203069. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aldehid hidrogénező katalizátor előállítására és aldehidek hidrogénezésére

HU 203069B vezzük. így például a szelektivitásnövelő bevihető a pre­­kurzor katalizátorba úgy, hogy a szelektivitásnöve­lőt, például vízoldható só formájában ahhoz az ol­dathoz adagoljuk, amelyből kicsapjuk a réz-oxid és cink-oxid prekurzor vegyületeket, például a réz­vagy cink-karbonátot. A szelektivitásnövelő réz- és cink-sókat együtt kicsapható vagy a szelektivitás­növelő maradéka a kicsapott réz- és cink-sók felüle­tén szárítás közben eloszlatható. Lehetséges azon­ban az is, hogy a szelektivitásnövelőt a kicsapott réz- és cink-sókhoz keverjük azok szárítása előtt vagy után. A kezelt elegyet ezután kalcinálva a sze­lektivitásnövelő sóját a réz- és cink-sókkal együtt a megfelelő oxidokká alakítjuk. A szelektivitásnövelő hozzáadható a prekurzor katalizátorhoz is, vagyis réz-oxid és cink-oxid éle­­gyéhez is. így például akalcinált prekurzor katalizá­tort, előnyösen por alakban, a szelektivitásnövelő vizes oldatával megnedvesítjük, majd szárítjuk és újabb kalcinálással a szelektivitásnövelő sót oxiddá alakítjuk. Az alkalmazott szelektivitásnövelőtől függően a kezelt prekurzor katalizátor kalcinálása bizonyos esetekben elhagyható. Abban az esetben, ha nincs szükség a szelektivi­tásnövelő kalcinálásra, a szelektivitásnövelő hozzá­adható közvetlenül a redukált réz-oxid-cink-oxid katalizátorhoz is. Előnyösen úgy járunk el, hogy a prekurzor katali­zátort a szelektivitásnövelő vizes oldatával kezel­jük. Ha a porított prekurzor katalizátor és szclekti­­vitásnövelő vizes szuszpenzióját permetezve szárít­juk, olyan poralakú terméket kapunk, amelyből megfelelő pellet állítható elő. Ezzel a módszerrel jobban ellenőrizhető a katalizátorra felvitt szelekti­vitásnövelő mennyisége és a felhordás egyenletessé­ge. A szelektivitásnövelőként alkalmazott alkálifém felvihető hidroxid vagy bármely más olyan só for­májában, amely kalcinálással alkálifém-oxiddá ala­kítható. Különösen előnyösen alkalmazhatók a könnyen hozzáférhető és vízoldható nitrátok, de az alkálifém felvihető karbonát vagy hidrogén-karbo­nát só formájában is. Az alkálifém-só oxiddá törté­nő átalakításához bármely ismert kalcinálási eljá­rás felhasználható. A prekurzor katalizátor ezt kö­vető redukciója során az alkálifém-oxid alkálifém­­hidroxiddá alakul. A találmány értelmében felhasz­nálható alkálifém-vegyületek köre azonban nem korlátozódik a fenti példákra. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy az alká­lifém szelektivitásnövelő a katalizátorban hidroxid vagy hidratált oxid formájában van jelen. Ennek megfelelően az alkálifém a prekurzor katalizátorra vagy a kalcinált vagy redukált katalizátorra alkáli­­férn-hidroxid formájában is felvihető. Ez esetben a kalcinálási lépés helyeit elegendő egy enyhe szárí­tás. Az alkálifém szelektivitásnövelőt a katalizátor­hoz a szelektivitásnöveléshez szükséges mennyiség­ijén, vagyis a réz-oxid-cink-oxid tartalmú prekurzor katalizátorra vonatkoztatva mintegy 0,05-7,0 tö­­meg%, előnyösen mintegy 0,5-3,5 tömeg% mennyi­ségben adagoljuk a szabad alkálifém-bázisra vonat­koztatva. A katalizátor aktivitása általában csökken 5 az alkálifém mennyiségének növelésével. Sőt egy es alkálifémekkel, így nátriummal impregnált katali­zátorok alacsonyabb aktivitást mutatnak, mint az azonos mennyiségű, de más típusú alkálifémmel, így káliummal impregnált katalizátorok. Ez esetben csak kevés nátriumot alkalmazunk. Az aktuális ka­talizátor-aktivitás rutinvizsgálatokkal megállapít­ható. Alkálifémként előnyösen káliumot alkalmazunk, amely a réz-oxid-cink-oxid prekurzor katalizátor­hoz kálium-hidroxid vagy könnyen roncsolható só, így kálium-karbonát, kálium-hidrogén-karbonát vagy kálium-nitrát formájában adagolható. A pre­kurzor katalizátor kalcinálása során a roncsolható alkálifém-só oxiddá alakul. így például kálium-kar­bonát alkalmazása esetén kalcinálás során kálium­­oxid keletkezik. Ha a katalizátort ezt követően hid­rogénnel redukáljuk, az oxid könnyen hidroxiddá alakul a réz-oxid hidrogénnel történő redukciója során felszabaduló vízzel. Mint említettük, a találmány értelmében szelek­­tivitásnöveloként átmeneti fémek, így nikkel és ko­balt is használható. A nikkel vagy kobalt szelektivi­tásnövelő szintén egy sor impregnálási eljárással felvihető a katalizátorra. Az átmeneti fémek felvi­telét általában úgy végezzük, hogy a prekurzor kata­lizátort, előnyösen a kalcinált prekurzor katalizá­tort por vagy tabletta vagy granulátum formájában nikkel vagy kobalt só vizes oldatába merítjük, majd a katalizátort szárítjuk. Ehhez olyan sót alkalma­zunk, amely a kalcinálás során nikkei-oxiddá vagy kobalt-oxiddá alakul. Eljárhatunk például úgy, hogy a prekurzor katalizátor és nikkel-nitrát vizes szuszpenzióját permetezve szárítjuk, majd a kapott port mintegy 372 °C hőmérsékleten kalcináljuk. A nikkel vagy kobalt szelektivitásnövelő úgy is hozzá­adható a katalizátorhoz, hogy megfelelő mennyisé­gű vízoldható sót adagolunk a kicsapásos módszer­hez használt eredeti réz- és cink-só oldathoz. A nik­kellel és kobalttal végzett impregnálás bármely más, szakember számára ismert módszerrel elvégezhető. Az átmeneti fémekkel a legelőnyösebb hatást ak­kor érjük el, ha a redukált réz-oxid-cink-oxid kata­lizátort kis mennyiségű szelektivitásnövelővel imp­regnáljuk. A szelektivitás növeléséhez szükséges mennyiség nikkel- és kobalt-sók alkalmazása esetén általában 0,5-5,0 tömeg%, előnyösen 1-4 tömeg% a kalcinált prekurzor katalizátorra számítva, ha a nikkel és kobalt szelektivitásnövelőt a megadott kis mennyiségben alkalmazzuk, a redukált réz-oxid­­cink-oxid katalizátor az elsődlegesen nikkelből vagy kobaltból álló katalizátorokkal ellentétben nem haj­lamos éter és paraffin képzésére. Különösen előnyös, ha a redukált réz-oxid-cink­­oxid katalizátort alkálifém szelektivitásnövelővel is és átmeneti fém szelektivitásnövelővel is impreg­náljuk. A szelektivitásnövelők kombinációjának al­kalmazásával olyan katalizátort kapunk, amely al­dehidek alkohollá történő hidrogénezésekor sziner­­gizáltan csökkenti a melléktermékként keletkező észter mennyiségét és gyakorlatilag teljesen kikü­szöböli az éter- és paraffinképződést. A találmány szerint előállított katalizátorkészítmény a legelő­nyösebben magasabb reakcióhőmérsékleteknél és hosszabb tartózkodási időnél (vagyis alacsony tér 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom