203153. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok összetételének mérésére, fotoakusztikus módon

1 HU 203 153 B 2 akusztikus 2 szűrőn a környezeti zajból kiszűri a ma­gas frekvenciájú, az 1 kamra mint rezonátor rezonan­ciafrekvenciája környezetébe eső komponenseket. Az infavörös 4 fényforrás - amely előnyösen han­golható CO2 tehát széndioxid vagy CO lézer - hul­lámhosszát az első, felhasználni kívánt színképvonalra hangoljuk, és a monokromatikus fénynyalábot az 5 fényszaggató segítségével az 1 kamra kiválasztott re­zonancia frekvenciájával megegyező frekvencián megszaggatjuk. A rezonátor 1 kamrát előnyösen az el­ső azimutális rezgésmód után használjuk. Egy előnyös kividéi alak esetén a rezonanciafrekvencia 2 kHz volt, amely egyben meghatározza az 1 kamra sugarát is. Az 1 kamra belső magasságát szintén célszerűen negyed hullámhosszra választottuk. A berendezés lényege, hogy a szaggatott fénynya­lábot úgy vezetjük keresztül az 1 kamrán és az akusz­tikus 2 szűrőkön, hogy az nem ütközik a berendezés falába. Az 1 kamrában lévő gáz a fény egy részét el­nyeli, ezért az elnyelés helyén a gáz periódikusan fel­­melegszik és lehűl. A hőmérséklet ingadozásának ha­tására a gáz nyomása is ingadozik, vagyis az 1 kam­rában hang keletkezik. Minthogy a szaggatás frekvenciája megegyezik az 1 kamra egyik saját frekvenciájával, a keletkezett hangüregben felerősödik az adott módus jósági ténye­zőjének megfelelően. A hangot olyan helyen célszerű gerjeszteni, illetve mérni, ahol az adott abszorpcióra a lehető legnagyobb hangnyomás biztosítható. Például az első azimutális módus esetén az optimális gerjesz­tési és mérési pont hengerszimmetrikus 1 kamra esetén a rezonátor kamra tengelyétől fél sugámyira húzott kör egymással szemközti - egymástól 180'-ra lévő - két pontja. A nagy jósági tényező érdekében az 1 kamra, mint akusztikus üreg- rezonátor veszteségeit alacsony szin­ten kell tartani, ezt egyrészről az 1 kamra előnyös ki­alakításával és a megfelelő rezgés módus kiválasztá­sával biztosítjuk, másrészt az 1 kamra 7,7’ nyílásaihoz csatlakozó akusztikai 2 szűrők célszerű kiképzésével - előnyösen negyedhullámú csőszakaszok - érjük el, hogy a 2 szűrők visszaverik az 1 kamrából kilépni pró­báló hangenergiát. A 2 szűrők ismertetett kiképzése ugyanis a külső tér akusztikai impedanciáját igen nagy értékre transzformálják az 1 kamra 7,7’ nyílásainál, így a hang azokon nem tud áthaladni, visszaverődik. Az 1 kamrába helyezett 3 mikrofon folyamatosan méri a hangnyomás és célszerű módon egyidejűleg ki­szűri a mért jelből a mélyhangú komponenseket, va­gyis a 3 mikrofon ismert módon úgy van kiképezve, hogy az alacsony ferekvenciájú hangot ne érzékelje. A 3 mikrofon elektromos jelét az ismert 6 jelfeldol­gozó egységbe vezetjük, ahol például fázisérzékeny erősítő segítségével meghatározzuk az adott infravörös hullámhosszon a vizsgált gázban elnyelt energiához tartozó hangnyomást. A mérés eredményét célszerűen digitális formában tároljuk. Ezt követően az infravörös 4 fényforrást egy másik színképvonalra hangoljuk és a mérést megismételjük. Célszerű módon legalább annyi mérést végzünk, ahány szennyezőt feltételezünk a gázkeverékben. Ezt követően a komponensek abszorpciós hatáskereszt­metszetének ismeretében a megfelelő gázkoncentráci­ókat ismert módon kiszámítjuk. Berendezésünk a gyakorlat próbáját is kiállta, csil­lapítása 2 kHz környékén megközelítően 60 dB, a re­zonancia jósági tényezője pedig az ismertetett kiviteli alaknál 300. Természetes a berendezés 2 szűrőinek levágási me­redeksége és zárócsillapítása jelentősen növelhető ab­ban az esetben, ha bonyolultabb, magasabb fokszámú 2 szűrőket alkalmazunk. Megoldásunk előnye az akusztikai 2 szűrő lezárásként történő használata. Ez­által biztosítjuk ugyanis, hogy ugyanaz a részegység végzi a zajszűrést, mint amelyiken a fénynyaláb be- és kivezetése történik. A találmány szerinti berendezés ezáltal optikailag nyitott, de akusztikailag zárt rend­szer. Megoldásunk révén nincs szükség a fotoakusztikus 1 kamrában ablakokra és ezáltal nem keletkezik ko­herens háttérzaj. A találmány szerinti berendezés 1 kamrája a célsze­rűen lézerként kiképzett infravörös 4 fényforrás rezo­nátor üregébe is elhelyezhető. Ebben az esetben az 1 kamrába jutó lézerteljesítmény jelentős mértékben megnövelhető. SZABADLMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás gázok összetételének mérésére fotoakusz­tikus módon, amelynek során a vizsgálandó gázkeve­réket tisztítjuk, akusztikailag zárt fotoakusztikus kam­rába vezetjük, infravörös fényforrás hullámhosszát a felhasználni kívánt színképvonalra hangoljuk, monok­romatikus fénynyalábot pedig a kamra rezonanciafrek­venciájával megegyező frekvencián megszaggatjuk és a kamrába vezetjük, ahol folyamatosan méljük a hang­nyomást, azzal jellemezve, hogy az akusztikailag zárt fotoakusztikus kamrát optikailag kinyitjuk és az ily módon nyitott fotoakusztikus kamra akusztikai zártsá­gát zaj szűrésével biztosítjuk, szükség esetén az infra­vörös fényforrás hullámhosszát további színképvo­­nal(ak)ra hangoljuk és ismételt mérést végzünk. 2. Berendezés gázok összetételének mérésére foto­akusztikus módon, amelynek fotoakusztikus kamrája mikrofont tartalmaz, melyhez jelfeldolgozó egység van kötve, a fotoakusztikus kamra gázbevezető nyílás­sal rendelkezik, továbbá fényszaggatóval ellátott inf­ravörös fényforrása van, azzal jellemezve, hogy a fo­toakusztikus kamra (1) rezonátorként van kiképezve, a kamra (1) egymással szemközti falain (9,9’) nyílások (7,7’) vannak elrendezve, melyek tengelye egy egye­nesbe (8) esik, az infravörös fényforrás (4) pedig az egyenes (8) mentén van elhelyezve, és a nyílásokhoz (7,7’) akusztikai alulátersztő szűrők (2) csatlakoznak. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jelle­mezve, hogy az akusztikai aluláteresztő szűrő (2) ne­gyedhullámú csőszakaszokként vannak kiképezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom