203056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőrelágyuló műanyag cső előtermékből méret és alaktartó formatest előállítására

HU 203056 A 1 2 A találmány tárgya eljárás hőrelágyuló mű­anyagból, előnyösen poliolefin, PVC, poliamid, po­­lisztirol, poliakrilát homo- vagy kopolimer cső el­­őtermékből méret- és alaktartó formatest előállítá­sára. A gyakorlatban a különböző hőre lágyuló mű­anyag formatesteket fröccsöntéssel, extrudálással, préseléssel, stb. állítják elő. A gyártáshoz használt szerszámok rendkívül költségesek és csak nagyobb darabszám esetén fizetődnek ki. Kisebb szériájú da­raboknál pl. valamely műanyag csőhálózat egyes ritkán használt idomainál, az egy darabra eső szer­számköltség rendkívül magas és így az adott idom ára túl magas lesz. Külön problémát jelent, hogy az előállítási mó­dokból eredően a test belsejében különböző feszült­ségek keletkeznek részben a kialakuló orientált mo­lekuláris szerkezet miatt. A formatestben kialakult feszültségek a felhasz­nálás során különféle meghibásodásokhoz, pl. mé­retváltozásokhoz, törésekhez vezetnek. A gyakorlatban a belső feszültségekből, a mole­kuláris orientációkból eredő meghibásodásokat a meleg alakító eljárásoknál - fröccsöntés, extrudálás - az alakítás utáni hőntartással, pihentetéssel pró­bálják meggátolni. A nehézség abban rejlik, hogy a feszültségeknek csak egy része szüntethető meg re­latíve kis alak-, illetve méretváltozások árán. Az ori­entált molekuáris szerkezettel összefüggő belső fe­szültség vagy jelentős alaktorzulás árán szüntethető meg, vagy olyan bonyolult hőkezelési folyamatot kell alkalmazni, amely nem gazdaságos. A belső feszültségnek hőkezeléssel történő csök­kentését ismertetik a Kunstoffe 66 k 1. füzet (1976) p. 42-48 cikkben. A cikkben ismertetett kísérletek bebizonyítot­ták, hogy fröccsöntött termékeknél az alaktorzulást meggátló olyan hőkezelés során, amelyet a szer­számban folytattak le, tízezerszer hosszabb idő alatt szűnt meg az orientált állapot, mint a szabad alak­­változásban nem gátolt termékeknél, egyébként azonos körülmények között. AMűanyag és Gumi 17/2 (1980) folyóirat 40-50. oldalán bemutatja a fröccsöntési technológia para­méterei és az alaktorzulási hajlam közötti összefüg­géseket. Méret- és alaktartó formatesteket csak a legjobb minőségű alapanyagok használata, a zsugorodáso­kat figyelembevevő bonyolult szerszámok haszná­lata eredményez; azonban az így előállított végter­mék drága lesz, különösen az így előállított végter­mék drága lesz, különösen kisebb darabszám esetén. Vonatkozik ez pl. a nagyobb méretű fröccsöntött csővezeték idomokra az átmérő 150 mm feletti tar­tományban, ahol a hegesztett csőkötések miatt a csőidomok alacsony belső feszültsége és a hőfoktól függő méretállandósága lényegesen befolyásolja a kötés jóságát. A csövek molekuláris szerkezete az extrudálás következtében hosszirányban orientált, az idomoké a fröccsöntés miatt a forma, a szerszámkialakítás, a lehűtés függvényében rendkívül összetett és pontról pontra változó értékű. Az ideális az lenne, ha a mo­lekuláris szerkezetük a belső feszültségi állapotuk közel azonos lenne. Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, amelynél viszonylag olcsó, egyszerű kialakítású szerszámban csökkentett belső feszültségű és ezál­tal alak- és mérettartó hőrelágyuló műanyag forma- 5 test állítható elő. Hőrelágyuló anyagként előnyösen poliolefin, PVC, poliamid, polisztirol, poliakrilát polimereket használunk. A találmány alapja az a felismerés, hogy az is­mert műanyagfeldolgozó eljárások nagyrésze (így 10 az extrudálás, fröccsöntés, pneumatikus formázás, stb.) a gyártmányban meghatározott molekuláris orientációt és részben erre az állapotra visszavezet­hető belső feszültséget hoznak létre. Az orientált- és belső feszültségi állapot hőkezeléssel csökkenthető, 15 illetve megszüntethető. Ha a terméket az alapanyag nagy rugalmas állapotának megfelelő hőmérsékle­ten úgy hőkezeljük, hogy a szabad alakváltozásában nem akadályozzuk, az orientált- és belső feszültségi állapot alakváltozás közben szűnik meg. 20 Az alakváltozás az orientációs főirányokban mé­retcsökkentéssel, ezekre merőlegesen méretnöve­kedéssel jár. A szabad alakváltozást megengedő hőkezeléssel tehát a gyártás során bevitt orientációval arányos 25 deformáció hívható elő. A találmány lényege tehát az, hogy a rendelke­zésre álló vagy erre a célra tervezetten előállított molekulárisán orientált és ebből eredően kívánt mértékű belső feszültségi állapotú csőalakú előfor- 30 mát hőkezeljük úgy, hogy a szabad alakváltozást le­hetővé tesszük. Ekkor a kívánt késztermékhez köze­lálló alakú és méretű, orientáció- és belső feszültség mentes, illetve feszültség szegény műanyag forma­testet nyerünk. 35 Ezt megfelelő hőállapotban megfelelő szer­számban tovább alakítjuk a kívánt végformára, majd egy hűtési ciklus után eltávolítjuk a szer­számból. Az alakítandó hőrelágyuló polimerek köre lehet amorf vagy részlegesen kristályos. 40 A hőrelágyuló előterméknek hőkezelése amorf műanyagok esetében az üvegesedési hőmérséklet közötti hőfoktartományban, a részlegesen kris­tályos műanyagok esetében a kristályosodási hő­mérséklet és a folyási hőmérséklet közötti hőfoktar- 45 tományban történik. A szabad alakváltozást megengedő hőkezelés után a belső feszültséget tartalmazó formatestből egy csökkentett belső feszültségű vagy belső feszült­ségtől mentes előterméket kapunk. A szabad alak- 50 változást megengedő hőkezelés az alakító szer­számban vagy még a szerszámba helyezés előtt tör­ténik. A következő eljárási lépésben a gyakorlatilag belső feszültségtől mentes vagy alacsonyabb belső 55 feszültségű előforma formára-alakítását végezzük ismert módon szerszámba, hő- és nyomás hatására. Az ismert módon történő formázás előnyösen az előformába betolt elasztikus dugó, felfújható lég­zsák alkalmazásával történik. 60 A harmadik eljárási lépésben a műanyag alaktes­tet 10-80 N/mm2 nyomáson 1-8 °C perc sebesség­gel lehűtjük, így rögzíjtük a kialakított formát. Ezután a formatestet a szerszámból eltávolítjuk, kívánt esetben tovább-alakítjuk, így ismert módon 65 forgácsoljuk, kalibráljuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom