203149. lajstromszámú szabadalom • Aknarendszer - különösen háztartási és kommunális - melegvíz termelő kazánhoz
1 HU 203 149 B 2 ben megvalósul, mivel a salak-oszlop teljes palást felülete és az oszlop tömege a levegő által kellően átjárható. A felület lyukacsos, porózus, és belső tömegében is sok, rendezetlen vonulású lyukkal, járattal rendelkezik. A salak-oszlop tömege tehát úgy viselkedik a levegő hozzávezetés és elosztás tekintetében, mint egy nagy felületű és kellő áttörési mértékű rostély, tehát „quasi-rostély”-ként dolgozik. A salak-oszlopot átjáró levegő az aknarendszer szellőztetése hatására a salakakna falazata közötti, aknaszerűen kialakított szakaszba jut, ahol még elegendő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a levegő eloszlása a salakoszlop teljes keresztmetszetében közelítőleg egyenletes legyen. Méréseink és vizsgálataink során igazolódott, hogy a salakakna magassága, valamint a salakakna alsó síkja és a salakterelő lap közötti távolság egymáshoz viszonyított 2:1 mértékű arányának kitűntető szerepe van. Megállapítható, ha ezen aránytól nagyobb mértékű az eltérés, a tüzelési sajátosság és paraméterek az eltérés mértékének megfelelően - adott esetben lényegesen is - megváltoznak. Ha a salakakna magassága kisebb, az égés változó rétegvastagságban zajlik le. Ennek következménye a nehéz szabályozhatóság és egyben a gyakoribb beavatkozás, nagyobb odafigyelés szükségessége. Következmény továbbá a nagyobb salakéghető hányad, a vékonyabb rétegek átégése és a nagy légfelesleg melletti üzemelés. Ha viszont a salakakna magassága nagyobb, mint ahogy az arányból származó érték, jobb lesz ugyan a levegő eloszlása, de lényegesen megnő a salakszakasz ellenállása, következésképpen vagy csökken a levegő mennyisége, vagy növelni kell a ventillátor teljesítményét. A salakakna alsó síkja és a salakterelő lap közötti távolság csökkenésével viszont csökken az üzemeltetés biztonsága is, mivel a salak eltávolítás nehézkesebb lesz, a nagyobb salak darabok beszorulhatnak, betömörödhetnek. A találmány szerinti aknarendszer alkalmazhatósága célszerűen növekszik, ha a salakakna magasságát, valamint a töltőakna és a lángakna - a közeg áramlási irányára merőlegesen vett - egyenkénti keresztmetszetét a tüzelőanyag sajátosságaira tekintettel, adott értékek között határozzuk meg és állítjuk be. Ezen felismerések alapján a kitűzött célt olyan aknarendszerrel valósítjuk meg a találmány értelmében, amely - egymással közlekedő - lényegében függőleges töltőaknából, tűzteret magába foglaló gravitációs salakaknából, továbbá lángaknából áll, és amelynek ezeket határoló falazata, a salakaknához közvetelenül kapcsolódó - célszerűen zárt légterű - salaktere, továbbá a salaktérben elrednezett primer levegő bevezetése van. Meghatározója az aknarendszemek, hogy a salakakna magassága, valamint a salakakna alsó síkja és a salakterelő lap közötti távolság aránya mindenkor 2:1. Célszerű megoldásként - a szilárd tüzelőanyagok adott esetbeni sajátosságaira tekintettel - a salakakna magassága a lángakna szélességének egy - háromszorosa. Előnyös kialakítás továbbá az, ha a töltőaknának és a lángaknának - a közeg áramlási irányára merőlegesen vett - egyenkénti keresztmetszete megegyezik a salakaknának a tűztérbeni közepes vízszintes kersztmetszetével. Célszerűen kialakított megoldást képvisel az a kiviteli alakja a találmánynak, amelynél a lángakna tengelye a salakakna tengelyéhez képest párhuzamostól eltérő vonalvezetésű. A találmány szerinti aknarendszert példaképpen egy háztartási melegvíz termelő célú kazánba építve mutatjuk be részletesebben. Az 1. ábra ezen kazánnak az aknarendszere, illetve a kazán egyes kapcsolódó részleteire kiterjedő hosszmetszetét szemlélteti. A találmány szerinti aknarendszemek egymással közlekedő három aknája van: a lényegében függőlege - 1 töltőakna, a gravitációs 2 salakakna és a 4 lángakna. Az 1 töltőakna a felette elhelyezkedő 7 tüzelőanyag tartályhoz kapcsolódik, melyben több napra elegendő tüzelőanyagot lehet betárolni. Az időtartam függ a tüzelőanyag - célszerűen szén, brikett - minőségétől és a leadott fűtési teljesítménytől. Az 1 töltőaknát és részben a 7 tüzelőanyag tartályt a 6 belső kazánfal, az 5 tűzfal és - az ábrán nem látható - belső oldalfalak határolják. Az 1 töltőakna alatt található a hozzá közvetlenül kapcsolódó 2 salakakna, mely a 6 belső kazánfallal, a- nem ábrázolt - belső oldalfalakkal és részben a 4 lángakna csatlakozó közlekedő áttörése, részben az ezalatti - külön nem tételszámozott - tűzfal szakasz által van határolva. A 2 salakaknában van az ábrán-------vonallal határolva - a 3 tűztér, gyakorlatilag a 4 lángakna áttörésének megfelelő szakaszon. Az 5 tűzfal, a 6 belső kazánfalak és a - már említett- belső oldalfalak üregesek és a kazán vízterével - abba közlekedőleg bekapcsolva - állanak összeköttetésben. A 2 salakakna „a” jelű magassága - nem léptékarányos feltüntetésben - kétszerese a 2 salakakna alsó síkja és a 9 salakterelő lap közötti „c” távolságnak, illetve mintegy kétszerese a 4 lángakna „b” szélességének. Ez utóbbi méret megválasztás és behatárolás főleg a tüzelőanyag fajtájától és minőségétől függ. Hasonlóképpen részben ezzel, részben pedig a kazán egyéb szerkezeti jellemzőivel, illetve rendszerével, felépítésével áll összefüggésben az 1 töltőakna és a 4 lángakna - a bennük áramló közeg (tüzelőanyag, füstgáz) áramlási irányára merőlegesen vett - egyenkénti keresztmetszetének viszonya a 2 salakaknának a 3 tűztérbeni közepes - tehát mintegy a 3 tűztér középmagasságában mérhető - keresztmetszetéhez. Ez a viszony - az ismertetett példakénti megoldásnál és a szokásos fajtájú, minőségű tüzelőanyag esetében - közel 1:1. A 4 lángakna képzeletbeli - az ábrán nem érzékeltetett - tengelye és a 2 salakakna megfelelő - ugyanilyen - tengelye lehet párhuzamos, vagy - amint az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
