zárt fűtési rendszer teljes tágulási térfo­gatának csak egy célszerűen meghatározott részét tárol­ja a rendszer nyomásán, az e célszerűen meghatározott részmennyiségen felüli tágulási térfogat tárolását pedig atmoszférikus nyomáson biztosítja A fűtéstechnikában a fűtési hálózatok méretének nö­vekedése, az alkalmazott hőmérsékleti paraméterek vál­tozása a nagyobb hőmérsékletek irányába az ellátott létesítmények geometriai méreteinek változatossága (pl. az épületek magassága), a hőtermelő és az ellátandó épületek távolságának növekedése, a tömbhőközpontok kialakulása - e folyamatok összességükben és egyen­ként is olyan fejlődési irányt vontak maguk után világ­szerte, mely a korábban alkalmazott ún. nyitott fűtési rendszerekkel szemben a zárt hidraulikai rendszereket részesítette előnyben. A fűtési rendierekben - de egyben valamennyi hid­raulikus rendszerben - a hőhordozó közeg hőmérséklet­változása a hidraulikus közeg térfogatváltozását is ma­gával hozza. G térfogatváltozás kiegyenlítése a hidrau­likai rendszer megbízható és biztonságos működésének alapfeltétele. A zárt fűtési rendszerek biztosítására alapvetően két úton indult meg a fejlesztés: a zárt tágulási tartályok kialakítása, illetve a szivattyús nyomástartás irányában. Ezen belül a szivattyús nyomástartás lényege az, hogy a zárt fűtési rendszer víztere, s valamely folyadék­­tárdó-tartály közé csővezetéki összeköttetést létesíte­nek, melybe szivattyút építenek be, s ez a szivattyú állandóan működve, a nulla vízszállításhoz tartozó mun­kapontjának megfelelő nyomást tart a rendszerben. Ez a megoldás azt igényli, hogy ezek a szivattyúk állandóan üzemeljenek. Emiatt energiafogyasztásuk je­lentős, üzembiztonságuk kicsi, s fentiek miatt nem tud­tak széles körben elterjedni. Tágulási tartályt tartalmazó melegvízkészítő rend­szert tartalmaz például a DE OS 2 249 691 számú leírás, ilyen, valamint szivattyús nyomástartású rendszert mu­tat be Homonnayné-Molnár Fűtéstechnika c. könyve a 157-158. oldalon. A zárt tágulási tartályok területén a fejlesztési munka igen intenzív volt. Két alapvetően különböző irányban fejlődtek ezek a berendezések. Az egyik alapmegoldás az állandó gáztöltésű tartály, melyben a gáz és folyadékteret rendszerint gumimemb­rán választja el egymástól - így oldják meg azt a prob­lémát, hogy a fűtési rendszerben áramló víz ne oldja be és ne szállítsa el a tartály működéséhez szükséges gáz­­töltést E tartályokat úgy építik be a fűtési rendszerekbe, hogy hasznos térfogatuk egyenlő legyen a biztosított fűtési rendszer teljes tágulási térfogatával. E tartályok - nem túlságosan kiterjedt, nagy tágulási térfogatú fűtési rendszerek esetében igen jól és gazdasá­gosan üzemeltethetőek. Jelentős hátrányuk azonban az, hogy működésüket az általános gáztörvényben leírt módon fejtik ki, amely azt jelenti, hogy a térfogatváltozáshoz azzal arányos nyo­másváltozás is tartozik - viszont a fűtési rendszerek a nyomásváltozást csak bizonyos, szűk korlátok között tűrik el. Ebből az következik, hogy nagyméretű fűtési rendszerek biztosítására gazdaságtalanul nagyméretű, vagy kisebb, de nagyobb darabszámú állandó gáztöltésű tartályt kell alkalmazni. Ezért ez a megoldás kiterjedt fűtési rendszerek biztosítására nem tudott elterjedni. A fejlődés másik irányát képviselik a változó gáztöl­tésű zárt tágulási tartályok. Ezek a megoldások az állandó gáztöltésű tartály hát­rányainak kiküszöbölése céljából fejlődtek ki. Működésük alapelve az, hogy a fűtési rendszerben megengedett nyomás felső határánál a gáztöltet egy része automatikusan kibocsátásra kerül a tartály gázte­réből, míg a nyomás csökkenése esetében a gáztér gáz­töltése növelésre kerül. A gáztöltet tömegének növelé­sére rendszerint gázpalackot, vagy kompresszort alkal­maznak. A korszerű berendezésekben a gázterct és a folyadékteret gumimembránnal választják el, annak ér­dekében, hogy a hőhordozó közeg ne oldja magába és hordja el a tartályból a gáztöltésű A változó gáztöltésű zárt tágulási tartályok hátrányos jellemzője a magas beruházási költség, s bonyolult üze­meltetési és ellenőrzési tulajdonságok, valamint a gumi­membrán miatt a berendezés érzékenysége a hőmérsék­leti igénybevételekre - ez utóbbi miatt ún. előtét tartá­lyokat is kell alkalmazni. Bár nagyméretű, kiterjedt fűtési rendszerekben ez utóbbi zárt tágulási tartályok megfelelő műszaki megol­dást jelentenek, mégiscsak kényszerűen alkalmazzák azokau mert költséges, nehezen üzemeltethető megol­dást jelentenek. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés zárt fűtési rendszerek biztosítására azon a felismerésen alapszik, hogy lehetséges a zárt fűtési rendszerek tágulási térfo­gatának jelentős részét atmoszférikus nyomáson is tar­tani, ugyanakkor a fűtési rendszer nyomásviszonyait szűk határok között tartani, amennyiben a fűtési rend­szer tágulási térfogatának csak egy részére méretezett térfogatú légtartályt építünk be, ugyanakkor a fűtési rendszer tágulási térfogatának feleslegét vagy hiányát egyéb gépészeti megoldásokkal elvezetjük, illetve pó­toljuk. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egyik kiviteli alakja szerint a zárt fűtési rendszer folyadékte­rének kompresszibilitását biztosító légtartály bármely ismert kialakítású zárt tágulási tartály is leheU A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy másik kiviteli alakja szerint a zárt fűtési rendszer nyomáscsök­kenése által előálló vízhiányt a rendszerben szivattyúk beépítésével és vezérelt működtetésével pótoljuk, illet­ve szüntetjük meg. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy har­madik kiviteli alakja szerint a zárt fűtési rendszer nyo­máscsökkenése által előálló és jelzett vízhiányt a rend­szerben valamely rezervoárként tekinthető, a fűtési rendszernél nagyobb nyomású hidraulikai rendszerrel (például: távfűtési rendszer, vízvezetékrendszer) létesí­tett, szabályozott összeköttetés révén oldjuk meg. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy követ­kező kiviteli alakja szerint a pótolt víz mérésére mennyiségmérőt építünk be, amely alkalmas arra, hogy a szükséges tágulási térfogattal összevetve a pótvíz mennyiségét, következtetni lehessen a zárt fűtési rend­szer tömítetlenségére. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy továb­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom