203212. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nyomdatermékek, különösen értékpapírok radiokémiai úton való védelmére és azonosítására

1 HU 203 212 A 2 szintnek megfelelő beütésszám kielégítő tartalékkal rendelkezik, akkor a gyakorlatban nem fordulhat elő téves kijelzés. Ennek megfelelően, az egységnyi szint legyen 10, a detektált jelszám pedig minimálisan 15. Ebben az eset­ben mindkét követelmény teljesül. A korábban említett 0,033 s-os detektálási időhöz visszatérve ez a minta által szolgáltatott 450 cps (impulzusszám/másodperc) intenzitás esetén teljesül. A példaként említett detektor­ral és mérőrendszerrel végezve a vizsgálatot, a fenti kritérium Sr, Zr és Mo jelzőelemekre közel azonos, mintegy 1 mg anyagmennyiség esetén teljesül. Figye­lemmel arra, hogy a detektor érzékeny felülete 1000 mm2, a fenti anyagmennyiséget is ugyanekkora felületre kell felvinni, tehát a jelzőanyag szükséges mennyisége egységnyi felületre: 1 g/mm2. Az említett válogatási sebességtől eltérő értékek esetén is a fentihez hasonló módon határozzuk meg a jelzőelem szükséges mennyiségét. Más érzékenységi adatokkal rendelkező mérőrendszer esetén ettől eltérő­ek lesznek a számított értékek is. A nyomnyi mennyiségben jelenlévő elemek azon­ban minden esetben azt jelentik, hogy egyfelől más roncsolásmentes eljárással nem fedezhető fel a jelenlé­tük, így a jogtalan utánzó nem ismerheti fel a jelzési módot; másfelől viszont a jogos felhasználó specifikus és szelektív jelzési és válogatási eljárás és berendezés birtokosává lesz. A találmány szerinti berendezés egy másik célszerű kiviteli alakjánál a (4) energiaszelektív sugárzásdetek­­tor-rendszer sajátos kivitelű. Anyaga lehet például talli­­ummal aktivált nátrium-jodid (Nal/Tl), vagy ugyan­csak talliummal aktivált cézium-jodid (CsI/Tl) egykris­tály mint szcintillációs detektor. A fényimpulzusokat ebben az esetben a detektorhoz illesztett fotoelektron­­sokszorozó alakítja át elektromos jelekké. Ennél a berendezésnél - a detektor tulajdonságai miatt - gyengébb eneigia-szelektivitással és a visszaszórásból eredő magasabb háttér-értékkel kell számolni. Az eneigiaszelektivitás javításának és a szórt sugár­zásból származó impulzusszám csökkentésének elterjedt módja ennél a mérőrendszer típusnál az úgynevezett pár szűrők alkalmazása. Az abszorpciós él alsó és felső széle alapján alkalmasan megválasztott szűrők mintegy „ab­szorpciós differenciális diszkriminátor” szerepét betöltve javítják a mérőrendszer energiaszelektivitását. A bruttó számlálási hatásfok nagyságrendileg maga­sabb értéke ugyanakkor ezeknél a detektoroknál azt eredményezi, hogy a detektálási idő alatt mérhető hasz­nos jelek integrális beütésszáma jelentős mértékben megnő a szilícium félvezető detektoros mérőrendszer­hez képest. Ennek következtében nő a nagysebességű azonosítás és szelektív válogatás megbízhatósága. A találmány előnye, hogy a jelzésre nyomnyi mennyiségben alkalmazott elemek felhasználásával és az izotópgerjesztéses vagy energiadiszperzív röntgen­­gerjesztéses röntgenfluoreszcenciás eljárással történő, elemszelektív kimutatási móddal rendkívüli mértékben megnöveli az értékpapírok, különösen a bankjegyek biztonságos azonosítását és egyben a törvényes fel­használó számára lehetőséget nyújt a gyors műszeres válogatásra. Az eltérő címletek specifikus jelzése és válogatása alapvetően a felvitt jelzőanyag geometriailag jól deter­minált elhelyezkedése révén lehetséges. Két vagy több jelző elem ismert arányban történő együttes alkalmazása, továbbá a röntgenfotonok ener­giaszelektív kimutatási lehetősége számtalan variációs lehetőséget hordoz magában. Ily módon az egyes kivá­lasztott energia-intervallumokban mérhető jelszámok szigorúan determinált, az adott mérőrendszerre jellem­ző értéke és egymáshoz viszonyított aránya megbízha­tóan garantálja az egyes címletek eltérő jelzési és sze­lektív válogatási lehetőségét. A módszer különös elő­nye, hogy egyedül és kizárólag az adott röntgenfluo­reszcenciás mérőrendszerrel lehet a jelzés tényét kimu­tatni. Ez pedig szinte lehetetlenné teszi a jogtalan utánnyomást. A találmányt a következő példákkal szemléltetjük. 1. példa Bankjegyek jelzésére amorf cirkónium-foszfátot vi­szünk fel nyomás közben a papírra 10x80 mm-es csík­ban. A jelzett bankjegyek azonosításához gerjesztő sugárforrásként 109^ izotópot használunk. Az azono­sítást a jelző elem által emittált röntgenfotonok energiaszelektív detektálása alapján végezzük szilíci­um-lítium (Si/Li) félvezető detektorral. A cirkónium röntgenfotonjainak energiája: EKal -15,774 keV, EKßl - 17,666 ke V. 2. példa Értékpapírok jelzésére 10x80 mm-es csíkban cirkó­­nium-dioxidot viszünk fel. Az azonosítást az 1. példa szerinti módon végezzük, azzal az eltéréssel, hogy ger­jesztő sugárforrásként ezúttal 125] izotópot haszná­lunk. 3. példa Értékpapírokra 9x150 mm-es csíkban ólom-bromi­­dot viszünk fel nyomás közben. A jelzett papírokat oly módon válogatjuk ki egy vegyes halmazból, hogy 125j izotóppal sugározzuk be, az emittált röntgenfotonokat talliummal aktivált nátrium-jodid (Nal/Tl) egy kristály szcintillációs detektorral detektáljuk. Az ólom által emittált röntgenfotonok jellemzői: E^ -9,6 keV,-10,5 keV. 4. példa Értékpapírok jelzésére stroncium-foszfátot viszünk fel 9x150 mm-es csíkokban. Az azonosításhoz 109qj gerjesztő sugárzásforrást használunk, és az emittált röntgenfotonokat talliummal aktivált cézium-jodid (CsI/Tl) egykristály szcintillációs detektorral detektál­juk. A stroncium röntgenfotonjainak energiája: EKq;1 - 14,164 keV, EKpi -15,834 keV. 5. példa Értékpapírok jelzésére ólom-molibdátot viszünk fel 9x150 mm-es csíkokban. Az azonosításhoz gerjesztő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom