203138. lajstromszámú szabadalom • Önműködő átemelő szerkezet

1 HU 203 138 A 2 A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a vákuum zárását és nyitását a szennyvízoszlop nyo­másának segítségével vezéreljük, és így a szennyvíz mozgása nem függ egyetlen - mozgó alkatrészt tartal­mazó - szeleptói, szivattyútól sem. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti önműködő átemelő szerkezet folyadékok továbbításá­ra, főleg szennyvíznek normál légköri nyomáson lévő gyűjtőkútból depresszió alatt álló térbe, pl. gyűjtőcsö­­vön keresztül tartályba való juttatására, - amelynél a gyűjtőkút fenekére szívócső nyúlik, a gyűjtőkútban an­nak feneke fölött a minimális folyadékszint legalább 20 cm, a gyűjtőkút maximális folyadékszintjét az oda beáramló folyadék betorkollási szintje képezi. A gyűj­­tőkúthoz lélegeztető vezeték tartozik, a lélegeztető ve­zeték pedig a maximális folyadékszintnél a gyűjtőkút­ban lévő levegő kiáramlást megengedő, míg a mini­mális folyadékszint esetén a gyűjtőkútban lévő levegő eltávozását meggátló légelzáró szervvel van ellátva - oly módon van kialakítva, hogy a szívócsőhöz a maxi­mális folyadékszint fölött levegő bekeverő dob csatla­kozik, a levegő bekeverő dobban célszerűen a szívó­csővel azonos átmérőjű perforált cső van a szívócső­höz kapcsolva, a levegő bevezető dob tetejéhez szi­foncső, a szifoncsőhöz a depresszió alatt álló gyűjtőtérben, célszerűen tartályba torkolló gyűjtőcső csatlakozik, a lélegeztető vezeték pedig a levegő be­keverő dobba van bekötve. A találmány szerinti átemelő szerkezetnek számos előnye van. Az áramló víz útjában nincs sem mozgó, sem olyan álló szerkezeti elem, ami áramlási ellenállást fejthetne ki. Ezáltal a nem kívánatos ülepedést kizárjuk. A szer­kezet önműködő, kezelést nem igényel. Működése egyszerű. A gyűjtőkút fúrással egyszerűen alakítható ki. A szerkezet további előnye a biztonságos működés. A víz útjában ugyanis mozgó vagy áramlást akadályo­zó egyetlen szerkezeti elem sincs, tehát dugulás vagy egyéb a mozgó alkatrészekből adódó meghibásodás nem jöhet létre. A szerkezet megindításához és leállításához csak le­vegőzáró szerkezet szükséges, amelynek működésbe­hozása igen egyszerű. A vákuumzárást az átemelendő vízoszlop nyomása automatikusan eredményezi. A beépítés a legegyszerűbb módon és munkaeszkö­zökkel valósítható meg. A zárószerkezet pedig nem igényel felügyeletet és karbantartást, hiba lehetősége hiányában az egész szennyvízüzem egyszerű és biz­tonságos. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajz alap­ján ismertetjük közelebbről. A mellékelt 1. ábra az átemelő függőleges metszete. Az 1 szívócső általában acél vagy műanyagcső, amely a 8 gyűjtőkút aljára támaszkodik. A kútfenék fölött legalább 20 cm magasan áll a víz. Ez a vízzár egyúttal vákuumzár is. A 2 levegőbekeverő dob az 1 szívócsőnél nagyobb átmérőjű cső. Ebben az 1 szívócsőhöz csatlakoztat­ható és előnyösen vele azonos átmérőjű 2a perforált cső van, amelyen légbeeresztő lyukak vannak. A 2 levegőbekeverő dob alja és a 2b dobtető zárt. A 2b dobtető levegőcső-csatlakozó csonkkal van ellátva. A 3 lélegeztetővezeték, amely a 2b dob tetejéhez csat­lakozik, ugyancsak acél- vagy műanyagcső, míg a 4 légelzáró szerv a folyadékszinttől függően nyit vagy zár. A 8 gyűjtőkút betonozott fenekére támaszkodó 1 szívócsőben állandóan érvényesülő vákuum van, amelynek fennmaradásáról az 1 szívócső alsó síkja fe­lett legalább 20 cm magasan (állandó minimumon) lé­vő folyadékszint (hí) gondoskodik a folyadékoszlop nyomása következtében. Amikor a 8 gyűjtőkútba érkező szennyvíz szintje eléri a h2 szintet, (amely egyben a bekapcsolási szint), akkor egy úszó hatására kinyílik a 4 légelzáró szerke­zet. Ekkor a külső levegő szabadon beáramlik a 2 le­vegő bekeverő dobba. A 2 levegő bekeverő dobból a levegő a 2a perforált csövön lévő lyukakon keresztül bejut a vákuum hatása alatt lévő vízbe, amelynek térfogatsúlya a benne lévő buborékok következtében lecsökken. A csökkent tér­fogatsúlyú víz elkezd áramlani a szívás irányába, va­gyis vákuumközpont felé, a 6 gyűjtőcsövön keresztül a 7 tartályba. Ez az üzemi állapot, amelynek során a kútban lévő szennyvíz szintje mindaddig csökken, amíg el nem éri a hí minimális folyadékszintet, (amely egyben a kikapcsolási szint). Ekkor egy úszó a 4 lé­gelzáró szervet lezárja. Ezáltal a víz ismét levegőbu­borék nélkülivé válik térfogatsúlya visszaáll az eredeti értékre és így mozgása megszűnik. Az önműködő átemelő szerkezetet elsősorban szennyezett folyadékok továbbítására használjuk. SZABADALMI IGÉNYPONT 1. Önműködő átemelő szerkezet folyadékok továb­bítására, főleg szennyvíznek normál légköri nyomáson lévő gyűjtőkútból depresszió alatt álló térbe, pl. gyűj­­tőcsővön keresztül tartályba való juttatására, amelynél a gyűjtőkút fenekére szívócső nyúlik, a gyűjtőkútban annak feneke fölött a minimális folyadékszint (hí) leg­alább 20 cm, a gyűjtőkút maximális folyadékszintjét (h2) az oda beáramló folyadék betorkolási szintje ké­pezi, a gyűjtőkúthoz lélegeztető vezeték tartozik, a lé­legeztető vezeték pedig a maximális folyadékszintnél (h2) a gyűjtőkútban lévő levegő kiáramlását megenge­dő, míg a minimális folyadékszint (hí) esetén a gyűj­tőkútban lévő levegő eltávozását meggátló légelzáró szervvel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a szívó­csőhöz (1) a maximális folyadékszint (h2) fölött leve­gő bekeverő dob (2) csatlakozik, a levegő bekeverő dobban (2) célszerűen a szívócsővel (1) azonos átmé­rőjű perforált cső (2a) van a szívócsőhöz (1) kapcsol­va, a levegő bekeverő dob (2) tetejéhez (2b) szifoncső (5), szifoncsőhöz (5) a depresszió alatt álló gyűjtőtér­be, célszerűen tartályba (7) torkolló gyűjtőcső (6) csat­lakozik, a lélegeztető vezeték (3) pedig a levegő be­keverő dobba (2) van bekötve. i. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom