203205. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szterin liposzómák előállítására
1 HU 203 205 B 2 kainak sóformáiból álló liposzómákba a találmány szerint többféleképpen végezhetjük. 1. Egy vízben oldhatatlan vegyületet adunk szterinliposzómák (multüamelláris szterin-liposzómák vagy unilamelláris szterin-liposzómák) szuszpenziójához, a liposzómákat a fentiekben leírtak szerint úgy állítjuk elő, hogy a koleszterin szerves savszármazékának megfelelő formáját használjuk. A vegyület beépül a liposzómákba, mivel eloszlik a szterin kettős rétegekbe. Ezt a kiviteli módot kényelmesen a következőképpen végezhetjük: a vízben oldhatatlan vegyületet feloldjuk egy megfelelő szerves oldószerben, amit azután lepárolunk, s így egy film vagy a vegyület maradéka marad vissza. Ha ehhez a maradékhoz hozzáadjuk az előzetesen elkészített szterin-liposzómák vizes szuszpenzióját, akkor a maradék a szterin-liposzómák kettős rétegeibe beépül. 2. Egy vízben oldhatatlan vegyületet és a koleszterin szerves savszármazékának sóformáját együtt szolubilizálhatjuk egy szerves oldószerben, amit azután lepárolunk, ekkor film marad vissza, amely homogén eloszlásban tartalmazza a vízben oldhatatlan vegyületet és a szterin-származékot. Ha a filmhez vizes fázist adunk és rázzuk, akkor a beépített vegyületet tartalmazó multüamelláris szterin-liposzómák szuszpenzióját képezzük. A multüamelláris liposzómák a fent leírt módon unüameüáris liposzómákká alakíthatók. 3. Egy vízoldható vegyületet vagy egy vízben oldhataüan vegyületet építünk be szterin-liposzómákba, úgy, hogy a vegyületet a szterin-liposzómák előállításához használt vizes fázishoz adjuk; vagyis a vegyületet hozzáadhatjuk a vizes fázishoz a szterin szerves savszármazékának sóformájával egyidejűleg vagy ez előtt. Ebben az esetben egy vízben oldhatatlan vegyület épül be, eloszolva a kettős rétegekbe a liposzómák képzése alatt; míg egy vízoldható vegyület a szterin liposzómák vizes rekeszébe épül be a liposzómák képzése alatt. A multüameüáris liposzómák mindkét esetben a fent ismertetett módon unüameüáris liposzómákká alakíthatók. 4. Ha a bioaktív szer ionizálható, akkor a koleszterin szerves savszármazékának sóformája előállításához eüenionként a bioaktív szer szabad bázisát használhatjuk. A szterin-liposzómákat előáüíthatjuk valamely már előzetesen ismertetett eljárással, a szterin szerves savszármazékának bioaktív szer sóformáját használva. így például a találmány szerinti eljárásnak ennél a kiviteli módjánál a sószármazék előáüításához a Miconazole - egy gombaeüenes vegyület - szabad bázisa használható. A négy fent ismertetett eljárás bármelyikét alkalmazva, mind vízoldható vegyületeket, mind vízben oldhatatlan vegyületeket beépíthetünk egy szterin-liposzóma készítménybe. A találmány szerint szterin-liposzómákat használva, a vízben oldhatatlan vegyületeknek a beépítésére szolgáló fent leírt eljárásoknál nem szükséges, hogy a liposzómák érintetlen épségben maradjanak, ha egy vízben oldhatatlan vegyület eloszlott a kettős rétegekbe. Valójában elképzelhető, hogy ha egyszer egy vegyület eloszlott a kettős rétegekbe, akkor a liposzómák széttörnek vagy szétesnek, ami a vizes beépült vegyület kiszivárgásához vagy kiszabadulásához vezet. A találmány egyik kiviteli módja szerint a koleszterin-hemiszukcinát trisz-sóformáját használva, a szterin-liposzómákat a következőképpen áüítjukelő: 4,5-200 mg koleszterin-hemiszukcinát-trisz-sóformát adunk 0,01 M trisz-HCl, 0,14 M NaCl vizes puffer 1 ml-éhez. A keveréket rázzuk, ekkor a koleszterin-hemiszukcinát multüamelláris liposzómák tejszerű szuszpenziója képződik. A liposzómákat centrifugálással gömböcskékké alakítjuk, diszpergáljuk és vizes pufferral ismételten mossuk. A koleszterinhemiszukcinát multüameüáris liposzómák (CHSMLVs) szuszpenzióját ultrahanggal kezelve (például egy „bath-type sonicator” segítségével) koleszterinhemiszukcinát kis unüameüáris liposzómákat (CHSSUVs) állíthatunk elő. Úgy is eljárhatunk, hogy a koleszterin-hemiszukcinát multüamelláris liposzómákat „French pressure” cellán (frencs-pressz) vagy két 100 nm-es Nucleopore (TM) szűrőn 300-400 Pa nyomáson átnyomjuk, és így képezzük a koleszterinhemiszukcinát kis unüameüáris liposzómáit. A koleszterin-hemiszukcinát liposzómák (mind a multilameüáris, mind a kis unüameüáris liposzómák) nem stabüak kétvegyértékű kationok jelenlétében, vagyis kétvegyértékű kationoknak kitéve a bezárt vizes rekesz és a vízoldható vegyületek kiszabadulnak. Ezért a liposzómák előállításához használt vizes közegnek vagy a tárolás során a vesiculáknak lényegében nem szabad kétvegyértékű kationt tartalmazni. A találmány szerinti eljárással beépített vegyületeket különböző módokon használhatjuk. így például, ha a vegyület egy bioaktív anyag, akkor a szterin-liposzómába beépült vegyület in vivo beadható. Ez megkönynyíti a bioaktív szerek in vivo bejuttatását, mivel ezek vizes oldatokban általában oldhatatlanok vagy alig oldódnak. Szterinek szerves savszármazékainak sóformájából áüó liposzómákba a beépítés lehetővé teszi, hogy az üyen oldhatatlan vegyületeket nagyobb dózis: térfogat arányban könnyebben adjuk be. A találmány szerinti szterin-liposzómák kiváltképp előnyösen használhatók in vivo, mivel a liposzómák használhatók az in vivo beadásra szánt egy vagy több bioaktív szer beépítésére. A találmány szerinti eljárással előállítható liposzómák továbbá előnyösebbek, mint a hagyományos lipid-liposzómák, ha ezeket in vivo használjuk, mert előbbiek szerves oldószerek használata nélkül előáüíthatók. A beépült szer in vivo sorsa függ a beadás módjától vagy jeüegétől. így például, ha a szterin-liposzómába beépített szert adunk be intravénásán, akkor a szer kiürülése in vivo más úton megy végbe, mint egy nem-beépített szeré vagy foszfolipidekből áüó hagyományos liposzómákba (vagyis MLVs, REVs SUVs, LUVs) beépített szereké. Másrészt a szterin-liposzómákba beépített szerek intramuszkuláris beadása a szer késleltetett felszabadulását eredményezi in vivo. A találmány szerinti szterin-liposzómákba gyakorlatüag bármely bioaktív anyag beépíthető célszerűen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
