203107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az LL-F28249 vegyületek 23-dezoxi-delta22-származékai és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 HU 203 107 B 4 CCS/Cg gyors-analízis-oszlopon, fordított fázis alkal­mazásával. Egy másik előnyös védőcsoport a terc-butil-dimetil­­-szilil-oxi-acetil-csoporL Ezt a csoportot úgy kapcsoljuk az 5-hidroxil-csopoitra, hogy a védőcsoport nélküli LL­­-F28249-vegyületet tercier-amint, például trietil-amint vagy piridint tartalmazó erotikus oldószerben, például metilén-kloridban, toluolban, etil-acetátban, tetrahidro­­furánban vagy etilén-dikloridban a védő reagens sav-ha­­logenid formájával reagáltatjuk. A reagáltatást 0-30 ‘C- on végezzük, a reakció lefolyását HPLC eljárással kö­vetjük nyomon. Ha védőcsoportként terc-butil-dimetil-szilil-oxi-ace­­til csoportot alkalmazunk, ezt sav-halogenid formában reagáltatjuk az LL-F28249 vegyülettel aprotikus oldó­szerben, savmegkötőszer jelenlétében, amint azt az elő­zőekben részleteztük. Alkalmazhatunk a találmány sze­rinti eljárásban sav-kloridok helyett savanhidrideket is katalitikus mennyiségű 4-NJ4-dimetil-amino-piridint tartalmazó piridines közegben. Valamely szililcsoporttal védett 5-hidroxil-csoportot tartalmazó LL-F28249-vegyületről a védőcsoportot úgy távolítjuk el, hogy a vegyületet rövidszénláncú alkanol­­ban, például metanolban egy sav, például p-toluolszul­­fonsav jelenlétében 0 *C és szobahőmérséklet között mintegy 0,5-1 órán át keverjük. Ha a védőcsoport szi­­lil-oxi-acetil-csoport, a szililcsoportot az előzőekben is­mertetett módon, savval távolítjuk el, majd a hidroxi­­acetil-csoportot ekvivalens mennyiségű bázissal, példá­ul nátrium-etoxiddal hasítjuk le metanolos közegen 0 *C és szobahőmérséklet között 0,5 óra és néhány óra közötti reakcióidő alatt. A szilil-oxi-acetil-csoport eltávolítható egy lépésben is nátrium-metoxiddal szobahőmérsékle­ten a reakció befejeződéséig folytatva a reagálást. Ha­sonló módon más acil védőcsoportok is el távolíthatók bázikus kezeléssel. A védett 5-hidroxil-csoporttal bíró vegyület 23-hid­­roxi-csoportját egy (I) általános képletű tiokarbonil-ha­­logenid-száramzékkal reagáltatjuk - a képletben X je­lentése halogénatom, például klór-, bróm- vagy jód­­atom, előnyösen klóratom, R jelentőse előnyösen he­lyettesített fenoxicsoport, ahol a helyettesítő rövidszén­láncú alkilcsoport, előnyösen 4-helyzetű metilcsoport. A fenti reakció során a vegyületen a 23-helyzetben tiokarbonil-oxi-csoport alakul ki. A reagálást 0-50 ‘C hőmérsékleten, 0,5-2,0 óra időtartamon át végezzük aprotikus oldószerben, például metilén-kloridban, toluolban, etil-acetáíban, tetrahidrofuránban vagy eti­lén-dikloridban, tercier-amin, például trietil-amin vagy piridin jelenlétében, az előnyös protonakceptor a 4-di­­meül-amino-piridin (amely katalizátorként is hat). A tiokarbonil-halogenidet áltaában 10-500%-os moláris feleslegben alkalmazzuk. A tiokarbonilcsoport eliminálást szolgáló reakciót közömbös, magas forráspontú oldószerben, például 12- -diklór-benzolban vagy triklór-benzolban 150-225 *C- on 0,5-4,0 óra alatt hajtjuk végre. Az oldószert vákuum­ban eltávolítjuk, majd a kapott terméket szakember szá­mára ismert módon, például kromatográfiás eljárással tisztítjuk. A folyamatot az 1. reakcióvázlatban mutatjuk be. A tiokarbonilcsoportot redukálószerrel, például tribu­­til-ón-hidriddel is redukálhatjuk szabad gyököt biztosító iniciálor, például azo-bisz(izobutironitril) jelenlétében, így a 23-dezoxi-LL-F28249-vegyíileteket nyerjük. A találmány szerint előállított vegyületek hasznos anthelmintikumok, ektoparaziticidek, inszekticidek, akarícidck és nematocidek. Az általában helmintiázisként leírt betegség vagy be­tegségcsoport annak a következménye, hogy egy gazda­állat parazita férgekkel fertőződött. A helmintiázis el­sődleges és súlyos gazdasági probléma háziállatoknál, így például sertésnél, juhnál, lónál, szarvasmarhánál, kecskénél, kutyánál, macskánál és baromfiféléknél. Az ilyen fertőzést okozó férgek közül a néma tódák kü­lönféle állatfajokban széleskörűen elteijcdt és gyakran súlyos fertőzéseket okoznak. A nematódák leggyakrab­ban előforduló, állati fertőzést okozó nemzetségei a következők: Haemonchus, Trichostrongylus, Osterta­­gia, Nematodirus, Cooperia, Ascaris, Bunostomum, Oe­­sophagostomum, Chabertia, Trichuris, Strongylus, Tri­­chonema, Dictyocaulus, Capillaria, Heterakis, Toxoca­ra, Ascaridia, Oxyuris, Ancylostoma, Uncinaria, Toxas­­caris és Parascaris. Ezek közül egyesek, így például a Nematodirus, a Cooperia és az Oesophagostomum első­sorban a béltraktust támadják meg, míg mások, így például a Haemonchus és az Ostertagia leggyakrabban a gyomorban jelentkeznek. Megint mások, így például a Dictyocaulus a tüdőben találhatók meg. A szervezet más szöveteiben és szerveiben azonban más paraziták is előfordulhatnak, így például a szívben, a véredények­ben, a bőr alatti és a nyirokszövetekben. A helmintiázis­ként ismeretes parazita fertőzés a vérszegénységhez, alultápláltsághoz, gyengeséghez, súlyvesztéshez, a bél­traktus falainak és más szöveteknek és szerveknek a súlyos károsodásához vezethet, és kezelés hiánya esetén a fertőzött gazdaállat pusztulását is okozhatja. Az LL­­-F28249-vegyületek találmány szerint előállított 23-de­­zoxi-A^-származékai nem várt módon nagy hatással búnak ezekkel a parazitákkal szemben. Ezen kívül a találmány szerint előállított vegyületek hatásosak még kutyákban előforduló Dirofilariával, rágcsálókban elő­forduló Nematospiroides, Syphacia, és Aspiculuris nemzetségekkel szemben, különféle állatoknál és mada­raknál az ízeltlábú ektoparazitákkal, például kullan­csokkal, atkákkal, tetvekkel, bolhákkal, valamint húsle­gyekkel szemben, juhnál a Lucilia sp. ektoparazitával szemben, szarvasmarhánál a csípő rovarokkal és a ván­dorló kétszárnyúak lárváival szemben, így a Hypoderma sp.-vel szemben, lovaknál a Gastrophilus és rágcsálók­nál a Cuterebra sp.-vel szemben. A találmány szerint előállított vegyületek alkalmasak ember parazita fertőzésének (amelyen ekto- és/vagy endoparazita fertőzést is értünk) kezelésére, megelőzd sére illetve pusztítására is. Az ember gyomor-bél-trak­tusát leggyakrabban károsító paraziták közé tartoznak a következők: Ancylostoma, Necator, Ascaris, Strongylo­­ides, Trichinella, Capillaria, Trichuris és az Enterobius. A gyomor-bél-traktuson kívül, a vőben vagy más szö­vetében vagy szervekben található, orvosi szempont­ból fontos parazita nemzetségek közé tartoznak a fonal­férgek, így például a Wuchereria, Brugia, Onchocerca, Loa és Dracunculus, továbbá a Strongyloides és Trichi­nella bélférgek extraintesztinálás formái. A találmány szerint előállított vegyületek jó eredménnyel alkalmaz­hatók az emberen élősködő ízeltlábúak, csípő rovarok és más, kétszámyú rovarok ellen, amelyek az embernek kellemetlenséget okoznak. A találmány szerint előállított vegyületek aktívak to­vábbá háztartásban előforduló rovarokkal szemben is, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom