203081. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-fenil-5-exo-metilén-pirrolidin-2-on-származékokat tartalmazó herbicid vagy növényi növekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

7 HU 202 081 B 8 kai tulajdonságok javítására nagy diszperzitású kovasa­vak vagy nagy diszperzitású és nagy nedvszívó képes­ségű polimerizátumok is adagolhatók. Szemcsés ad­­szorptív granulátumhordozók a porózus anyagok, pél­dául horzsakő, téglatörmelék, szepiolit vagy bentonit, míg nem-szorptív hordozóanyag például a kalcit vagy homok. Alkalmazható ezen kívül számos előgranulált, szervetlen vagy szerves anyag is, főleg a dolomit vagy aprított növényi maradékok. Felületaktív vegyületként a formálandó (I) általános képletű hatóanyag természetétől függően nem ionogén kation- és/vagy anionaktív tenzidek egyaránt számítás­ba jönnek, feltéve, hogy jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonsággal rendelkeznek. Tenzidek alatt a tenzidelegyeket is értjük. Megfelelő anionos tenzidek az ún. vízoldható szap­panok, és a vízoldható szintetikus felületaktív vegyüle­­tck. Szappanok például a hosszú láncú, 10-22 szénato­mos zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsói, például az olaj­vagy sztearinsav, vagy természetes zsírsavelegyek, pél­dául kókusz- vagy faggyúolajból nyert elegyek nátri­um- vagy káliumsói. Megemlítendők ezen kívül a zsír­­sav-metil-taurin-sók is. Előnyösen azonban ún. szintetikus tenzideket alkal­mazunk, főleg zsír-szulfonátokat, zsír-szulfátokat, szul­­fonált benzimidazol-származékokat vagy alkil-aril- - szulfonátokat A zsírszulfonátok vagy -szulfátok általában alkáli­fém-, alkáliföldfém vagy adott esetben szubsztituált ammóniumsóként állnak, és 8-22 szénatomos alkilrészt tartalmaznak, mely magában foglalja az acilcsoportok alkilrészét is. Ilyenek például a ligninszulfonsav, a do­­decil-kénsav-észter vagy egy természetes zsírsavakból előállított zsúalkohol-szulfonát-elegy nátrium- vagy kálicumsói. Ebbe a csoportba tartoznak a zsíralkohol-etilén- - oxid-adduktumok kénsav-észtereinek és szulfonsavai­­nak sói is. A szulfonált benzimidazol-származékok elő­nyösen 2-szulfonsav-csoportokat és egy 8-22 szénato­mos zsírsavgyököt tartalmaznak. Alkil-aril-szulfonátok például a dodecil-benzolszulfonsav, a dibutil-naftalin­­szulfonsav vagy egy naftalinszulfonsav-formaldehid kondenzációs termék nátrium-, kalcium- vagy trieta­­nol-amin-sói. Ugyancsak alkalmasak a megfelelő foszfátok, példá­­ul egy p-nonil-fenol-(4-14 szénatomos)-etilén-oxid-ad­­duktum foszforsav-észterének sói, vagy a foszfolipi­­dek. Nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy cik­­loalifás alkoholok, telített vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poli(glikol-éter)-származékai, melyek 3- 10 glikol-éter-csoportot és az alifás szénhidrogéngyök­ben 8-20 szénatomot, míg az alkil-fenolok alkilrészé­­ben 6-18 szénatomot tartalmazhatnak. Ugyancsak alkalmas nemionos tenzidek a vízoldha­tó, 20-250 etilénglikol-éter csoportot és 10-100 propi­­lénglikol-éter-csoportot tartalmazó poli(etilén-oxid)-­­poli(propilén-glikol), -etilén-diamino-poli(propilén- - glikol)-, illetve -alkil-poli(propilén-glikol)-adduktu­­mok, ahol az alkil-poli(propilén-glikol)-ban az alkil­­lánc 1-10 szénatomos, és e vegyületek általában propi­­lén-glikol-egységenként 1-5 etilénglikol-egységet tar­talmaznak. Nemionos tenzidek például a nonil-fenol-poli(etoxi--etanol)-ok, ricinusolaj-poli(glikol-éter), poli(propilén­­-polieülén-oxid)-adduktumok, tributil-fenoxi-poli(eto­­xi-etanol), polietilénglikol és oktil-fenoxi-poli(etoxi­­-etanol). Alkalmazhatók ezen kívül a poli(oxi-etilén)-szorbi­­tán zsírsav észterei is, például a poli(oxi-etilén)-szorbi­­tán-trioleát is. A kationos tenzidek mindenekelőtt kvatemer ammó­­niumsók, melyek N-szubsztituensként legalább egy 8- 22 szénatomos alkilcsoportot tartalmaznak, és további szubsztituensként rövid láncú, adott esetben halogé­nezett alkil-, benzil- vagy rövidszénláncú hidroxi-alkil­­-gyököket tartalmaznak. A sók előnyösen halogenidek, metil-szulfátok vagy etil-szulfátok, például a sztearil­­-trimetil-ammóniuin-klorid, vagy a benzil-di-(2-klór­­-etil)-etil-ammónium-biomid. A formálási gyakorlatban általánosan alkalmazott tenzideket többek között a következő irodalmi források ismertetik: „1986 International Me Cutcheon’s Emulsifiers and Detergents” Glen Rock, N. J., USA, 1986; H. Stäche, „Tensid-Taschenbuch”, 2. Auflage., C. Han­­ser Verlag, München, Wien, 1981; M. és J. Ash. „Encyclopedia of Surfactants”, Vol. I—III., Chemical Publishing Co., New York, 1980-1981. A hatóanyagot tartalmazó készítmények általában 0,1-95%, főleg 0,1-80% 0) általános képletű ható­anyagot, 1-99,9% egy vagy több, szilárd vagy folyé­kony adalékanyagot és 0-25% tenzidet tartalmaznak. Előnyösen a találmány szerinti készítményeket az alábbi összetételben állíthatjuk elő (% = tömeg%): EMULZ1Ó-KONCENTRÁTUM hatóanyag 1-20%, előnyösen 5-10%, felületaktív szer 5-30%, előnyösen 10-20%, folyékony hordozóanyag 50-94%, előnyösen 70-85%. PORKÉSZÍTMÉNY hatóanyag 0,1-10%, előnyösen 0,1-1%, szilárd hordozóanyag 99,9-90% előnyösen 99,9-99%. SZUSZPENZ1Ó-KONCENTRÁTUM hatóanyag 5-75%, előnyösen 10-50%, víz 94-24%, előnyösen 88-30%, felületaktív szer 1^10%, előnyösen 2-30%. NEDVESÍTHETŐ POR hatóanyag 0,5-90%, előnyösen 1-80%, felületaktív szer 0,5-20%, előnyösen 1-15%, szilárd hordozóanyag 5-95%, előnyösen 15-90%. GRANULÁTUM hatóanyag 0,5-30%, előnyösen 3-15%, szilárd hordozóanyag 99,5-70%, előnyösen 97-85%. Míg a kereskedelmi forgalomban előnyös a koncent­rált készítmény, a felhasználó általában hígított készít­ményeket alkalmaz. A felhasználási módtól függően a készítményeket egészen 0,001 t% hatóanyag-tarta­lomig hígíthatjuk. A felhasznált mennyiségben általá­ban 0,001^4 kg hatóanyag/ha, előnyösen 0,005-1 kg hatóanyag/ha között van. A készítmények további adalékanyagokat, például stabilizátorokat, habzásgátlókat, viszkozitásszabályozó szereket, kötőanyagokat, tapadást elősegítő szereket, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom