203262. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés, főként állatifehérje feldolgozó üzemekben a technológiai berendezésekben keletkező hulladék-hőenergia hasznosítására

1 HU 203 262 A 2 A találmány tárgya egy, különösen állatifehérje fel­dolgozó üzemekben a technológiai berendezésekben keletkező hulladék hőenergia optimális hasznosításá­ra szolgáló kapcsolási elrendezés, amely a technológiai berendezésektől a kazánházi tápvíztartályhoz vezető kondenzátumszállító csővezetéket, vízhűtésű felületi kondenzátorokat, valamint különböző üzemviteli és vezérlő szerkezeti egységeket, különösen tartályokat, szivattyúkat, érzékelőket és szelepeket tartalmaz. Sarjúgőzök hőenergia-tartalmának hasznosítására általában ismeretes intézkedés a nyomás alatti kigőzö­­lögtetés. Ezt széles körben alkalmazzák tiszta, tehát nem szennyezett gőzök és kondenzátumok esetében. Szennyezett gőzök, ill. kondenzátumok üyen járulékos hőtartalomhasznosító kezelése ugyanakkor a gyakor­latban nem szokásos, ettől általában idegenkednek, minthogy a szennyezők - jellegüktől és tulajdonsá­gaiktól függően - a berendezések karbantartási, üzem­viteli gondjait jelentősen növelik. Állatifehérje feldolgozó és ezekből különböző ta­karmányokat előállító üzemek technológiája a szüksé­ges főzési és szárítási műveletek nagy száma következ­tében különösen hőenergiaigényes. Ugyanakkor ép­pen főként a szárító jellegű műveletek során keletkező, igen jelentős energiatartalmú páragőzök erősen szennyezettek, nagy mennyiségben tartalmaznak kü­lönösen fehérjeszemcséket, zsír aerosolokat és emul­ziós habokat, tehát olyan kellemetlen szennyezőket, amelyek minden kezelő jellegű energetikai berendezés hatékony üzemeltetésére hátrányosak. Ezért ezeket a páragőzöket általában eleresztik, hőenergia-tartal­muk hulladékhőként veszteségbe megy. A 181296 1. sz. magyar szabadalom leírásából meg­ismerhető egy, a vágóhídi hulladékok termikus feldol­gozása során keletkező bűzös gőzök és gázok kezelésé­re kialakított eljárás és egy ezen eljárás foganatosítá­sára alkalmas berendezés. Az elsősorban környezetvé­delmi okokból kifejlesztett, a környezeti bűzterhelés csökkentését céljául megnevező eljárás lényege, hogy a keletkező gőzöket kondenzálják, a kondenzátumot tisztítják és a kondenzáció során kiválasztott bűzös gázokat és/vagy nehezen kondenzáló gőzöket, vagy azok legalább egy részét magával a lehűtött kondenzá­­tummal - annak tisztítását megelőzően - elnyeletik. A gőzök kondenzálása és/vagy a kondenzátum hűtése so­rán felszabaduló hőmennyiséget - például használati melegvíz, kazántápvíz, fűtési melegvíz vagy hasonló - készítéséhez javasolják felhasználni. Az említett sza­badalom szerinti javaslat tehát kiterjed a technológiai berendezésekben keletkező hulladék hőenergia, ezen belül még a szennyezett páragőzök hőtartalmának hasznosítási szándékára is. A gyakorlatban bebizo­nyosodott, hogy az említett magyar szabadalom sze­rinti eljárás gyakorlati megvalósítása során alapvető problémát okoz az, hogy a páragőzök gyakorlatüag megfelelő tisztítás nélküli kondenzálása az ún. piszkos körben lévő szerkezeti egy ségek rendkívül gyors és gyakori elszennyeződését, ezzel az egész berendezés üzemviteli problémáit okozza, és a hőátadó felületek ugy ancsak gyors elszennyeződése következtében a hő­átadási tényező, és ezzel a berendezés hatásfoka is ro­hamosan romlik. Az ismert megoldás további hiányos­sága, hogy nem veszi figyelembe a hőigények szezoná­lis ingadozását, továbbá igen bonyolult, sokelemű rendszer kialakítását teszi szükségessé, amelynek be­ruházási ráfordításigénye nagy, megtérülési ideje rendkívül hosszú. A jelen találmány célja olyan kapcsolási elrendezés kialakítása főként állatifehérje feldolgozó üzemekben a technológiai berendezésekben keletkező hulladék komplex hőenergia hasznosítására, amely az ismert megoldáshoz képest egyszerűbb felépítésű, az egyes rendszerelemek kevésbé szennyeződnek, így a jó ha­tásfok hosszabb ideig tartó állandósága biztosított. A találmány alapját egyrészt annak felismerése ké­pezi, hogy a szárítási műveletek során keletkező szennyezett páragőzök igen jelentős hőenergia-tartal­ma gazdaságosan hasznosítható, ha gondoskodunk azok energetikai kezelést megelőző tisztításáról. A ta­lálmány szerinti eljárás és berendezés kialakításához vezető másik igen jelentős felismerésnek azt tekint­jük, hogy a gondolkodásmód technológiai fázisszint­ről teljes üzemi hőigényszintre való kiterjesztése lehe­tővé tette a hulladék hőenergiáknak a szezonálisan változó, sőt adott esetben a szorosan vett üzemen kívü­li egyes hőigények bevonására, figyelembevételére és kielégítésére is kiterjedő optimális hasznosítását. A fentiek alapján a kitűzött célt olyan, a bevezető bekezdésben körvonalazott, túlnyomórészt önmaguk­ban ismert energetikai egységeket és üzemviteli eszkö­zöket tartalmazó kapcsolási elrendezés kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynek a találmány sze­rint a technológiai fő folyamat technológiai berende­zéseiben keletkező tiszta kondenzátumokat a kazán­házi tápvíztartályba szállító csővezetékbe beiktatott központi egységként kialakított, egy kondenzátum­­gyűjtőt, ezzel sorbakapcsolt kondenzátum kigőzölög­­tető fekvő tartályt és kondenzvízgyűjtő álló tartályt, továbbá a fekvő tartály gőzterére csatlakozó gőzosztót tartalmazó sarjúgőz kezelőegysége, valamint egy a technológiai berendezések páragőzeit fogadó pára­gyűjtőből, egy páratisztítóból és ez utóbbihoz csatla­kozó, vízhűtésű felületi kondenzátorok kapcsolását tartalmazó kondenzátorrendszerből álló páragőzkeze­­lő egysége van, ahol a sarjúgőzkezelő egység gőzosztó­jára különböző sarjúgőz hasznosító egységek, így kü­lönösen 0,7 bar nyomáshatárig dolgozó egyes fő folya­­mati hőfogyasztók, főként közbenső tartályok, zsír­üzemi tartályok és hasonlók fűtőköpenyei, valamint mellékfolyamati hőfogyasztókként főleg kocsimosó- és felmosó-vizek hőcserélői, továbbá szociális épüle­tek fürdő- és használati melegvizet előállító hőcseré­lői, a hideg, lágyított kazántápvizet és előállító és egyéb hasonló hőcserélők, míg a páragőzkezelő egység legalább egyik kondenzátorára egyes, főként szezoná­lisan változó hőigényű páragőzhasznosító egységek és/vagy ezek hőcserélői vannak csatlakoztatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés célszerű és előnyös kivitelei esetében a sarjúgőzkezelő egység kondenzvízgyű j tő álló tartálya felül szintkapcsolós ve­6 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom