203203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köhögéscsillapító hatású készítmény előállítására
1 HU 203 203 B 2 Találmányunk köhögéscsillapító hatású készítmény előállítására vonatkozik. A különböző erősségű köhögés számos betegség gyakori kísérő tünete. A köhögés csillapítására a gyakorlatban sokféle készítményt alkalmaznak, amelyek köre az egyszerű cukorkáktól a bonyolult hatású gyógyszerekig terjed. A köhögéscsülapítók és köptetők igen nagy száma (Magyarországon több mint 10 készítményfajta van forgalomban) maga is arra utal, hogy a probléma megoldására minden szempontból megfelelő és megbízható szer nem áll rendelkezésre. A forgalomban lévő készítmények többsége orálisan alkalmazható, míg kisebb hányaduk rektálisan (pl. kúp) vagy parenterálisan (pl. injekció) adagolható, vagy spray formájában került kikészítésre. Az orálisan adagolható, és Uy módon a gyomor-bél rendszerből felszívódó köhögéscsillapító és köptető készítmények hátránya, hogy hatásuk nem megbízható, alkalmazásuk változó sikerrel jár, továbbá felhasználásukat nem kívánt mellékhatások és speciális ellenjavallatok korlátozzák. Komplex terápia esetén az együttesen alkalmazott készítmények közötti kölcsönhatás lehetősége is mérlegelendő és nehézségeket okozhat. A kodein és különböző származékai (Codein-acisal, Coderit, Coderetta, Hydrocodyn, illetve a kodein sói, például foszfát, klorid stb.) gyakran okoznak egyéni érzékenységtől függő erősségű gyomorfájdalmat, gyomorhurutot, gyomorrontást. Ezek szedésénél fennáll a kodeinizmus veszélye is, gyakran okoznak szédüléssel járó panaszokat. Ezek a készítmények balesetveszélyes munkakörben foglalkoztatottak számára nem rendelhetők. A köhögés csillapítására szolgáló kodeinszármazékokat, valamint az etilmorfin tartalmú készítményeket terhes nőknél és kisgyermekeknél nem szabad használni (Dr. Knoll József: Gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983., a továbbiaban Gyógyszertan I. 118. és 502-511. oldal, Orvosi Formulae Normales VT. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987., a továbbiakban Fo-No VI. 37-39. oldal, Útmutató a gyógyszerkészítmények rendelésére 3. kiadás, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1988., a továbbiakban Útmutató 3. kiadás 172-174. és 327. oldal). Az előzőekben felsorolt köhögéscsillapítók az esetek egy részében szedatív hatásúak, sőt narkomániára hajlamosítanak, ugyanakkor köhögéscsillapító hatásuk viszonylag alacsony. A Libexin köhögéscsillapító tabletta gyakran okoz száj-és torokszárazságot, továbbá allergiás reakciókat válthat ki. A Libexin combinatum tablettát terhes nők és kisgyermekek nem szedhetik. (Útmutató 3. kiadás 395. oldal.) Az orvosi gyakorlatban köptetőként használják az Erigon szirupot, melynek alkalmazásánál obstipáció, gyermekeknél aluszékonyság és nyugtalanság is felléphet. Az Expectin oldat, a Fagifor szirup, a Paxirasol tabletta és oldat pedig sok esetben okoz émelygést, hányingert. (Útmutató 3. kiadás 252., 264-265., 528. oldal.) Köptetőként használatosak az ipecacuana készítmények, illetve a Radipon tabletta, ezek érzékeny egyéneknél hányást válthatnak ki. Alkalmazásuk 3, ületve 6 éves kor alatt nem ajánlott. (Fo-No VI. 325- 326., Útmutató 3. kiadás, 583. oldal.) Viszonylag szűk területen alkalmazhatók az inhalációs köhögéscsillapítók (Aetheroleum pro inhalatione, Diapulmon inj.). Használatuk komplikált, ennek során nem ritkán fordul elő forrázási, égési sérülés. Megbízhatóságuk nem teljesen megnyugtató. (Útmutató 3. kiadás, 214-215. oldal.) Találmányunk tárgya eljárás köhögéscsillapító hatású készítmény, illetve készítmények előállítására oly módon, hogy természetes eredetű hatóanyagokat, mégpedig a készítmény össztömegére vonatkoztatott 0,1-10 tömeg% (a továbbiakban %) kámfort, 0,2-5% timolt, 0,1-5% eukaliptusz-olajat (Aetheroleum eucalypti), 0,01-4% kakukkfű-olajat (Aetheroleum thymi), 0,01- 6% fenyőtűolajat (Aetheroleum pini), 0,01-5% levendula-olajat (Aetheroleum lavandulae), 0,01-2% édeskömény-olajat (Aetheroleum foeniculi), 0,01-2 boróka-olajat (Aetheroleum juniperi), és 0,01 -2% ánizsolajat (Aetheroleum-anisi), és kívánt esetben 0,01 -2% kamilla-olajat (Aetheroleum chamomillae), az üyen készítmények előállításánál szokásos stabilitásfokozó és/vagy illékonyságfokozó étvágy a hatás helyére jutást elősegítő és/vagy vivőanyagokkal összekeverünk és nazális alkalmazásra alkalmas formára hozunk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy amenynyiben a fentiekben meghatározott komponenseket a megadott arányban összekeverjük, az egyes alkotóelemek egymás hatását potencírozzák, és perinazálisan alkalmazva erős köhögéscsülapító illetve -gátló, valamint köptető hatást fokozó aktivitást fejtenek ki. Az összehasonlító vizsgálataink alapján ugyanis kiderült, hogy az egyes alkotórészek önmagukban nem, vagy csak nagyon mérsékelten csillapítják a köhögést. Kombinációban, amennyiben a kámfort 0,10%, az eukaliptusz-olajat és a kakukkfű-olajat pedig 0,01% alá csökkentettük, a köhögéscsillapító hatás nem jelentkezett, a köptető hatás pedig elhanyagolhatóan kicsi volt, ezért ennél alacsonyabb adagokkal tovább nem foglalkoztunk. Azokban az esetekben azonban, ahol a kámfort 0,1-10%, az eukaliptusz-olajat és a kakukkfű-olajat pedig 0,01-1,5% arányában alkalmaztuk, a köhögéscsillapító hatás ugrásszerűen megnőtt, és néhány másodperc alatt kifejlődött. A készítmény az általunk kidolgozott összetételekben még a görcsös jellegű köhögési rohamokat is jól oldotta, és kiváló köptető hatásúnak bizonyult. A többi alkotórésszel a megadott arányban kiegészítve a köhögéssel együttjáró rekedtség oldásában is hatékony volt. A kámfor 10%, az eukaliptusz-olaj 4%, a kakukkfűolaj 6% feletti használatakor az egyének szubjektív beszámolói alapján különböző erősségű és jellegű kellemetlen csípő, égő érzésről kaptunk panaszokat, ezért a további arány-kombináció variálástól eltekintettünk. Az irodalomban nazálisán felhasználható köhögéscsillapító készítményeket nem írtak le, a találmány szerinti készítményforma az adott indikációs területen új. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
