203392. lajstromszámú szabadalom • Zárszerkezet nyílászárókhoz
3 HU 203 392 B 4 e 2 zárólemez 2a homloklemezt alkotó szárában - amely az ajtónyílást határolja - hosszúkás, függőleges helyzetű 12 nyílás van kialakítva, amely a 3 zárnyelv befogadására szolgál az ajtó zárt állapotában. A találmány értelmében a zárszerkezet részét képezi az 1 biztosítóelem is, amelyet a jelen kiviteli példa esetében a 10 borítás részét képező, derékszögben meghajlított fémlemezcsík alkot Ennek a lemezcsíknak a 10 borítás lemezsíkjához derékszögben befelé hajlított szakaszát képezi az la biztosítóborda, amely az 5 szárny homloklapjától, és azzal párhuzamosan a távközzel húzódik. Az a távolságot úgy kell megválasztani, hogy az 5 szárny becsukásakor a 2 zárólemezhez tartozó 2a homloklemez mögé kerüljön, azonban csak olyan mértékben, hogy a 3 zárnyelv a kihajlásakor az la biztosítóbordán elegendő mértékben túlnyúljék. Az la biztosítóbordában hosszúkás, függőleges 14 nyílás van kialakítva, amely egy vonalba esik, és célszerűen azonos alakú és méretű azzal a 12 nyílással, amely a 2a homloklemezben van kiképezve. A 2 zárólemez másik 2b lemezrésze (szára) is tartalmaz egy 13 nyílást, amely ugyancsak hosszúkás és függőleges helyzetű, és az a rendeltetése, hogy az 5 szárny becsukásakor lehetővé tegye az la biztosítóbordának a 15 fészekbe hatolását, amikor is a fent ismertetett 12,14 nyílások egymással egyvonalba, vagyis átfedésbe kerülnek. Ha az ajtó becsukásál követően az 1. ábrán látható 16 kulcslyukba vezetett (nem ábrázolt) kulcs segítségével a 3 zárnyelvet zárási helyzetébe juttatjuk, az nemcsak a 2 zárólemez (ütközőlemez) 12 nyílásán, hanem az la erősítőborda 14 nyílásán is keresztülhalad, és az 1-3. ábrákon látható helyzetbe kerül, miáltal a 10 borítást (címerlemezt), és a 2 zárólemezt (Utközőlemezt), következésképpen a 4 tokot és az 5 szárnyat egymással minden irányban - gyakorlatilag megbonthatatlanul - szilárdan összeköti, mivel az összekapcsolt szerkezetrészek egymással geometriailag bármilyen irányú erővel szemben megbonthatatlan egységet képeznek. Ha az ajtót nyitni akarjuk, a kulcs elfordításával a 3 zárnyelv mindkét 14,12 nyílásból kilép, úgyhogy az 5 szárny akadálytalanul nyitható. A 4. és 5. ábra szerinti kiviteli példa az 1-3. ábrák szerintitől csak annyiban tér el, hogy a tokot itt egy másik 6 szárny helyettesíti, ezért az 1-3. ábrákon már használt hivatkozási számokat és jeleket a 4. és 5. ábrán is értelemszerűen alkalmaztuk. A derékszögű háromszög-szelvényű, fémanyagú 2 zárólemez - amelynek részét képezi a 2a homloklemez - ebben az esetben a 6 szárny 15 fészkét határolja, a bevésett zármechanizmus az 5 szárnyba van süllyesztve, az 1 biztosítóelem pedig az 5 szárny külső oldalán (az ajtó befelé nyílik) rögzített 7 pánt részót képezi, és ugyanúgy derékszögben befelé hajlított 1 biztosítóbordával rendelkezik, mint az 1-3. ábrák szerinti szerkezet 10 borítólemezéhez tartozó biztosítóelem. A 2 zárólemez a jelen kiviteli példa esetében a bal oldali 6 szárny külső oldalán rögzített 8 pánt belső felületéhez van hegesztve, de minden további nélkül azzal egy tagban is kialakítható lenne. A 4. és 5. ábra szerinti zárszerkezet működtetésének a módja azonos az 1-3. ábrával kapcsolatban leírtakkal: előbb a 6 szárnyat hajtjuk be, majd erre ráhajtjuk a jobb oldali 5 szárnyat, miáltal annak la biztosítóbordája áthalad a 2 zárólemez 13 nyílásán, és az la bordában levő 14 nyílás egyvonalba kerül a 2 zárólemezhez tartozó 2a homloklemezben levő 12 nyílással. A (nem ábrázolt) kulcs elfordításával a 3 zárnyelv az egymással átfedésben levő 12,14 nyílásokon áthalad, és az 5. ábra szerinti helyzetet foglalja el, amelyben gyakorlatilag megbonthatatlanul egymáshoz rögzíti az 5 és 6 szárnyakat. A 6-8. ábrán látható forgatógombos zárszerkezet is kétszámyú ajtóra van szerelve, amelynek a szárnyait ebben az esetben is 5 és 6 hivatkozási számokkal jelöltük. Ez a zárszerkezet azonban nem bevésett rendszerű, hanem a 9 zárótest a 18 forgatógombbal az 5 szárny belső felületére van rögzítve, pontosabban az 5 szárnyhoz csavarozott fémanyagú 17 pánthoz van erősítve. A 6 szárny felületéhez is csal takozik egy 20 pánt, amelynek a 6 szárny homloklapja felőli vége az ajtó belső síkjától kifelé van hajlítva, és e síkkal 90*-os szöget zár be; ez a kihajlított rész alkotja a 20a homloklemezt, amelyben a hosszúkás, függőleges helyzetű 12 nyílás van kiképezve. A 20a homloklemez külső síkja egybeesik a 6 szárny homlokfelületével (7. ábra). A jelen kiviteli példa esetében a 17 pántnak a 9 zártesten túlnyúló vége van 1 biztosítóelemként kialakítva, amelynek az 5 szárny belső síkjára merőleges, és a 20a homloklemezzel párhuzamos 14 nyílást tartalmazó la biztosítóbordája ebben az esetben is a távközzel túlnyúlik az 5 szárny 5a homloklapján. Az 1 biztosítóelemnek az 5a homlokfelületen túlnyúló, a 17 pánt folytatását képező le részében (8. ábra) van az a 13 nyílás kialakítva, amelyen át a 20a homloklemez az la biztosítóbordán belülre, a 3 zárnyelv elé kerülhet. A 12, 14 nyílások ebben az esetben is célszerűen azonos alakúak és méretűek, és az ajtó becsukott állapotában egymással átfedésben, vagyis egyvonalban helyezkednek el. Az 1 biztosítóelemnek két háromszög alakú lb pofalemeze van, amelyek a 9 zártestet két oldalról közrefogják. A 6-8. ábra szerinti zárszerkezet működtetése a követkézéképpen történik: előbb becsukjuk a bal oldali 6 szárnyat, majd erre ráhajtjuk a jobb oldali 5 szárnyat. E művelet további nélkül végrehajtható, mert az 5 szárnyhoz tartozó és annak 5a homloklapján túlnyúló 1 biztosítóelem le lemezrészében levő 13 nyílás a kinyúló 20a homloklemezre (ütközőlemezre) mintegy ráfűződik, és a 12, 14 nyílások egymással szemben helyezkednek el. Ekkor a 18 forgatógombot elfordítjuk, miáltal a 3 zárnyelv a 12, 14 nyílásokon áthalad, és a 6-8. ábrákon látható helyzetet foglalja el, amelyben az 5,6 ajtószámyakat geometriailag minden irányban gyakorlatilag megbonthatatlanul összeköti. Könnyen belátható, hogy a találmány szerinti zárszerkezet 6-8. ábrák szerinti kiviteli alakja abban az esetben is változtatás nélkül alkalmazható, ha a 6 szárny helyett tok van. A találmány előnye, hogy csekély költségráfordítással a felfeszítéssel szemben maximális biztonságot nyújtó zárszerkezetet szolgáltat. A találmány akár új zárszerkezetek formájában megvalósítható, akár meglevő zárszerkezetek átalakíthatók ilyen fokozott biztonságot szolgáltató konstrukcióvá. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül sokféle módon megvalósítható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
