203023. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként benzamidszármazékokat tartalmazó, nővénynővekedést szabályozó készítmény
HU 203023B Virágot termő fák esetében növelhetjük a virágrügyek számát, ha viszonylag kis koncentrációban alkalmazzuk a készítményt a virágrügyek képződése előtt. Amikor csillagpázsitnál alkalmazzuk a készítményt, a föld minősége vagy az eső mennyisége alig befolyásolja annak hatékonyságát, tekintve, hogy e készítmény levélkezelő szer; a készítmény hatékonyabb, ha magasabb fűnél alkalmazzuk, így a teljes pázsit egyenletessé tehető. Az inhibíció tartama elég hosszú. Gyümölcsfáknál a találmány szerinti növénynövekedést szabályozó készítmény már kis — 10- 100 ppm mértékű — koncentrációban is hatékonyan kiszelektálja a kis gyümölcsöket, amelyeknek csekély a növekedési aránya. Szójabab esetében pedig a készítmény alkalmazásával a növényenkénti babszemek számát növelhetjük, ha a növekedés kezdeti stádiumában alkalmazzuk, így várható, hogy a terméshozam egészében is megnő. Ha pedig a fejlettség későbbi fokán alkalmazzuk, a túlnövekedést inhibitálhatjuk, mégpedig nemcsak szójabab, hanem más növények esetében is. Gyökértermények esetében a találmány szerinti készítmény hatékonyan meggátolhatja az ehető rész romlását annak révén, hogy inhibitálja a virágszár fejlődését. Ugyancsak elnyomhatjuk a találmány szerinti szer alkalmazásával a cukornád virágzatának kifejlődését és növelhetjük a cukortartalmat, s így a terméshozamot. Tojásgyümölcs esetében pedig a találmány szerinti készítmény alkalmazásával meggátolható a csavarodó növekedés és elősegíthatő jó palánták nyerése. A találmány szerinti növénynövekedést szabályozó készítmény tehát különböző haszonnövények szabályozására alkalmazható. A találmány szerinti készítményekben hatóanyagként felhasználásra kerülő benzamidszármazékok 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamidból kiindulva állíthatók elő; ezt a vegyületet a kívánt terméknek megfelelő 2-halogén-propionsav-észterrel reagáltatjuk szerves oldószerben, mint acetonban, 4-metil-2-pentanonban, toluolban, dioxánban vagy N,N-dimetil-formamidban, szervetlen bázis, mint kálium- vagy nátrium-karbonát, vagy szerves bázis, mint piridin vagy trietil-amin jelenlétében. A reakciót rendszerint 20-160 ”C, előnyösen 50- 130 °C hőmérsékleten folytatjuk le, 1 mól 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenil)-benzamídra számítva 1,0— 2,5 mól 2-halogén-propionsav-észter és hasonló mennyiségű szervetlen vagy szerves bázis alkalmazásával, így általában jó hozammal kapjuk a kívánt 2-{4-[(2,3-diklór-fenil)-karbamoil]-fenoxi}-propi onsav-észtereket. A fenti módon kapott észterszármazékot kívánt esetben szerves oldószerben, mint dioxánban, uretanolban, acetonban vagy N,N-dimetil-formamidban, vagy pedig valamely említett oldószer és víz elegyében, szervetlen bázis, mint nátrium-hidroxid jelenlétében hidrolizálhatjuk, a kapott karbonsavszármazékot valamely szervetlen halogeniddel, mint tionil-kloriddal vagy foszgénnel, szerves oldószerben, mint toluolban vagy dioxánban a megfelelő savkloriddá alakíthatjuk és ezt szerves oldószerben, 23 mint acetonban, toluolban, dioxánban vagy N,N-dimetil-formamidban, szervetlen bázis, mint káliumvagy nátrium-karbonát, vagy szerves bázis, mint piridin vagy trietil-amin jelenlétében valamely alkohollal, monoalkil- vagy dialkil-aminnal reagáltatva a megfelelő észterré vagy amiddá alakíthatjuk. Ennek az eljárásnak a gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik. Az 1. és 2. példa az ismert (3) és (1) képletű vegyületek, a 3. és 4. példa pedig az új (11) illetőleg (15) képletű vegyüld előállítását mutatja be. 1. példa (Az 1. táblázat szerinti 3. számú vegyület előállítása) 28,2 g 4-hidroxi-N-(2,3-diklór-fenü)-benzamidot, 20,7 g kálium-karbonátot és 23,5 g 2-brómpropionsav-etilésztert 150 ml N,N-dimetil-formamidban 4 óra hosszat reagáltatunk 120-120 ”C hőmérsékleten. A reakció befejeződése után az elegyet 500 ml 2 t/tf%-os vizes sósavoldatba öntjük, és a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük. Az így kapott nyers terméket toluolból átkristályosítjuk, és íy 35,1 g (az elméleti hozam 92%-a) 2-{4- [(2,3-diklór-fenil)-karbamoil]-fenoxi}-propionsav -etilésztert kapunk; op.: 124,5-126 °C. 2. példa (Az 1. táblázat szerinti 1. sz. vegyület előállítása 19,1 g 2-{4-[(2,3-diklór-fenil)-karbamoü]-fenoxi}-propionsav-etilészter 100 ml metanolban oldunk, majd 50 ml 3 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékleten 3 óra hosszat keverjük, majd a reakcióelegyet 300 ml vízbe öntjük és tömény sósavval megsavanyítjuk. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, vízzel bőségesen mossuk és azután megszárítjuk. íly módon 17,5 g 2-{4-[(2,3-diklór-fenü)-karbamoil]-fenoxij-propionsavat (az elméleti hozam 98,9%-a) kapunk; op.: 199,5-202 °C. 3. példa (Az 1. táblázat szerinti 11. sz. vegyület előállítása) 3,54 g 2-{4-[(2,3-diklór-fenil)-karbamoil]-fenoxi}-propionsav, 3,57 g tionil-ldorid és 30 ml dioxán elegyét 80 °C hőmérsékleten 4 óra hosszat keverjük. A tionil-klorid feleslegét, a reakcióelegyben oldott hidrogén-kloridot és kén-dioxidot, valamint a dioxánt a reakcióelegy bepárlása útján eltávolítjuk; maradékként 2-{4-[(2,3-dikJór-fenil)-karbamoiI]fenoxij-propionü-kloridot kapunk. 0,9 g izopriopil-amint és 1,68 g nátrium-hidrogén-karbonátot 20 ml acetonban oldunk, majd ehhez az oldathoz cseppenként, 5 perc alatt, keverés közben, szobahőmérsékleten hozzáadjuk a fenti módon kapott 2-{4-[(2,3-diklór-fenil)-karbamoil]fenoxij-propionil-klorid 5 ml acetonna! készített oldatát. A cseppenkénti hozzáadás befejezése után az elegyet szobahőmérséklete nmég 4 óra hosszat keverjük. Ezután a reakcióelegyet 200 ml 2 t/tf%-os vizes sósavoldatba öntjük. A képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük, híg vizes nátrium-karbonátoldattal, majd vízzel mossuk, megszárítjuk és toluolból átkristályosítjuk. íly módon 3,8 gN-izopropil-24 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 13
