203273. lajstromszámú szabadalom • Zsírsütő berendezés
HU 203273B 1 A találmány tárgya zsírsütő berendezés, főként kis- és középüzemi vágóhidak számára. Zsírsütés, illetve zsírolvasztás céljára ismertek nagyvágóhidi, kis- és középüzemi, valamint háztartási zsírsütő- zsírolvasztó berendezések, amelyekben a feldarabolt szalonnából zsírt, illetve a zsír kiolvasztásának maradékaként töpörtyűt, pörcöt és hasonló árut állítanak elő. A nagyvágóhídi zsírolvasztási technológia lényegében megoldottnak tekinthető. Itt a feldolgozandó anyagot nagy üstökbe helyezik, amelyek köpenyébe forró gőzt vezetve végzik el a zsír kiolvasztását. Az olvasztási maradékból préseléssel távolítják el a még visszamaradt zsírt. A réselés után visszamaradt termék emberi fogyasztásra alkalmatlan, ezt általában takarmányozási célokra használják fel. A háztartási méretű zsírsütő berendezések, bár az előbbiekhez képest korszerűtlenek és primitívek, az adott igényeknek lényegében megfelelnek. Itt általában valamilyen tüzelőberendezés által hevített üstről van szó, amelyben a kisütendő anyagot manuálisan keverik. A technika jelenlegi állása irodalmi adatok alapján: A zsírsütés hazai berendezéseivel Berszán Gábor foglalkozik a Húsipari gépek című könyvében. Az általa ismertetett berendezések gőzüzeműek és rendszerükben is eltérőek a szabadalmi leírásban foglaltaktól. Sz. G. Liberman — VP Petrovszkij, A zsírgyártás kézikönyve” című szakkönyvben foglalkozik közvetlen alátüzeléses olvasztóüstökkel. Az ismertetett berendezés a jelenlegi higiéniai követelményeket nem elégíti ki, emellett a gazdaságos energiafelhasználás feltételeinek sem felel meg. Ugyancsak húsipari hőkezeléssel foglalkozik a 4 167 585. lajstromszámú (US. Patent, 1979. szept. 11.) szabadalom, de ezen berendezés méreténél és teljesítményénél fogva nem alkalmas kisvágóhíd i hasznosításra, emellett a terméket érő közvetlen hőközlés miatt alapvetően eltérő megoldás. A kis- és középüzemi vágóhidak kialakulásával azonban nem tartott lépést az ezekben alkalmazott zsírsütő berendezések fejlődése. A nagyüzemi technológiák adaptálása ugyanis rendkívül tőkeigényes, ugyanakkor ezek az alkalmazott alacsonyabb olvasztási hőmérséklet miatt nem is teszik lehetővé azon házias jellegű termékek (pl. étkezési töpörtyű, pőre) előállítását, amelyet a piac a kis- és középüzemektől elvár és amelyekhezkb. 115-125 °C-ossütési hőmérséklet biztosítása szükséges. Az említett házias jellegű termékek előállítására az egyszerű háztartási berendezések méreteinek növelésével olyan berendezések születtek, amelyek sem az energiaigény, sem pedig a kezelhetőség szempontjából nem elfogadhatóak. Az így kialakított zsírsütő berendezések szilárd tüzelésű, hagyományosan falazott tűztérrel, öntött üstökkel készülnek. Ezen berendezések tűzterének kialakítása tehát olyan, hogy az üst közvetlen és szabályozhatatlan tűzterhelést kap. Emiatt a kisütendő anyag leégésének elkerülése érdekében az üstöket vastagfalú szürke öntvényből készítik és a kisütendő anyagot fakanállal keverik, ami egy 3-400 literes üstnél már igen nehéz fizikai munkát igényel. Ilyen feltételek 2 mellett egy személy csak egyetlen hagyományos rendszerű zsírsütő berendezés kezelésére képes. A találmány által megoldandó feladat ezért olyan egyszerű felépítésű zsírsütő berendezés kifejlesztése, főként kis- és középüzemi vágóhidak számára, amely rendelkezik a nagyüzemi zsírolvasztó berendezések szabályozási lehetőségeivel, kiküszöböli a nehéz fizikai munkát, ugyanakkor gazdaságosan lehetővé teszi a háztartási berendezésekben előállítható minőségű áru előállítását és a higiéniai előírásokat is maradéktalanul kielégíti. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kívánt minőségű termék gazdaságos és termelékeny előállításához egyenletes és jól szabályozható tüzelést és könnyen kezelhető keverőszerkezetet kell biztosítani. A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan zsírsütő berendezéssel oldottuk meg, ahol a kisütendő anyagot tartalmazó üst hevítésére szolgáló tűztér az üst alakját követő speciális geometriájú tűzálló falazattal van határolva és a tűztérbe legalább egy, az üsthöz képest tangenciálisan elrendezett gáz vagy olajtüzelésű égő van becsatlakoztatva, ahol a keverőszerkezet hajtóműhöz csatlakoztatott csőtengelyébe önmagában ismert rendszerű, az égővel ismert szabályozási kapcsolatban álló tetszőleges típusú iker termosztát hőmérsékletérzékelője van elhelyezve. Ez a kialakítás lehetővé teszi az üst egyenletes és szabályozható felhevítését a tűzálló falazat sugárzása és a falazat mentén forró füstgázáram révén, és mivel az üst szúrólángot nem kap, így öntvény helyett jóval vékonyabb lemezből készült üstök is alkalmazhatók, ami a gyártásban anyag-, az üzemeltetés során energiamegtakarítást jelent. Az alkalmazott keverőszerkezet egyrészt kiváltja a nehéz fizikai munkát, másrészt billenthetősége révén az üst tartalma könnyen hozzáférhető, ugyanakkor cserélehetősége lehetővé teszi a készítendő áruféleségnek optimálisan megfelelő keverőszerkezet alkalmazását. így például étkezési töpörtyű és porc készítésekor célszerűen olyan, a kisütendő anyagot kímélő keverőszerkezetet alkalmazunk, amely a hajtóműhöz csatlakoztatott csőtengelyről merőlegesen leágazó, legömbölyített tüskékkel ellátott csőlapátokból van kialakítva. Darált kisütendő anyag esetén viszont a nagyobb hatékonyság érdekében önmagában ismert, bolygó keverőműként kialakított keverőszerkezetet alkalmazhatunk. A berendezés optimális hőmérsékletét a mindenkori minőségtől függően legkönnyebben úgy tudjuk beállítani, ha az olvasztott zsír hőmérsékletét a keverő csőtengelyében elhelyezett hőmérsékletérzékelőn keresztül kettős termosztáttal két, a tűztérbe egymással átellenben tangenciálisan becsatlakoztatott ventilátorral egybeépített égőt (blokkégőt) vezérelünk. A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük. A rajzon az 1. ábra egy találmány szerinti zsírsütő berendezésvázlatos oldalnézete, részben metszetben, míg a 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés felülnézete. Amint az az 1. ábrán látható, a találmány szerinti 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
