203203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köhögéscsillapító hatású készítmény előállítására

1 HU 203 203 B 2 Találmányunk köhögéscsillapító hatású készítmény előállítására vonatkozik. A különböző erősségű köhögés számos betegség gyakori kísérő tünete. A köhögés csillapítására a gya­korlatban sokféle készítményt alkalmaznak, amelyek köre az egyszerű cukorkáktól a bonyolult hatású gyógyszerekig terjed. A köhögéscsülapítók és köpte­­tők igen nagy száma (Magyarországon több mint 10 készítményfajta van forgalomban) maga is arra utal, hogy a probléma megoldására minden szempontból megfelelő és megbízható szer nem áll rendelkezésre. A forgalomban lévő készítmények többsége oráli­san alkalmazható, míg kisebb hányaduk rektálisan (pl. kúp) vagy parenterálisan (pl. injekció) adagolható, vagy spray formájában került kikészítésre. Az orálisan adagolható, és Uy módon a gyomor-bél rendszerből felszívódó köhögéscsillapító és köptető készítmények hátránya, hogy hatásuk nem megbízha­tó, alkalmazásuk változó sikerrel jár, továbbá felhasz­nálásukat nem kívánt mellékhatások és speciális ellen­javallatok korlátozzák. Komplex terápia esetén az együttesen alkalmazott készítmények közötti köl­csönhatás lehetősége is mérlegelendő és nehézségeket okozhat. A kodein és különböző származékai (Codein-acisal, Coderit, Coderetta, Hydrocodyn, illetve a kodein sói, például foszfát, klorid stb.) gyakran okoznak egyéni érzékenységtől függő erősségű gyomorfájdalmat, gyo­morhurutot, gyomorrontást. Ezek szedésénél fennáll a kodeinizmus veszélye is, gyakran okoznak szédüléssel járó panaszokat. Ezek a készítmények balesetveszé­lyes munkakörben foglalkoztatottak számára nem rendelhetők. A köhögés csillapítására szolgáló kodeinszármazé­kokat, valamint az etilmorfin tartalmú készítménye­ket terhes nőknél és kisgyermekeknél nem szabad használni (Dr. Knoll József: Gyógyszertan, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1983., a továbbiaban Gyógy­szertan I. 118. és 502-511. oldal, Orvosi Formulae Normales VT. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1987., a továbbiakban Fo-No VI. 37-39. oldal, Útmutató a gyógyszerkészítmények rendelésére 3. kiadás, Medi­cina Könyvkiadó, Budapest, 1988., a továbbiakban Útmutató 3. kiadás 172-174. és 327. oldal). Az előzőekben felsorolt köhögéscsillapítók az ese­tek egy részében szedatív hatásúak, sőt narkomániára hajlamosítanak, ugyanakkor köhögéscsillapító hatá­suk viszonylag alacsony. A Libexin köhögéscsillapító tabletta gyakran okoz száj-és torokszárazságot, továbbá allergiás reakciókat válthat ki. A Libexin combinatum tablettát terhes nők és kisgyermekek nem szedhetik. (Útmutató 3. kiadás 395. oldal.) Az orvosi gyakorlatban köptetőként használják az Erigon szirupot, melynek alkalmazásánál obstipáció, gyermekeknél aluszékonyság és nyugtalanság is fel­léphet. Az Expectin oldat, a Fagifor szirup, a Paxirasol tabletta és oldat pedig sok esetben okoz émelygést, hányingert. (Útmutató 3. kiadás 252., 264-265., 528. oldal.) Köptetőként használatosak az ipecacuana készít­mények, illetve a Radipon tabletta, ezek érzékeny egyéneknél hányást válthatnak ki. Alkalmazásuk 3, ü­­letve 6 éves kor alatt nem ajánlott. (Fo-No VI. 325- 326., Útmutató 3. kiadás, 583. oldal.) Viszonylag szűk területen alkalmazhatók az inhalá­­ciós köhögéscsillapítók (Aetheroleum pro inhalatione, Diapulmon inj.). Használatuk komplikált, ennek során nem ritkán fordul elő forrázási, égési sérülés. Megbíz­hatóságuk nem teljesen megnyugtató. (Útmutató 3. ki­adás, 214-215. oldal.) Találmányunk tárgya eljárás köhögéscsillapító hatá­sú készítmény, illetve készítmények előállítására oly módon, hogy természetes eredetű hatóanyagokat, még­pedig a készítmény össztömegére vonatkoztatott 0,1-10 tömeg% (a továbbiakban %) kámfort, 0,2-5% timolt, 0,1-5% eukaliptusz-olajat (Aetheroleum eucalypti), 0,01-4% kakukkfű-olajat (Aetheroleum thymi), 0,01- 6% fenyőtűolajat (Aetheroleum pini), 0,01-5% leven­dula-olajat (Aetheroleum lavandulae), 0,01-2% édes­kömény-olajat (Aetheroleum foeniculi), 0,01-2 boró­ka-olajat (Aetheroleum juniperi), és 0,01 -2% ánizsola­­jat (Aetheroleum-anisi), és kívánt esetben 0,01 -2% ka­milla-olajat (Aetheroleum chamomillae), az üyen ké­szítmények előállításánál szokásos stabilitásfokozó és/vagy illékonyságfokozó étvágy a hatás helyére jutást elősegítő és/vagy vivőanyagokkal összekeverünk és na­zális alkalmazásra alkalmas formára hozunk. Találmányunk alapja az a felismerés, hogy ameny­­nyiben a fentiekben meghatározott komponenseket a megadott arányban összekeverjük, az egyes alkotóele­mek egymás hatását potencírozzák, és perinazálisan alkalmazva erős köhögéscsülapító illetve -gátló, vala­mint köptető hatást fokozó aktivitást fejtenek ki. Az összehasonlító vizsgálataink alapján ugyanis kiderült, hogy az egyes alkotórészek önmagukban nem, vagy csak nagyon mérsékelten csillapítják a köhögést. Kombinációban, amennyiben a kámfort 0,10%, az eu­kaliptusz-olajat és a kakukkfű-olajat pedig 0,01% alá csökkentettük, a köhögéscsillapító hatás nem jelent­kezett, a köptető hatás pedig elhanyagolhatóan kicsi volt, ezért ennél alacsonyabb adagokkal tovább nem foglalkoztunk. Azokban az esetekben azonban, ahol a kámfort 0,1-10%, az eukaliptusz-olajat és a kakukk­fű-olajat pedig 0,01-1,5% arányában alkalmaztuk, a köhögéscsillapító hatás ugrásszerűen megnőtt, és né­hány másodperc alatt kifejlődött. A készítmény az általunk kidolgozott összetételekben még a görcsös jellegű köhögési rohamokat is jól oldotta, és kiváló köptető hatásúnak bizonyult. A többi alkotó­résszel a megadott arányban kiegészítve a köhögéssel együttjáró rekedtség oldásában is hatékony volt. A kámfor 10%, az eukaliptusz-olaj 4%, a kakukkfű­olaj 6% feletti használatakor az egyének szubjektív be­számolói alapján különböző erősségű és jellegű kelle­metlen csípő, égő érzésről kaptunk panaszokat, ezért a további arány-kombináció variálástól eltekintettünk. Az irodalomban nazálisán felhasználható köhögés­csillapító készítményeket nem írtak le, a találmány sze­rinti készítményforma az adott indikációs területen új. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom