203179. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távbeszélő hálózaton keresztül történő távolsági konferencia beszélgetések megvalósítására

1 HU 203 179 B 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés távbeszélő hálózaton keresztül történő távolsági konferencia be­szélgetések megvalósítására. A konferencia-áramkört célszerű a helyközi központban elhelyezni. A konfe­rencia-beszélgetésbe bekapcsolható bármely előfizető, amely a távbeszélő hálózaton keresztül elérhető. A fejlődés során komoly igénnyé vált, hogy a két résztvevős telefonbeszélgetésekhez hasonlóan, ennél több résztvevős, ún. konferencia-összeköttetéseket is létre lehessen hozni. Ekkor az előfizetők vonalait konferencia-összekötő áramkörre kapcsolják, amelynek feladata, hogy a két résztvevős összeköttetéshez hasonló minőségű beszéd­­kapcsolatot hozzon létre. Több különböző konferencia-összekötő áramköri megoldás ismert. Ezek egy része csak a vonalak csil­lapításmentes összekapcsolását biztosítják. Erősítőt, valamint a vonalak és az adás-vétel irány szétválasz­tására hibrid-, híd-, mátrix- stb. áramköröket tartal­maznak, a visszaverődő jelek okozta geijedéssel és a több vonalról érkező összegződő zajokkal szemben nem védettek. Helyi- és alközponti hálózatokban, rövid- vagy fix vonalak esetén max. öt előfizető összekapcsolására használhatók. Ismertek áramkörök, melyek a visszaforduló jelek okozta gerjedéssel és az összegződő zajokkal szemben is védettek. Ezek jó minőségű beszédkapcsolatot biz­tosítanak és nagy távolságú előfizetői áramkörök összekapcsolására is alkalmasak. Egy ilyen áramkör az amerikai ATT cég távolsági konferencia-áramköre, mely a CCITT Vörös könyv 1984. évi kiadás G 172 ajánlásában is szerepel. Ez a konferencia-áramkör a résztvevőket ellenállás-hídá­­ramkörön keresztül köti össze, a gerjedés és a zajok ellen a nem aktív útvonalakba beiktatott csillapítások­kal védekezik. A csillapítások ki- és bekapcsolását az adó- és vevőágakon lévő jelek összehasonlítása alap­ján vezérli. Ehhez az áramkörhöz hasonló elven működnek a többi áramkör is. Ennek és a többi hasonló konferen­cia-áramköröknek az alábbi hátrányos tulajdonságaik ismertek: A beszélő nem védett a közbeszólások és a vona­lakon érkező beszédjellegű zajokkal szemben, mivel a csillapítások átkapcsolása az adó- és vevőágakon lévő jelek pillanatnyi összehasonlításának az eredménye. Szigorúbb követelmények érvényesek a visszafor­duló jelekre, mivel a beszédjeleket érzékelő detektorok küszöbszintje igen alacsony. A fenti áramkörre előírt üzemi visszaverődési csillapítás min. 27 dB. A CCITT a 2/4 huzalos átalakító áramkörökre min. 15 dB-t ajánl, de a tényleges áramkörök ezt sem érik el. A szigorú előírást nagypontosságú ellenálláshibri­dek alkalmazásával és a központ kábelezésének ohmos és kapacitív kiegyenlítésével teljesítik. Ellenállás-hídá­­ramkör 0,1 %-os ellenállásokból épül fel és még to­vábbi kiegyenlítés szükséges. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés tervezé­sénél az volt a célunk, hogy a fenti szigorú előírásokat és hiányosságokat kiküszöböljük. Ne legyen szükség 1 %-osnál pontosabb alkatrészekre, szigorú beállítá­sokra, alkalmazhatók legyenek a hagyományos hibri­dáramkörök vagy az azokat tartalmazó meglévő áram­körök, ne kelljen a központ kábelezését kiegyenlíteni, valamint az éppen beszélőnek nagyobb legyen a vé­delme. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés azon a felismerésen alapul, hogy ha az adáságra érkező be­szédjelet detektorral érzékeljük, a detektor jelének ha­tására az adáság és a többi résztvevő vételága között nulla csillapítású kapcsolatot hozunk létre, a többi ág­ba pedig nagy csillapítást kapcsolunk, akkor a folya­matosan érkező beszédjel hatására a detektor ezt az állapotot fenntartja úgy, hogy a többi detektort letiltja. Ezáltal csökken a beszédmegszakítás lehetősége és a visszaforduló jelek hatástalanok a detektorokra. (A fo­lyamatos beszéd közben van annyi szünet (pl. levegő­vétel), hogy szükség esetén közbe lehet szólni.) Az, hogy a beszéd kezdetekor, amikor minden detektor vé­telre kész, ne működjön más detektor a visszaforduló jelekre, úgy érhető el, hogy a detektorok működésének késleltetési ideje függ a szinttől. 20 dB-lel kisebb szint esetén 3 msec-mal nagyobb a késleltetési idő. Ha eg)’ vonalon beszédjel érkezik, akkor a hibrideken és a konferencia-áramkörön keresztül a többi detektorra ér­kező jel min. 20 dB-lel kisebb, így a ténylegesen be­szélő detektora min. 1 msec-mal előbb működik és letiltja a többi detektort, így szigorúbb visszaverődési csillapítást megvalósító áramkörökre nincs szükség. A kitűzött célt úgy érjük el, hogy a kapcsolási el­rendezés távbeszélő hálózaton keresztül történő távol­sági konferencia-beszélgetések megvalósítására, négy­huzalos ágakba kapcsolt csillapításkapcsoló áramkörö­ket, azokhoz négyhuzalosán kapcsolódó konferencia­­mátrixáramkört és bemeneteikkel a távbeszélő vonalak adáságaira kapcsolódó beszéd- és zajdetektorokat tar­talmaz. A találmány jellemzője, hogy a beszéd- és zajde­tektorok kimenetei konferenciavezérlő-áramkör jelbe­­meneteire, vezérlő bemenetei a konferenciavezérlő­­áramkör tiltó kimenetéhez, a konferencia vezérlő­áramkör csillapításvezérlő kimenetei pedig a csillapí­táskapcsoló áramkörökhöz kapcsolódnak, és a beszéd- és zajdetektorok a beszéd vagy zaj jelszintjétől függő­en kialakított késleltetést (előnyösen -0,15 msec/dB) biztosító detektorként vannak kialakítva. A továbbiakban a találmányt ábrák segítségével is­mertetjük: 1. ábra: A konferencia-áramkör kapcsolási rajza. 2. ábra: A D beszéd- és zajdetektorok bekapcsolási karakterisztikája. 3. ábra: A D beszéd- és zajdetektorok kikapcsolási karakterisztikája. 4. ábra: A BKN beszédkapcsoló és detektoráramkör egy példakénti kapcsolási rajza. 5. ábra: A KON konferencia-mátrixáramkör egy pél­dakénti kapcsolási rajza. 6. ábra: A KVN konferencia-vezérlő áramkör egy példakénti kapcsolási rajza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom