203265. lajstromszámú szabadalom • Meghajtó szerkezet mezőgazdasági kisgépekhez, különösen rotációs kapálógépekhez
HU 203285B 1 A találmány tárgya meghajtó szerkezet mezőgazdasági kisgépekhez, különösen kapálógépekhez, amely a hajtómű tengelyét lánchajtás vagy a lánchajtáshoz hasonló áttételi elem, például bordásszíj segítségével több áttételen keresztül köti össze a hajtott tengellyel. A lánchajtás már régóta ismert hajtási mód forgómozgás fordulatszámának a csökkentésére vagy növelésére. Az általában nagyfordulatú meghajtó motorok és a viszonylag kis fordulatszámú megmunkáló gépek közötti fordulatszám váltás céljaira azért alkalmazták mindig szívesen, mert az átadás hatásfoka igen jó, szemben más áttételi módszerekhez képest. Lánchajtásokat már régóta alkalmaznak a mezőgazdasági gépeknél, különösen mezőgazdasági gépeknél, különösen mezőgazdasági kisgépeknél. Lánchajtást alkalmaznak pl. a 129 588. lajstromszámú magyar szabadalami leírásban ismertetett motoros mezőgazdasági gépnél. A lánchajtás, illetve annak korszerűbb továbbfejlesztése a bordázott szíjhajtás megtalálható a legutóbbi időkben fejlesztett és a gyakorlatba bevezetett hajtóművekben. Ilyen lánchajtásos megoldást alkalmaznak pl. a 4 214 632. Isz., a 4 278 133. lsz. és a 4 492 271. Isz. USA szabadalmi leírásokban ismertetésre került mezőgazdasági gépekben. Mindezeknek a megoldásoknak közös hátránya, hogy azt az egyre inkább felmerülő igényt, hogy mezőgazdasági gépen hátrameneti sebességfokozat is legyen, csak rendkívül bonyolultan, a gépjármüveknél ismert sebességváltókkal lehetett megoldani. A találmány célja, hogy a hátramenetet magával a lánckerékhajtás kialakításával oldja meg, és így a kistermelők része könnyebben hozzáférhető, gazdaságosabb megmunkálógép kialakítását tegye lehetővé. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a lánchajtásban valamelyik áttételnél két szabadonfutó hajtott kereket alkalmazunk, amelyek közül az egyik, hagyományosan belülről van kapcsolatban a lánccal, míg a másik, kívül fut együtt a lánccal, akkor a két kerék felváltva történő reteszelésével a forgómozgás hol az egyik, hol a másik kerékre tevődik át és ezek a kerekek egymással ellentétes irányban forognak. Ezeknek a hajtott kerekeknek a tengelyeit egy közös tengellyel lánckeréken keresztül öszszekötve elérhető, hogy az említett két kerék közül egyik vagy másik működése esetén a közös tengely egyszer egyik irányba, majd másik irányba forog. A találmánynak az a lényege, hogy a hajtómű egyik hajtó lánckerekéhez egy végtelenített láncon vagy kétoldalt bordázott bordásszíjon keresztül két szabadonfutó hajtott lánckerék csatlakozik oly módon, hogy az egyik lánckerék kívülről, míg a másik lánckerék belülről érintkezik a lánccal vagy a kétoldalt bordázott bordásszíjjal és a két szabadonfutó lánckerékhez a két lánckereket váltva reteszelő szerkezet csatlakozik. Továbbá a két lánckerék tengelyei közös meghajtott tengellyel vannak lánc vagy bordásszíj áttétel, illetve más sebességváltásra alkalmas mechanizmus segítségével kapcsolatban. A találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábra a találmány szerinti hajtómű egy kiviteli példájának az axonometrikus elvi vázlatát szemlél-2 teti, a 2. ábrán a találmány szerinti hajtóművel felépített rotációs kapálógép egy kiviteli példájának az előlnézete, a 3. ábrán a 2. ábra szerinti A-A metszet, míg a 4. ábrán a 2. ábra szerinti B-B metszet látható. Az 1. ábrán látható 1 motortengelyen ékelt első hajtó 2 lánckerék a 3 áttételtengellyel első 5 lánc és első hajtott 4 lánckerék segítségével van kapcsolatban. (Lánc helyett egyoldalt vagy kétoldalt bordázott bordásszíj is használható és ezekben az esetekben a lánckerekek helyett a bordázott bordásszíjak hajtására alkalmas kerekeket kell alkalmazni.) A 4 lánckerékkel közös 3 áttételtengelye nrögzített második hajtó 6 lánckerék második 7 lánc közvetítésével két szabadonfutó, hajtott 8,9 lánckerékkel van kapcsolatban oly módon, hogy az egyik 8 lánckerék a szokásos módon belülről érintkezik a végtelenített 7 lánccal, míg a másik 9 lánckerék kívülről érinti a 7 láncot. A 8, 9 lánckerekek 10, 11 tengelyeken elforgathatóan és reteszelő szerkezettel,pl. 12,13 tengelykapcsolók segítségével a 10,11 tengelyekre rögzíthetően vannak kiképezve. A 12, 13 tengelykapcsolók működtetése úgy van megoldva, hogy üresjáratban egyik se rögzíti a 8,9 lánckerekeketa 10,11 tengelyekre, míg hajtás esetén mindig csak az egyik 12, 13 tengelykapcsoló rögzít. A két 8,9 lánckerék forgásiránya rögzített állapotban egymással ellentétes, viszont a váltva rögzítés következtében a két 10,11 tengely közül mindig csak az egyik végez erőátvitelt, míg a másik szabadon forog. A 10,11 tengelyekre harmadik és negyedik hajtó 14, 15 lánckerekek vannak rögzítve, amely 14, 15 lánckerekek harmadik és negyedik 16,171áncok segítségé vei olyan második és harmadik hajtott 18,19 lánckerekekkel vannak kapcsolatban, amely 18, 19 lánckerekek közös negyedik 20 tengelyen vannak rögzítve. A 20 tengelyre további hajtó 21 lánckerek(ek) van(nak) rögzítve, amely 21 lánckerek(ek) további 22 lánc(ok)on keresztül a meghajtott gép, pl. rotációs kapálógép meghajtó 23 tengelyén rögzített további hajtott 24 lánckerékkel(ekkel) vannak működési kapcsolatban. A lánckerekek átmérője úgy van meghatározva — tekintettel arra, hogy a hajtás során a fordulatszám csökkenjen —, hogy az egy lánchoz tartozó, illetve a közös tengelyhez tartozó hajtó lánckerekek átmérője kisebb, mint a hajtott lánckerekeké. Miután azonban a meghajtott gépeknél általában a hátramenet sebessége kisebb, mint az előremeneté, a második 18 lánckerék átmérőjét nagyobbra választottuk, mint a harmadik 19 lánckerékét, így a hátramenet a 18 lánckeréken keresztül végezhető. A 2. és a 3. ábrán a találmány szerinti hajtóművet rotációs kapálógépbe építve lát juk. Az öszes 1,3,10, 11, 23 tengelyek vízszintesek, pontosabban párhuzamosak egymással és (talajmegmunkálógépek esetén) a talaj felszínével, illetve a megmunkáló gépek kerekeinek a felfekvési síkjával. A 2. és a 3. ábrákon feltüntettük a 23 tengelyre szerelt, a kapálás végzésére alkalmas forgó 25 késszerkezeteket, valamint a 4. ábrán a 12, 13 tengelykapcsolók vezérlésére alkalmas 26 irányváltót is. A találmány szerinti hajtómű a következőképpen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
