203245. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 0,0-dietil/-0-(2-kinoxalinil)-foszforotioát, vagy szerves aprotikus oldószeres oldatának előállítására

1 HU 203 245 A 2 sóktól szűréssel elkülönítjük és a szürlelet vízzel sem­leges kémhatására mossuk. A xilolos fázist vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, majd a xilolt csök­kentett nyomáson (1,3-1,9 kPa) ledesztilláljuk. A desztilláció maradékául 131,6 g 28-30 °C hőmérsék­leten olvadó, barna színű terméket kapunk (kiterme­lés: 88,3%). 5. példa 0,0-Dietil-0-(2-kinoxalinil)-foszforotioát xilolos oldatának előállítása. Vízmentes xilol 52,2 g (60 ml) és 12,0 ml N,N-di­­metil-acetamid elegyéhez 16,8 g 2-hidroxi-kinoxalint és 18,0 g vízmentes kálium-karbonátot adunk A szuszpenziót 25-30 °C hőmérsékleten 15 percen át kevertetjük, majd 21,6 g (18,0 ml), (0,115 mól) 0,0- dietil-tiofoszforü-kloridot adunk hozzá és 60-65 °C hőmérsékletűre felmelegítve 5 órán át reagáltatjuk a reakcióelegyet. Ezután 20-25 °C hőmérsékletűre visszahűtjük a xilolos elegyet és vízzel sómentesre és semleges kémhatásúra mossuk A kapott 60 ml xilolos oldat hatóanyagtartalma HPLC-vel meghatározva 30,0 g (kitermelés: 87,5%). 6. példa 0,0-Dietil-0-(2-kinoxalinil)-foszforotioát xilolos oldatának előállítása. 14,6 g 2-Hidroxi-kinoxalinból és 52,2 g (60 ml) xi­­lolból készült szuszpenzióhoz keverés közben hozzá­adunk 11,2 g 50 tömeg%-os vizes kálium-hidroxid ol­datot. Vízleválasztó feltét és visszafolyató hűtő alkal­mazásával a szuszpenziót 138 °C hőmérsékletűre fel­melegítve, a rendszerből eltávolítjuk a vizet, majd 30 ml xilolt ledesztillálunk A reakcióelegyet 60 °C hőmérsékletűre hűtjük és 18,8 g O,0-dietil-tiofoszfo­­ril-klorid és 12,0 ml N,N-dimetil-acetamid reakció­­termékének 20 ml xilolban készült oldatát adjuk hoz­zá. Az elegyet 60-65 °C hőmérsékleten 5 órán át rea­gáltatjuk, majd a feldolgozást az 5. példában megha­tározottak szerint végezzük 50 ml, 25,1 g 0,0-dietil- 0-(2-kinoxalinil)-foszforotioátot tartalmazó xilolos oldatot kapunk (kitermelés: 84,1 %). 7. példa 25 tömegrész hatóanyagot tartalmazó emulgeálha­­tó koncentrátum (25 EC) előállítása oldószer-mente­­sített hatóanyagból. A 2. példa szerint előállított, oldószer-mentesített 0,0-dietü-0-(2-kinoxalinil)-foszforotioát 25 tömeg­részét szokásos módon összekeverjük 25 tömegrész xilollal, 49,5 tömegrész Emulgátor 25 EX-szel (gyárt­ja: SANDOZ, Svájc) és 0,5 tömegrész epiklórhidrin­­nel. így a cím szerinti formált készítményt kapjuk 8. példa 25 tömegrész hatóanyagot tartalmazó emulgeálha­tó koncentrátum (25 EC) előállítása xilolos ható­anyagból. Az 5. példa szerint előállított xilolos O.O-dietil-O­­(2-kinoxalinil)-fnszforotioát oldat 50 tömegrészét (szükség esetén xilollal 50 tömeg%-ra kiegészítve) szo­kásos módon összekeverjük 49,5 tömegrész Emulgá­tor 25 EX-szel (gyártja: SANDOZ, Svájc) és 0,5 tö­megrész epiklórhidrinnel. így a cím szerinti formált készítményt kapjuk SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás (I) képletű 0,0-dietil-0-(2-kinoxalinil)­­foszforotioát vagy szerves aprotikus oldatának előál­lítására 0,0-dietü-tiofoszforil-klorid és 2-hidroxi-ki­­noxalin savmegkötő szer jelenlétében végrehajtott re­akciójával azzal jellemezve, hogy egy (Hl) általános képletű 0,0-dietil-tionofoszforo-iminium komplex - amely képletben R jelentése hidrogénatom vagy me­­tilcsoport - vízmentes, szerves, aprotikus oldószeres oldatát - amelyet adott esetben is situ állítunk elő 0,0-dietil-tiofoszforil-klorid és ekvimoláris mennyi­ségű NN-dimetil-formamid vagy NJí-dimetil-aceta­­mid 10-30 °C közötti hőmérsékleten végzett reakció­jával -.savmegkötő szer jelenlétében 10-70 °C közötti hőmérsékleten, 2-6 órán át 1,0-1,1 mólekvivalens mennyiségű 2-hidroxi-kinoxalinnal reagáltatjuk, a só­kat eltávolítjuk és kívánt esetben a terméket az oldó­szer eltávolításával kinyerjük 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemez­ve, hogy a (Öl) általános képletű O,0-dietil-tionofosz­­foro-iminium-komplexet - amely képletben R jelen­tése hidrogénatom vagy metilcsoport - a reakcióe­­legyben in situ állítjuk elő. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szerves aprotikus oldószerként xilolt alkalmazunk 4. Az 1.-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy az (I) képletű 0,0-dietil-0-(2- kinoxalinil)-foszforotioát xilolos oldatát állítjuk elő. 5. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy szerves aprotikus oldószerként ace­­tont alkalmazunk 6. Az 1., 2., 3. vagy 5. igénypontok bármelyike sze­rinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az (I) képletű 0,0-dietil-0-(2-kinoxalinil)-foszforotioátot az oldó­szer eltávolításával kinyerjük 7. Az 1 .-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az 0,0-dietil-tiofoszforil-klo­­ridot NN-dimetil-formamiddal reagáltatjuk 8. Az 1.-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az O.O-dietil-tiofoszforil-klo­­ridot N,N-d ime til-ace tanúddal reagáltatjuk 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy savmegkötő szerként kálium­karbonátot, vagy nátrium-karbonátot alkalmazunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom