203380. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzel keményedő poliuretán-bázisú készítmények előállítására és alkalmazásuk konstrukciós elemek vagy rögzítőkötések előállítására

3 HU 203 380 B 4 lyeknél poliizocianátokat, illetve szabad izocianát-cso­­portokat tartalmazó prepolimereket alkalmazunk. Vízzel keményedé poliizocianátként, illetve poliure­­tánként bármely ismert szerves poliizocianát vegyület alkalmazható, azaz olyan vegyület, amely molekulán­ként legalább két szerves kötésű izocianát-csoportot tar­talmaz, ilyenek például a 400 alatti molekulatömegű poliizocianátok, valamint az ezek módosításával nyert, például 400-10 000, előnyösen 600-8000 közötti mole­kulatömegű (a funkciós csoportok alapján számítható) termékek. Az alkalmas kis molekulatömegű poliizocia­nátokat például a Q (NCOXi általános képlettel íijuk le, amely képletben n jelentése 2-4, előnyösen 2-3 közötti szám és Q jelentése 2-18, előnyösen 6-10 szénatomos alifás szénhidrogén-csoport, 4-15, előnyösen 5-10 szén­atomos cikloalifás szénhidrogén-csoport, 6-15 szénatomos, előnyösen 6-13 szénatomos aromás szénhidrogén-csoport vagy 8-15 szénatomos, elő­nyösen 8-13 szénatomos aralifás szénhidrogén­csoport Ilyen vegyületek például a következők; hexametilén­­-diizocianát, 1,12-dodekán-diizocianát, ciklobután-1,3- -diizocianát, ciklohexán-1,3- és 1,4-diizocianát, vala­mint az izomerek tetszés szerinti keveréke, 1-izocianá­­to-3,3,5-trimetil-5-izocianáto-metil-ciklohexán, 2,4- és 2,6-hexahidrotoluilén-diizocianát valamint az izome­rek tetszés szerinti keveréke, hexahidro-1,3- és/vagy -1,4-fenildiizocianát, perhidro-2,4’- és/vagy -4,4’-dife­­nil-metán-diizocianát, 13- és 1,4-fenilén-diizocianát, 2,4- és 2,6-toluilén-diizocianát, valamint az izomerek tetszés szerinti keveréke, difenil-metán-2,4- és/vagy -4,4’-diizocianát naftáién-1,5-diizocianát, trifenil-me­­tán-4,4’-4”-triizocianát vagy polifenil-polimetilén-poli­­izocionátok, amelyeket anilin-formaldehid kondenzá­cióval és azt követően foszgénezéssel állítunk elő. Nagy molekulatömegű poliizocianátokként általában a fentiek szerinti egyszerű poliizocianátok módosított termékei, azaz például izocianuret-, karbodiimid-, allo­­fát-, biuret- vagy uretdion-csoportokkal módosított ter­mékeit alkalmazzuk, amelyek előállítását ismert eljárá­sok szerint végezzük. Különösen előnyösek ezek közül a polikarbamid-kémiából ismert izocianát végcsoportot tartalmazó prepolimerek, amelyek molekulatömege 400-10 000, előnyösen 600-8000, különösen 800-5000 közötti érték. Ezeket a vegyületeket ismert módon úgy állítjuk elő, hogy valamely fentiekben megnevezett, fe­leslegben alkalmazott, egyszerű poliizocianátot leg­alább két, az izocianátcsoportokkal szemben reakcióké­pes csoportot tartalmazó szerves vegyülettel, előnyösen polihidroxi-vegyülettel reagáltatunk. Polihidroxi-ve­­gyületként például egyszerű, többértékű alkoholokat, például etilénglikolt, trimetilol-propánt, propán-diol­­-1,2 vagy bután-diol-13-t alkalmazunk, de előnyösen nagy molekulatömegű poliéter-poliolt és/vagy poliész­­ter-poliolt alkalmazunk, amelyek molekulatömege 600- 80(X), előnyösen 800-4000 közötti érték és legalább 2-8, előnyösen 2-4 primer és/vagy szekunder hidroxil­­csoportot tartalmaznak. Természetesen olyan NCO-pre­­polimerek is alkalmazhatók, amelyeket kis molekulatö­megű poliizocianátokból és kevésbé előnyös, de az izo­­cianátcsoportokkal szemben reakcióképes csoportokat tartalmazó vegyületekkel, így például politioéter-polio­­lokkal, hidroxilcsoportot tartalmazó poliacetálokkal, polihidroxi-karbonátokkal, hidroxilcsoportot tartalma­zó poliészter-amidokkal vagy hidroxilcsoportot és ole­finkötést tartalmazó kopolimerizátumokkal végzett re­akcióval állítjuk elő. Az izocianátcsoportokkal szemben reakcióképes csoportokat tartalmazó, az NCO-prepoli­­merek előállításához alkalmas vegy ületeket ismertetnek például a 4 218 543 számú egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban (7. oszlop 9. sortól 9. oszlop 25. sorig). Az NCO prepolimerek előállításánál ezeket a vegyüle­­teket egyszerű, például a fentiekben felsorolt poliizoci­­anátokkal reagálhatjuk úgy, hogy az NCO/OH-ekviva­­lens arány 1 legyen. Az így nyert NCO-polimerek NCO- tartalma általában 2,5-30, előnyösen 6-25 tömeg%. A találmány értelmében az „NCO-prepolimer” és „vé­gállású izocianát-csoportot tartalmazó prcpolimer” megjelölés alatt azokat a vegyületeket is értjük, amelyek a reakcióterméken kívül, nem átalakult kiindulási poli­izocianátot is tartalmaznak és amelyeket gyakran „sze­­mi-prepolimemek” is nevezünk. A találmány értelmében előnyös poliizocianát kom­ponensek például a polikarbamidok kémiájából ismert poliizocianátok, így például a következők: hexametilén­­-diizocianát, l-izocianáto-3,3,5-trimetil-5-izocianáto­­-metil-ciklohexán (izoforon-diizocianát, IPDI), 4,4’­­-diizocianáto-diciklohexil-metán, 4,4’-diizocianáto-di­­fenil-metán, ezek keveréke a megfelelő 2,4’- és 2,2’-izo­­merekkel, difenil-metán-sor poliizocianát-keverékei, amelyeket anilin/formaldehid kondenzátumok foszgé­­nezésével állítunk elő, ezen poliizocianátok biuret- vagy izocianátcsoportot tartalmazó módosított termékei, és különösen az NCO-prepolimerek, amelyeket e poliizo­cianátokból és az említett poliolokból és/vagy poliéter­­-poliolokból és/vagy poliészter-poliolokból nyerünk. Az aromásán kötött NCO-csoportokat tartalmazó izoci­­anátok különösen előnyösek. A találmány értelmében különösen előnyösen alkalmazható poliizocianát-kom­­ponens a részlegesen karbodiimidált diizocianáto-dife­­nil-metán, amely a monomer diizocianát csoportoknak a karbodiimid-szerkezethez való kapcsolódása révén ureton-imincsoportokat is tartalmaz. A vízzel keményedő poliuretánok önmagában ismert katalizátorokat tartalmazhatnak. Ezek lehetnek terc­­- am inok, amelyek az izocianát/víz reakciót és nem az önreakciót (trimerizálódás, allofanát-képződés) katali­zálják (pl. 23 57 931 számú NSZK-beli szabadalmi le­írás). Példaképpen megemlítjük a terc-amin-tartalmú poliétert (26 51 089 számú NSZK-beli szabadalmi le­írás), a kis molekulatömegű terc-aminokat, így például az (1) képletnek megfelelő amint vagy dimorfolin-die­­til-étert, vagy a bisz(2,6-dimetil-morfolino)-dietil-étert (WO 86/01397). A terc-nitrogén alapján számított kata­lizátor-mennyiség általában 0,05-0,51% a polimergyan­tára vonatkoztatva. A vízzel keményedő polimerkészítmények ismert adalékanyagokat is tartalmazhatnak, így például a reak­ció lefutását elősegítő anyagokat, tixotróposságot előse­gítő anyagokat, habzásgátlókat vagy csúsztatóanyago­kat. A műanyaggyantákat tovább színezhetjük is és a kívánt esetben UV-stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Adalékanyagként például a következőket alkalmaz­hatjuk: polidimetil-sziloxán, aeroszol-típusú kalcium­­-sziükát, poliviaszok (polietilénglikol), ionol-típusú UV-stabilizátorok (pl. 29 21 163 számú NSZK-beli sza­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom