203165. lajstromszámú szabadalom • Makroszkopikus bézer, továbbá eljárás bozonnyaláb előállítására, valamint berendezés és eljárás energia előállítására nukleáris fúzió útján

1 HU 203 165 B 2 zer a nyaláb nyomvonalában a vákuumkamrába kohe­rens fényt juttató lézerrel, vagy elektronokat juttató további ionforrással van ellátva, és az indukált szórás révén koherenssé váló nyalábot a vákuumkamrán kí­vülre irányító kapcsolószerkezetet tartalmaz, amely kapcsolószerkezet eltérítő mágnes; továbbá a berende­zésnek a fúziós anyagot az említett nyalábhoz pozíci­onáló eleme van. A fenti berendezéssel összhangban a jelen talál­mány szerint olyan eljárást dolgoztunk ki, melynek so­rán bozonnyalábot állítunk elő úgy, hogy ionforrással bozonokat generálunk, a tömeggel bíró bozonokat vá­kuumkamrába vezetjük, a nyalábot kvadrupól mágne­sekkel fókuszáljuk, majd eltérítő mágnesekkel vagy tükrökkel önmagában ismétlődő nyomvonalra irányít­juk, oly módon, hogy a nyalábba, annak nyomvonalán koherens fényt vagy elektronokat vezetünk, így indu­kált szórási folyamat révén biztosítjuk a nyaláb kohe­renciáját, és kapcsolószerkezet felhasználásával kilép­tetjük a koherens nyalábot a vákuumkamrából; továb­bá az így nyert koherens nyalábot fúziós anyagra irányítjuk, ezzel beindítjuk a nukleáris fúziót. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál a fó­kuszált bozonnyalábot egy lézersugárral tesszük kohe­renssé, amelynek iránya megegyezik a bozonnyaláb fókuszolási vonalával. Egy másik változatnál a bozonnyalábot töltött ré­szecskékből, például protonokból vagy elektronokból álló nyalábbal tesszük koherenssé, amelynek iránya egybeesik az ionnyaláb fókuszálási vonalával. Ha a bozonok töltött részecskék, például ionok, ak­kor a bozonnyalábot fókuszolhatjuk mágneses fóku­­szoló eszközökkel, így kvadrupól mágnesekkel. Ha­sonlóképpen: a bozonnyalábot visszatükröző elemek lehetnek például a légritkított tér valamelyik végén el­helyezett eltérítő mágnesek is. Ugyanerre a célra vil­lamos tükrözést is lehet alkalmazni. A bozonok célszerűen töltöttek. Töltött bozonnak nevezünk minden atomi anyagot, amelynél B páros és ahol B - Z + N + e (ahol Z - a protonok száma, N - a neutronok száma és e - az elektronok száma). Töltött bozonok lehetnek egyrészt nukleárisan töltött bozonok, amelyeknél e - 0 és Z + N páros, mint pél­dául a deuteron és az alfa (hélium atommag) részecs­kék; másrészt atomi töltött bozonok, amelyeknél e - 0, mint például a negatív töltésű hidrogénatomok és a negatív töltésű héliumatomok; lehetnek végül moleku­láris töltött bozonok, mint például a negatív töltésű hidrogénmolekulák. Általában előnyösebb a töltött bozonok használata, mivel ebben az esetben könnyebb a bozonokat a bé­­zerben és abból kifelé haladás közben mágneses vagy elektrosztatikus elemekkel szabályozni és irányítani. A töltött bozonok alkalmazásának viszont az a követ­kezménye, hogy a bézeren belüli bozonáram vagy a ki-lépő nyaláb irányítása vagy fókuszálása nem any­­nyira megfelelő, amennyire ez bizonyos célokra kívá­natos lenne. Ez a bozonáramban vagy a bézer kimenő nyalábjában lévő ionok között fennálló Coulomb-erők miatt van így, mivel ezeknek az ionoknak azonos töl­tésük van. Ezek az erők úgy hathatnak, hogy az iono­kat távolítsák egymástól. Ez a mozgáskomponens me­rőleges az ionok kívánt mozgási irányára. A defókuszolódás vagy hibás irányváltozás lehető­sége - ami mind a bézeren belül, mind a belőle kilépő nyalábban bekövetkezhet - legalábbis csökkenthető a találmány szerinti bézer speciális kialakítása révén, így többféle, különböző töltésű bozont lehet alkalmaz­ni. Az ionok indukált szórását létrehozó elemek így al­kalmassá válhatnak, hogy szórják legalábbis az egyik fajta töltéssel rendelkező bozonokat és így koherens, fókuszolt bozonnyalábot hozzanak létre. A találmány egyik kiviteli alakjánál két különböző polaritásé töltéssel rendelkező bozonok olyan pályá­kon haladnak, amelyeknek legalább a megfelelő közös szakaszokon lényegében egybeesnek. Speciálisan, az eltérő töltésű bozonok mozoghatnak zárt, lényegében egybeeső pályákon, például hurok alakú pályákon, de egymással ellentétes irányban. Al­kalmas eszközök szolgálnak arra, hogy az egyikfajta töltésű ionokat legalább időszakosan kiirányítsák ezekről a pályákról és így létrejöjjön a nyaláb. Bár ebben az esetben a kilépő nyalábban töltött bozonok vannak, viszont magában a bézerben egy összetett áram kering, ami két - ellentétes töltésű bozonokból álló - áramból áll. Ez csökkenti annak lehetőségét, hogy a bozonok letérjenek a kívánt pályákról. Az egyikfajta töltésű bozonok lehetnek célszerűen deute­­ronok és a másikfajta töltésű ionok lehetnek egyszer­esen negatív töltésű deutériumionok. A kilépő nyaláb gyakorlatilag a kétfajta töltés közül az egyik kiválasz­tott töltéssel rendelkező bozonokból állhat. A találmány szerinti makroszkopikus bézer egy má­sik kiviteli alakjánál a kétfajta ellentétes töltéssel ren­delkező bozonok olyan zárt pályákon haladnak, ame­lyeknek lényegében csak egyes szakaszai esnek egybe. Ä pályák lehetnek például hosszúkás hurok alakúak. Ezeknél a hurkoknál a megfelelő ellentett első és má­sodik hosszirányú párhuzamos pályaszakaszokat a megfelelő hurkok ellentétes végeinél a hurkok záróré­szei kötik össze. Ezeket a hurkokat elhelyezhetjük egymás mellett úgy, hogy a megfelelő pályák lénye­gében egybeeső szakaszai magukban foglalják mind­egyik hurok két hosszanti pályaszakaszából a megfe­lelőket. Ebben az esetben ellentétes töltésű bozonokat mozgathatunk körkörösen, ellentétes irányban az egyes hurkok mentén, a pályák lényegében egybeeső szakaszain és a két pályán haladó bozonok egymás mellett, vagy összekeveredve, ugyanabban az irányban mozognak. Ebben az esetben a kétfajta töltésű bozo­nokat a hosszúkás hurkok megfelelő szomszédos egyik végeinek közelében lehet a mozgáspályákra injektálni, hogy a lényegében egybeeső pályaszakaszokra azok egyik végén injektáljunk és a bézertől kifelé irányított nyaláb a két hosszúkás hurok közötti helyen, a lénye­gében egybeeső pályaszakaszok ellentett végein lép ki. Ebben az esetben a két hurok közös szakasza mentén haladó, összetett bozonáram ellentétes töltésű bozonok keverékéből áll és az eredő kimenő nyaláb is ilyen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom