203259. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terjedelmesített poli(akril-nitril) fonalak melírozott színezésére

1 Hü 203 259 B 2 A találmány tárgya eljárás terjedelmesített (akril-nit­­ril) fonalak melírozott színezésére. Textíliák, illetve fonalak festésére és színezésére különböző módszerek ismeretesek. Uyen eljárásokat ismertetnek például az 571613 számú svájci szabadal­mi leírásban, továbbá a 2 922 373ésa2515105 számú NSZK-beli közrebocsátási iratban, amelyek szerint a kész textíliát a festés előtt a festékfelvétel differenciá­lása és különböző színhatások elérése érdekében meg­határozott nyomómintával különböző vegyszerekkel előkezelik. A 2063929 számú nagy-britanniai szabadalmi le­írás szintetikus fonalak, különösen poliészter fonalak nagy fedőképességű fehér színezésére szolgáló mód­szert ismertet, amely szerint a fehér pigmentet és tér­hálósodó műgyantát tartalmazó emulzióval vagy ol­dattal impregnálják a fonalat, majd fűtött téren átve­zetve rögzítik a felvitt anyagot a fonalra. Hagyományosan a poli-(akril-nitril) fonalak katio­­nos (vagy bázikus) színezékekkel történő színezését színezékfürdő, -emulzió vagy -diszperzió alkalmazá­sával végzik. A színezék hőrögzítése történhet külön lépésben vagy úgy, hogy meleg (60-70 °C-os) színe­zékfürdőt alkalmaznak. A színezését rendszerint laza­­csévén, szakaszosan végzik. A folyamatos eljárást csak nagyobb mennyiségű (1000 kg fölött) fonal ese­tén tartják gazdaságosnak. A fenti módszerekkel egy­színű fonalak állíthatók elő. Keresztcsévék tarka színezését úgy végzik, hogy kü­lönféle színezékoldatokat injekcióstüre emlékeztető eszközökkel juttatnak a csévébe. Melírozott fonalakat vagy a fenti módon festett, kü­lönböző színű szálak keverésével állítanak elő, vagy olyan módon, hogy különbözőképpen festődő szálakat kevernek, és ezt a kevert fonalat terjedelmesítés és la­za csévére történő átcsévélés után festik, szintén für­dőben. A fenti módszerek hátránya az, hogy csak nagy fo­nalmennyiségek festése esetén kifizetődőek, továbbá a fürdőben végzett festés és rögzítés eszköz-, munka- és időigényes, azaz költséges művelet. A csévén, mot­ringban végzett festés hátránya továbbá, hogy a fonal levasal ódik és a többszöri hőhatás csökkenti a szakító­­szüárdságot. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölésé­vel egy szerűbb és olcsóbb módon megoldani tetszés szerinti mennyiségű és tetszés szerinti színű melíro­zott fonalak előállítását. A találmány alapja az a felismerés, hogy poli-(akril­­nitril) fonalat nem szükséges többszöri hőhatásnak ki­tenni, ha a hőkezeléssel végzett terjedelmesítés előtt színezékkel érintkeztetjük, és a színezék hőrögzítését a terjedelmesítéskor végzett hőkezeléssel végezzük. Ilyen módon tetszés szerinti mennyiségű fonal tetszés szerinti színűre színezhető. A találmány tárgya a fentiek alapján, eljárás poli­­(akril-nitrü) fonalak, különösen terjedelmesített poli­­(akril-nitril) fonalak melírozott színezésére. A talál­mány értelmében a fonalakat a hőkezeléssel végzett terjedelmesítés előtt szobahőmérsékleten szüárd hor­dozóval elkevert színezékkel hozzuk érintkezésbe, és a színezéket a terjedelmesítéskor végzett hőkezeléssel rögzítjük a fonalakra. Előnyösen úgy járunk el, hogy a színezéket alkal­mas, a fonallal nem reagáló, szobahőmérsékleten szi­lárd hordozóval elkeverve formatestet készítünk. A formatest készítéséhez hordozóként alkalmazhatunk pl. paraffin- vagy szappanforgácsot (nátrium-sztea­­rát). Úgy találtuk, hogy előnyös a szappanforgács al­kalmazása. A formatestet - amely célszerűen korong formájú - úgy készítjük, hogy a színezékport szappan­forgáccsal keverjük, és a keveréket sajtolással a kívánt formájúra alakítjuk. A színezékpor és a szappanforgács tömegaránya több tényezőtől függ, így pl. az elérendő szín erősségétől, a szappan keménységétől stb., általában mintegy 1:3 és 1 : 5 közötti A szükséges arányt előkísérletekkel határoz­zuk meg. Közepes színerősség például úgy érhető el, hogy mintegy 4 rész szappanforgácsot mintegy 1 rész festékporral keverünk 1 kg fonalhoz általában kb. 0,8- 2,2 g színezék fogy. Színezékként bármilyen, a poli-(akrü-nitril) fona­lak színezésére használt kationos (vagy bázikus) színe­zék alkalmazható. Ilyenek például Astrazon (Bayer­­gyártmány), Remacryl (Hoechst-gyártmány), Maxi- Ion (Sandoz-gyártmány). A fonal és a színezék érintkeztetését célszerűen úgy oldjuk meg, hogy a fonalat átorsózás közben, például keresztcsévére történő átorsózáskor a színezékkorong előtt úgy vezetjük el, hogy a fonal és a korong érintkez­zen. Ezáltal a fonalra a színezék rákenődik. A fonal és a korong közötti súrlódás erősségének változásával a fonalra hosszirányban változó mennyiségű színezék kerül, így melírozottan színezett fonalat kaphatunk. A súrlódás erősségét például úgy változtathatjuk, hogy változtatjuk a korongot a fonalhoz szorító nyomóerőt. A nyomóerő változtatásával a színerősség is változtat­ható. A színezékkorong és a fonal érintkeztetésének művelete hasonló a paraffinozás műveletéhez. Több különböző színű vagy erősségű és színár­nyalatú korong alkalmazásával változatos színhatás érhető el. A színezék rögzítését a terjedelmesítéskor történő hőkezeléssel végezzük. A terjedelmesítés szokásos módon gőzöléssel történik. A gőzölést például túlheví­tett gőztérben, a fonalat 160-180 °C-os „hősokknak” kitéve végezhetjük. A túlhevített gőzléren a fonal mintegy 400-600 m/perc sebességgel halad át. Ekkor a hősokk hatására rögzítődik a fonal felületére felvitt színezék. A találmány szerinti eljárást tehát célszerűen olyan fonalak színezésére használjuk, amelyek a technoló­gia során hőkezelést kapnak. Dyenek például az ún. „HB-akril” fonalak, azaz a nagymértékben terjedel­mesített (highly bulked) poli-(akril-nitril) fonalak, amelyeket hősokkal terjedelmesítünk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a színezék felvitelére nem szükséges külön műveletet beiktatni a technológiai sorba, a színezés megoldható a fonal-elő­készítés gépein. A színezés tetszés szerinti mennyiségű 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom