203317. lajstromszámú szabadalom • Eljárás inozóz-származékok előállítására
HU 203317B 11 12 A használt oxidálószerektől függően változhatnak a reakciófeltételek. Oldószerként használhatunk diklórmetánt, kloroformot, benzolt, toluolt, dimetil-formamidot, dimetil-szulfoxidot és ecetsav-anhidridet külön-külön vagy kombinációban. A 5 reakciót rendszerint -10- 40 °C-on végezzük, alkalmanként lehűthetjük -78 °C-ra különösen a reakció kezdetén, a reakcióidő 1 -24 óra. A 4” eljárás során a polihidroxi-szubsztituált ciklohexanon-származék, azaz (I’”) általános képle- 10 tű inozóz-származék előállításához az 1-C- bisz(metil-tio)-metil-D-xilo-5-hexozulóz-szárma zék vagy az l-C-(l,3-ditián-2-il)-D-xilo-5-hexozulóz-származék (4” általános képlet) intramolekuláris ciklizálásával bázisként használhatunk alkáli- 15 fémsókat, például kálium-acetátot, nátrium-acetátot, kálium-karbonátot, nátrium-karbonátot, kálium-hidrogén-karbonátot, alkálifém-hidroxidokast, például kálium-hidroxidot és nátrium-hidroxidot, alkálifém-hidrideket, például nátrium-hidridet, ká- 20 lium-hidridet és lítium-hidridet, alkálifém-alkoxidokat, például nátrium-metoxidot, nátrium-etoxidot, és kálium-terc-butoxidot, alkil-alkálifémeket, például butil-lítiumot és propil-lítiumot. Ahhoz, hogy a (4”) általános képletű vegyületet intramole- 25 kulárisciklizálással(T”) általános képletű vegyületté alakítsuk, kívánatosán bázisként alkálifém-karbonátokat, például kálium-karbonátot vgy nátriumkarbonátot használunk, koronaéter, például 18-korona-6, dibenzo-18-korona-6, dicildohexil-18-ko- 30 rona-6, és 15-korona-5 jelenlétében [PA. Aristoff, Synthetic Communication, 13,145-150 (1983)]. az oldószer a használt bázistól függ, és használhatunk aromás szénhidrogéneket, például benzolt és toluolt, étereket, például tetrahidrofuránt, etilén-gli- 35 kol-monoetil-étert és etil-étert. A reakció hőmérséklete is a használt bázis függvénye, valamint az alkalmazott oldószertől is függ. Rendszerint 10 °C-tól az oldószer forráspontjáig terjedő hőmérsékleten végezzük a reakciót és alkalmanként, különösen a 40 kezdeti fázisban a reakciót hűtés közben végezzük, kb. -78 °C-ra hűtjük le az elegyet. Az idő a reakcióhőmérséklet függvénye, rendszerint 1-18 óra alatt megy végbe a reakció. A (6") általános képletű oximból valiolamint állí- 45 tunk elő. Azoximot az (I”’) általános képletű vegyüld és az adott esetben védett hidroxilcsoportot tartalmazó hidroxilamin reakciójából kapjuk. A (6”) általános képletű oximban a bisz(metil-tio)-csoportot vagy a trimetilén-ditiocsoportot tartalmazó hid- 50 roxi-iminocsoportot aminocsoporttá redukáljuk, kívánt esetben a védőcsoportot eltávolítjuk. Az oxim aminná redukálását például katalitikus redukcióval is elvégezhetjük megfelelő oldószerben katalizátor, például platina katalizátor, például platina- 55 oxid, palládium-katalizátor, például palládium-fekete és palládium-csontszén, nikkelkatalizátor, például Raney-nikkel vagy ródium-katalizátor, például ródium-csontszén jelenlétében vagy a redukáláshoz használhatunk alumínium-hidrid-S/ármazé- 60 kot, például lítium-alumínium-hidridet, és előnyösen inert gáz, például nitrogén vagy argon atmoszférában hajtjuk végre. Az oximok aminovegyületekké redukálását ciklitol-csoportban lévő hidroxil-védőcsoportok eltávolítása előtt vagy után végezhetjük. 65 A 7” eljárás során az (I’”) általános képletű vegyületet R-NH2 képletű primer-aminnal kondenzáljuk —ahol Rz jelentése aminmaradék—és a kapott Schiff-bázist általában oldószerben redukáljuk. Oldószerként használhatunk poláros oldószereket, beleértve a vizet, alkoholokat, például metanolt, etanolt, propánok és butanolt, acetonitrilt, dimetil-szulfoxidot, N,N-dimetil-formamidot, N- metil-acetamidot, glimeket, például metil-celloszolvot, dimetil-celloszolvot, dietilén-glikol-dimetil-étert, étereket, például dioxánt, tetrahidrofuránt és etil-étert, ezeket külön-külön vagy kombinálva egymással használhatjuk, vagy a fenti oldószereket apoláros oldószerrel, például benzollal, toluollal és etil-acetáttal is kombinálhatjuk. A Schiff-bázis képzésének reakcióhőmérséklete nem kritikus, rendszerint szobahőmérséklettől 100 °C-ig dolgozhatunk. A reakcióidő a reakcióhőmérséklettől függ és rendszerint pár perctől 24 óráig tart. A keletkezett Schiff-bázis redukálására előnyösen fémhidrid-komplex redukálószereket használhatunk, például alkálifém-bórhidrideket, például nátrium-bórhidridet, kálium-bórhidridet, lítium-bórhidridet és nátrium-metoxi-bórhidridet, alkálifém-ciano-bórhidridet, például nátrium-ciano-bórhidridet, alkálifém-ciano-bórhidridet, például nátrium-ciano-bórhidridet, alkálifém-alumínium-hidrideket, például lítium-alumínium-hidridet és dialkil-amin-boránokat, például dimetilamin-boránt. Ha nátrium-ciano-bórhidridet használunk, akkor a reakciót előnyösen savas körülmények közö 11, például sósav vagy ecetsav jelenlétében hajthatjuk végre. A redukció reakcióhőmérséklete a Schiff-bázistól és a használt redukálószertől függ, rendszerint 0-40 °C, alkalmanként, különösen a reakció kezdeti stádiumában a reakciót hűtés közben végezzük, és kb. 0- (-20) °C-ig hűtjük az elegyet, vagypedig felmelegítjük 100 "C-ra. A reakcióidő változik a reakcióhőmérséklettel, a redukálandó Schiff-bázissal és a használt redukálószerrel, rendszerint pár perctől 24 óráig tart. A Schiff-bázis redukcióját katalitikusán is végezhetjük. A redukálást a Schiff-bázis rázásával vagy keverésével hajtjuk végre oldószerben hidrogénáramban, katalizátor jelenlétében. A katalitikus redukcióhoz katalizátorként használhatunk platina-feketét, platina-dioxidot, palládium-feketét, palládium-csontszenet és Raney-nikkelt. Oldószerként használhatunk vizet, alkoholokat, például metanolt és etanolt, étereket, például dioxánt és tetrahidrofuránt, N,N-dimetil-formamidot. Ezeket az oldószereket külön-külön vagy kombinálva alkalmazhatjuk. A reakciót rendszerint 0-40 °C-on atmoszférikus nyomáson hajtjuk végre, de alkalmazhatunk nyomást is vagy melegítést. A (6”) és (8”) általános képletű kénvegyületek kénmentesítését a 6” és 8 ” eljárásokban rendszerint úgy végezzük, hogy az előzőleg hidrogénnel telített Raney-nikkelt a kénvegyület oldatában szuszpendáljuk, majd rázásnak vagy keverésnek tesszük ki. Rendszerint 10 tömeg/tömeg-szeres feleslegben vagy még ennél is nagyobb feleslegben használjuk a Raney-nikkelt a kénvegyület mennyiségéhez viszonyítva. Oldószerként használhatunk vizet, alkoho-7
