203355. lajstromszámú szabadalom • Eljárás azabiciklo-[3,2,0]-hept-2-én-karbonsav-származékok és ilyeneket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 203 355 B 2 A találmány tárgya eljárás aza-biciklo[3,2,0]hept-2-én­­karbonsav-származékok és ilyen vegyületeket ható­anyagként tartalmazó antibiotikus hatású gyógyszerké­szítmények előállítására. A találmány szerinti eljárással előállításra kerülő ve­gyületeket az (I) általános képlettel írjuk le. A képletben X1 és X2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén­­atom, adott esetben hidroxilcsoporttal szubsztituált 1-4 szénatomos alkilcsoport, ahol adott esetben p-nitro-fenil- vagy p-nitro-benzil-oxi-karbonil-cso­­porttal vagy 1-4 szénatomos alkoxi-fenil- vagy 1- 4 szénatomos alkoxi-benzil-oxi-csoporttal védett a hidroxicsoport, vagy /R' X1 és X2 együttesen -C XR2 csoportot jelentenek, amely képletben R1 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidro­génatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, R3, R4 és R5 jelentése egymástól függetlenül fenil­­vagy tienilcsoport, 1-4 szénatomos alkilcsoport, amely adott esetben halogénatommal, amino-, azi­­do-, hidroxil-, 1-4 szénatomos alkil-karbonil-oxi-, 1-4 szénatomos alkil-tetrazolil-tio- vagy N,N-di (1-4 szénátomos)alkil-karbamoil-oxi-csoporttal szubsztituálva lehet. A találmány oltalmi körébe tartozik a fenti képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható sóinak és fizio­lógiásán labilis észtereinek előállítása is. A találmány szerinti eljárásnál közelebbről 6- szubsztituálatlan, 6-mono vagy 6,6-diszubsztituált aza­­biciklo[3,2,0Jhept-2-én-karbonsavakat állítunk elő (amelyeket a leírásban esetenként l-oxapen-2-em-3- karbonsavaknak is nevezünk), amely vegyületek a 3- helyzetben még különleges csoportokat is tartalmaz­nak. Ezen csoportokra az jellemző, hogy egy cetrális szénatomot tartalmaznak, amely közvetlenül az oxa­­penem-gyűrűhöz kapcsolódik, és amely még 3 továb­bi, a szénatomon keresztül kapcsolódó csoportot is tar­talmaz. Ezen vegyületek értékes antibiotikus hatással rendelkeznek, és a fenti (I) általános képlettel írjuk le őket. A fentiekben említett könnyen eltávolítható hidro­­xil-védőcsoportot például a következő irodalmi helyen ismertetik: T. W. Greene, „Protective Groups in Orga­nic Synthesis”, Wiley, New York, 1981. Az (I) általános képletű új vegyületek az antibioti­kumok skáláját szélesítik, miután folyamatosan fennáll az igény új, hatásos vegyületek kifejlesztésére, miután az ismert vegyületek sok esetben a patogén baktéri­umokkal szemben rezisztensekké válnak. A klasszikus ß-laktäm-antibiotikumok, azaz a peni­cillin- és cefalosporin vegyületek mellett újabban úgy­nevezett nem-klasszikus vagy nem-tradicionális ß­­laktám vegyületeket is alkalmaznak a bakteriális fer­tőzésekkel szemben. A legfontosabb ilyen vegyületek a penemek és a karbapenemek. A következő, nemré­giben megjelent könyv foglalkozik ezen vegyületek szintézisével és farmakológiájával: Chemistry and Bi­ology of ß-Lactam Antibiotics, Vol. 2 (Nontraditional ß-Lactam Antibiotics), szerkesztők: R. B. Morin és M. Gorman, Academic Press, New York (1982). Az oxapenem-karbonsavak és a kéntartalmú penem­­karbonsavak vagy karbapenem-karbonsavak közötti kis szerkezeti különbség alapján feltehető, hogy az oxapenem-3-karbonsav-száimazékok szintén antibak­teriális hatásúak [Tetrahedron 38 (16) 2489-2504 (1982), 2489. o.]. Bár az oxapenem-3-karbonsavak antibakteriális ha­tását már említették (például 4 172 895. számú ame­rikai egyesült államokbeli, vagy 80 71 00008,6 számú európai szabadalmi leírások), kísérleti adatokkal azon­ban ezt még soha nem támasztották alá. Az egyetlen rendelkezésre álló mérési adat az antibakteriális hatás­ról a következő irodalmi helyen található: „Chemistry and Biology of ß-Lactam Antibiotics Vol. 2 Nontradi­tional ß-Lactam Antibiotics”, szerkesztők: R. B. Morin és M. Gorman, 383. oldal, amely szerint „a 2-etil-l-oxapenem-3-karbonsav káliumsója túl instabil volt ahhoz, hogy az antibakteriális hatását vagy az ampicillinnel mutatott szinergetikus hatását intakt baktériumokkal szemben ki lehessen mutatni”. A korábbi szabadalmi bejelentésekben ismertetett, és hatásosnak említett vegyület a 2-etil-l-oxapen-2- em-3-karbonsav tehát lényegében vizes közegben nem volt elegendően stabil ahhoz, hogy az antibakteriális hatás megvizsgálható legyen, azaz gyakorlatilag, mint antibiotikum hatástalan. Ezen vegyületnek csupán izo­lált bakteriális enzimekkel (ß-laktamäzok) szemben meglévő gátlőhatásuk volt bizonyítható. A korábban már ismertetésre került oxapenem-3- karbonsavak, amelyeket Clavem-karbonsavaknak is nevezünk, instabilitása a metil-észter előállításánál is megmutatkozik (J.C.S. Chem. Commun. 1977, 720.). Ezen vegyület is instabil. Az antibakteriális szempontból gyakorlatilag hatás­talan, vagy gyenge hatású oxapenem-3-karbonsavak csekély jelentőségét azon is lemérhetjük, hogy egy, a nem-klasszikus ß-laktäm-antibiotikumokkal foglalko­zó könyvben [Chemisry and Biology of ß-Lactam An­tibiotics, Vol. 2., szerkesztők: R. B. Morin és M. Gor­man, Academic Press, New York, (1982)] csupán 5 oldalt szentebek az egyébként 402 oldalas könyvben, ezeknek a vegyületeknek (381-385. oldal). Még csekélyebb érdeklődés mutatkozott az oxape­­nem-3-karbonsavak iránt a fenti publikációt követő években (1982-1986), amelyet a Chemical Abstracts részletes tanulmányozásával lehet igazolni. A 4-oxa-l­­aza-biciklo[3,2,0]hept-2-én-2-karbonsav szisztemati­kus elnevezésnek megfelelő vegyülettel kapcsolatos kutatások állandó csökkenést mutattak: 1977: 3, 1978: 9, 1979: 2, 1980: 6, 1981: 9, 1982: 2, 1983: 5, 1984: 2, 1985: 0, 1986: 0 publikáció. A többi nem-klasszikus ß-laktäm-antibiotikummal szemben mutatott csekély érdeklődés azt mutatja, hogy a szakirodalom az oxa­­penem-3-karbonsavak alkalmazhatóságával és hatá­sosságával szemben előítéletet táplál. A ß-laktäm-antibiotikumok stabilitása ezen ható­anyagoknak egy központi problémája. így például a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom