203150. lajstromszámú szabadalom • Napkollektor

1 HU 203 150 A 2 mási igénybevételt az abszorberlemez, valamint a vé­dőlemez veszi fel. Ilyen módon egy önhordó szerke­zetet kapunk, amely viszonylag kissúlyú, igen egy­szerűen szerelhető, és nem utolsósorban olcsón gyárt­ható. Eme tulajdonságok, az alcsony és közép­alacsony hőmérséklettartományban mutatott jó hatás­fokkal együtt, sok esetben lehtővé teszik a gazdasá­gos alkalmazást. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az ab­szorberlemez, valamint a védőlemez egymás felé be­hajlított szélekkel úgy van kialakítva, hogy az abszor­berlemez szélei nem érintkeznek a védőlemez szélei­vel. A behajlított szélek elsődleges funkciója az, hogy így könnyebben végezhető a poliuretán hőszigetelő helyszíni habosítása és egyszerűbben biztosítható a hő­­sziegetlő oldalsó felületeinek lezárása. Másodlagosan a behajlított szélek - önmagában ismert módon - fo­kozzák a szerkezet merevségét. Előnyös, ha az abszor­berlemez szélei és a védőlemez szélei között legalább 1 cm távolság van, ez esetben biztos, hogy a behajlított szélek nem rontják a hőtechnikai hatásfokot. Előnyösen a hőszigetelő oldalsó felületei hőszige­telő anyagú, nedvesség ellen hermetikusan záró védő­borítással vannak ellátva. A védőborítás lehet pl. szi­likongumi szalag vagy felkent szilikonalapú tömítő­­paszta. Célszerű, ha a védőborítás a behajlított szé­lekhez van hozzáerősítve. A találmányt a továbbiakban a rajzokon szemlélte­tett előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra egy ismert, fedéssel ellátott napkollektor váz­latos axonometrikus rajza, a 2. ábra egy ismert, fedés nélküli napkollektor vázla­tos axonometrikus rajza, a 3. ábra a találmány szerinti napkollektor egy kiviteli alakjának elmetszett axonometrikus képe, és a 4. ábra a találmány szerinti napkollektor egy másik kiviteli alakjának elmetszett axonometrikus képe. A rajzokon az azonos, ill. azonos funkciójú eleme­ket azonos hivatkozási jelekkel jelöljük. A 3. ábrán látható találmány szerinti napkollektor 2 abszorberlemeze a rajzon felső oldalával fogadja a napsugárzást, ezzel ellentétes oldalához van csatlakoz­tatva a hőhordozó folyadék keringetésére alkalmas 3 csőrendszer, amely lehet pl. csőregiszter vagy csőkí­gyó. A 3 csőrendszerből a 9 hőáramot szállító folyadék a 4 kilépőcsonkon távozik. A pl. fém 2 abszorberlemez és a 3 csőrendszer között jó hővezető kapcsolatnak kell lennie, ez önmagában ismert módon pl. forrasz­tással vagy megfelelő ragasztással biztosítható. A 2 abszorberlemeznek a 3 csővezetékkel ellátott oldalán 10 hősziegetelő van, ez utóbbi másik, a rajzon alsó oldalán pl. fém 13 védőlemez van. A 2 abszor­berlemez a 13 védőlemez felé behajlított 14A és 14B szélekkel, a 13 védőlemez pedig a 2 abszorberlemez felé behajlított 15A és 15B szélekkel van ellátva. A 14A és 15A szélek, ill. a 14B és 15B szélek nem érnek össze, közöttük előnyösen legalább 1 mm távolság van, hogy a 2 abszorberlemez és a 13 védőlemez ter­mikus elválasztása biztosítva legyen. A 10 hősziegetlő a 2 abszorberlemez és a 13 védőle­mez között - önmagában ismert módon a helyszínen habosított - olyan kemény habanyagból van, amely egyrészt jól kötődik a 2 abszorberlemezhez és a 13 vé­dőlemezhez, másrészt megfelelő nyírószilárdsággal rendelkezik. Ilyen habanyag a poliuretán. A 2 abszor­berlemez, a 10 hőszigetelő és a 13 védőlemez együtt olyan nagyszilárdságú panelszerkezetet képez, amely­ben a hajításkor fellépő húzó- nyomó igénybevételt a 2 abszorberlemez és a 13 védőlemez veszi fel, a 10 hőszi­getelő pedig a szerkezet merevítését azáltal biztosítja, hogy közvetíti a nyíróerőket a 2 abszorberlemez és a 13 védőlemez között. Ezáltal a napkollektor teljesen ön­hordó, azaz pl. tetőre csavarokkal történő felszerelésé­hez semmiféle külön tartószerkezet nem szükséges, és ugyanakkor a szokásos elrendezéseknél jóval köny­­nyebb. Egy 3-4 cm vastagságú, 1 • 2 m méretű, alumí­niumból készült találmány szerinti napkollektor kb. 15- 16 kg tömegű, ami lehetővé teszi, hogy egy ember könnyedén mozgassa és akár tetőn is felszerelje. Bár a behajlított szélek növelik a napkollektor szi­lárdságát, elsődleges funkciójuk a 10 hősziegetlő vé­delme, a helyszíni habosítás megkönnyítése és a 10 hőszigetelő 16A és 16B oldalsó felületeinek védelmére szolgáló 17A és 17B védőborítások egyszerű felvéte­lének biztosítása. A 17Aés 17B védőborításoknak hő- és nedvességszigetelő anyagból kell lenniük, előnyö­sen alkalmazható pl. szilikongumi szalag vagy felkent szilikonalapú tömítőpaszta. Feladatuk, hogy a 10 hő­szigetelőt időjárásállóan megvédjék a nedvességtől, de ne rontsák a 10 hőszigetelő réteg hősziegetelését. A találmány szerinti napkollektor a behajlított 14A, 14B, l5Aés 15B szélek nélkül is kellően szilárd szer­kezetet képez és így is kivitelezhető, amint azt a 4. ábra szemlélteti. Itt a 17A és 17B védőborításokat úgy kell kialakítani, hogy azok a 2 abszorberlemez és a 13 védőlemez egyenes széleihez csatlakozzanak. Ennek a kiviteli alaknak előnye, hogy nem kell a 3. ábrának megfelelő 14A, 14B, 15A és 15B széleket behajlítani, ez egyszerűsíti a gyártást. Kialakítható a találmány szerinti napkollektor úgy is, hogy a 2 abszorberlemez és a 13 védőlemez közül csak az egyik van ellátva behajlított szélekkel. A találmánynál jelentős gyártási és költségelőnyként adódik hogy az önhordó szerkezet anélkül van biztosí­tva, hogy akár a 2 abszorberlemezt, akár a 13 védőle­mezt a hőtechnikailag szükségesnél erősebb kivitelben kellene elkészíteni. A találmány szerinti napkollektor alacsony (20-25 °C) hőmérsékleten kb. 90 %-os hatás­fok, középalacsony (30-45 °C) hőmérsékleten pedig kb. 60 'C-os hatásfok elérésére alkalmas, és eme tarto­mányokban hatásfoka magasabb az ismert fedéssel el­látott napkollektorok hatásfokánál, mivel elmarad a fe­désiek) okozta hőveszteség. Az ismert fedés nélküli napkollektorokhoz képest pedig az az előny, hogy az egyszerű és olcsó felépítés megtartása mellett a nap­­kollektor külön tartóelemek alkalmazása nélkül felsze­relhető. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom