203033. lajstromszámú szabadalom • Levélszekrény modulszerűen kialakított alkatrészekből
HU 203033 A A 3. és 6. ábra az 1. ábra segítségével részletesen bemutatott fali változatot mutatja meg. A levélszekrény álló helyzetben van, a levelek ugyanazon az oldalon dobhatók be és vehetők ki. Ennek a változatnak az alkatrész szükséglete ismert. Ugyanezekből az alkatrészekből van összeállítva a 4. és 7. ábrán látható „kertkapu” változat. A levélszekrény itt is állóhelyzetben van a kertkapura belülről felszerelve, a levelek bedobása az egyik oldalról, a kivétele a másik oldalról történik. Ennél a két változatnál az 5 hengeres fedélrész úgy van beépítve, hogy a 18 pereme a 4 billenthető oldalfal illetve — a második változatnál — a 3 fix oldalfal egyenes élére záródik rá. Az 5 hengeres fedélrész tehát a 7 fix sík fedélrész alá billen be addig, míg a 18 perem a 7 fix sík fedélrészen fel nem ütközik. Az 5. és 8. ábrán látható fekvő változat alkatrészeinél mutatkozó eltérést már ismertettem. Az alkatrész szükségletben az eltérés az, hogy az egy fix oldalfal és egy billenthető oldalfal helyett két fix oldalfalat, és két fix sík fedélrész helyett egy fix sík fedélrészt és egy billenthető sík fedélrészt tartalmaz. Most az 5 hengeres fedélrész úgy van behelyezve, hogy a 18 perem a 24 billenthető sík fedélrészre záródik rá, és a 3 fix oldalfal alá billen be. Az 5 hengeres fedélrész átfordításával tehát a levélbedobórés a levélszekrénynek az alacsonyabb és a magasabb oldalán is létrehozható. Ez utóbbi, fekvő változat kihelyezhető kertbe, de nagyon előnyösen alkalmazható többlakásos házak lépcsőházába csoportba összeépítve. A 8. ábra ezt is bemutatja. Miután ugyanazokból az alkatrészekből többváltozat is összeépíthető, ugyanakkor a gyártás akkor gazdaságos, ha az alkatrészek a modul-elv maximális érvényesítésével egymástól független mennyiségben, raktárra készülnek, a levélszekrény felerősítéséhez szükséges furatok is így készülnek. Ezért a 3 fix oldalfalon is és a 7 illetve 8 fix sík fedélrészen is van két-két 37 felerősítő furat. Ezeket esztétikai okból célszerű úgy készíteni, hogy a külső végüket egy vékony műanyag hártgya lezárja, és a felhasználó majd ott töri ki a hártyát, ahol szükséges. A találmányi alapgondolat egy másik megjelenési formáját képviseli a 9. és 16. — ún. „robbantott” — ábrán bemutatott levélszekrény. A 38 és 39 végfalelem lényegében két-két nagyméretű 40 illetve 41 szemből és egy-egy 42 illetve 43 oszlopból áll. Természetesen kialakítható lenne az előbb megismert 1 illetve 2 végfalhoz hasonlóan is azzal a kikötéssel, hogy legalább félkörív alakú lekerekítésekkel kell rendelkeznie. A 38 és 39 végfalelem 40 illetve 41 szemeiben lévő furatok funkciója kettős jellegű. Az egymással szemben fekvő belső felük egy—az előzőekben már megismert — 9 tájolóelem-pár 9a eleme. A 9 tájolóelem-pár 9b eleme, amely csapként van kialakítva, az előző kivitelhez is használt 5 illetve 6 hengeres fedélrészen van. Ezek részletesebb ismertetése nem szükséges. A 40 illetve 41 szemekben lévő furatok külső fele egy-egy 44 tájolóelem-pár 44a elemét alkotja. Az 7 ugyancsak csapként kialakított 44b elemek a 45 ületve 46 oldalfalon találhatók. A 45 oldalfal egy 47 sík oldalfalrészből, egy ehhez illeszkedő 49 hengeres oldalfalrészből és ezeket kétszélről lezáró merőleges 49 és 50 zárósíkokból áll. A 47 sík oldalfalrésze m magassága megegyezik a 42 ill. 43 végfalelemeken lévő 40 illetve 41 szemek t távolságával. A 48 hengeres oldalfalrész egy negyed hengerpalást, amelynek a külső Ri rádiusza a levélszelaény s szélességének a felével egyenlő, és legalább akkora, mint a 40 illetve 41 szemek külső r 1 rádiuszának és a 48 hengeres oldalfalrészv 1 falvastagságának az összege. A 49 illetve 50 zárósík Iá tszólag bonyolult formát mutat. A túlnyomórészt a levélszekrény s szélességének a felével egyenlő szélességű 49 illetve 50 zárósíknak a 48 hengeres oldalfalrész felé eső végén egy félköríves kiszélesítés van, amelynek az R2 rádiusza megegyezhet az RÍ rádiusszal, de —va következő feltétel mellett — lehet kisebb is. A 44 tájolóelem-pár csapként kialakított 44b elemei a 49 és 50 zárósík belső oldalán a félköríves kiszélesítésnél vannak elhelyezve. A 48 hengeres oldalfalrész, a félköríves kiszélesítések a 44b elemek egytengelyűek. Ebből látható, hogy az R2 sugarat nem célszerű a 44b elem d átmérője felénél kisebbre választani. A 49 és 50 zárósíknak a félköríves kiszélesítéssel ellentétes vége ugyanakkor R2 sugárral van határolva. A 46 oldalfal méreteit és felépítését tekintve megegyezik a 45 oldalfallal, tehát egy 51 sík oldalfalrészből, egy 52 hengeres oldalfalrészből egy-egy ezekre merőleges 53 és 54 zárósíkból áll. A 44b elemek az 53 és 54 zárósíkon az előbb megismert módon helyezkednek el. Az 51 oldalfalrészben az egyik sarkában van a 26 peremmel körülvett 25 zár, a másik sarkában pedig a 27 névkártya ablak, amely a 30 fészekbe a 28 rögzítő karmok és a 29 lyukak segítségével van berögzítve. A levélszekrény összeállítása és a hordozó felületre pl. falra erősítése a következőképpen történik. A 38 és 39 végfalelemet a 44 tájolóelem-pár 44a elemével ráhelyezzük a 45 illetve 46 oldalfalon lévő megfelelő 44b elemekre. A 40 illetve 41 szemeken az egymással szemben fekvő oldalukon egy-egy 55 horony van. A 45 oldalfalon ezekkel a 55 hornyokkal szemben a 47 sík oldalfalrész sarkában egy-egy 56 furat (szaggatott vonallal jelölve) van. Az 55 hornyon és az 56 furaton lehet átdugni azt a 61 rögzítőelemként szolgáló csavart, amellyel egyúttal a falra is erősítjük a levélszekrényt. Ezután az 5 illetve 6 hengeres fedélrész 9b eleme bepattintható a 38 ill. 39 végfalelem 9a elemébe. Ez, a 10. ábrán összeszerelt állapotban látható levélszekrény kétféle változatban használható. Az egyik all. ábrán látható fali változat, amelynél a levelek bedobása és kivétele ugyanazon az oldalon történik, a másik a 12. ábrán látható, „kertkapu” változat, amelynél a levelek bedobása az egyik oldalon, a kivétele a másik oldalon lehetséges. Ez a levélszekrénytípus is elhelyezhető csoporto-8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
