202996. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűtőberendezések, különösen gázkazánok automatikus hőfokszabályozására és védelmére

1 HU 202996 U 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés fű­tőberendezések, különösen gázkazánok auto­matikus hőfokszabályozására és védelmére, amely a fűtendó terek, valamint a fűtőviz hőmérsékletének pontos értéken tartása és kijelzése, továbbá a változások gyors ki­egyenlítése következtében - könnyű szerelé­se és kezelése mellett - a fűtési energia megtakarításét, vele együtt a levegő szeny­­nyezésének csökkenését, valamint a biztonsá­gos, meghibásodás esetén a gáz- vagy gőz­robbanás bekövetkezését kizáró működést eredményezi. A fűtőberendezések hőfokának kívánt értéken tartáséra, szabályozására, valamint a biztonsági előírások teljesítésére számos sza­bályozó és védelmi megoldást dolgoztak ki. Ezek lényegében úgy látják el a szabályzó és védelmi funkciókat, hogy egy adott hő­mérséklet elérésekor vagy a fűtőrendszer, meghibásodásakor az energiafelvételt megsza­kítják. Az ismert szabályzó- és védelmi beren­dezések hőmérséklet-érzékelői általában fo­lyadékkal töltött kapilláris csőből és memb­ránból állnak. A membrán és a kapilláris cső rendszerint rozsdamentes acélból készül. Amikor a hőmérséklet-emelkedés hatására a folyadék kitágul, a membrán egy mikrokap­­csolót működtet, és ennek hatására az áram­kör megszakad. Kialakítás és működés szem­pontjából ilyen szerkezeteknek tekinthetők többek között a kazán MMG Automatika Mű­vek különféle, - 5270-5278 tipusú - hőmér­séklet-szabályzói és hőmérséklet-korlátozói is. Ezek a szerkezetek vagy skálázott for­gatógomb adott értékre állításával, vagy pe­dig mutatós műszerrel jelzik a hőmérsékletet. A hőfokszabályozók használata esetén azokhoz hasonló felépítésű és biztonsági fel­adatokat ellátó külön korlátozó egységről kell gondoskodni, amelynek feladata megakadá­lyozni, hogy a szabályozó esetleges meghibá­sodását követően vészhelyzet álljon elő. Felépítés, működés és alkalmazási terü­let szempontjából fenti megoldásokhoz hason­lítanak az ugyancsak hazai Építéstudományi Intézet gázkazán-szabályozó készülékei is, amelyekben a szabályozószerkezet lényegében egy korlátozó elemmel van sorba kapcsolva. A kazán kombinált szelepének mágnesteker­cse ezen a sorba kapcsolt rendszeren át van a hálózati 220 V-ra kötve. A hőmérsékletmérő mutatós műszer ugyancsak egy termoelemre van kötve, amely termoelem a kazán vizteré­­vel érintkezik. Mindkét hőfokszabályozó típus használa­ta esetén a mechanikus hótáguló elem tágulá­si állandója szabja meg a kapcsolási időt, ezért azok - akár szabályozó, akár kijelző üzemmódban dolgoznak - nagyon lassan és lomhán követik a hőmérséklet-változásokat. További hátrányuk az anyagok mechani­kus méreteinek szórásaiból eredő pontatlan­ság, valamint a mechanikus elemek kifáradása miatt gyakran bekövetkező működésképtelen­ség. Különösen a korlátozóelem meghibásodá­sa tekinthető veszélyesnek, hiszen annak a szabályozóelem rendellenes működése esetén is kifogástalannak kell maradnia. Ennek el­lenére megtörténik, hogy a rendszerben elektromos zárlat miatt az érintkezők össze­égnek, összeolvadnak és a biztonsági szerke­zet meghibásodása miatt gázömlés, vagy ka­zánrobbanás következik be. Kevésbé veszélyes, de a szerkezet al­kalmazásával járó kellemetlen hátrány, hogy a korlátozóelem lekapcsolása után sok idő, 20-30 perc elteltével lehet csak a rendszert egy nyomógombbal újra üzembe helyezni. Legalább ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a kazán veszélyesen felmelegedett viztere újra a kapcsolást lehetővé tevő hőmérséklet alá kerüljön. A mechanikus kijelző műszer kapilláris csöves hóérzékelője, valamint a mutatót moz­gató áttételszerkezet lassú, pontatlan műkö­dést eredményez. A pontatlanság esetenként a 10%-ot is meghaladja, aminek következté­ben előfordulhat, hogy a kazán vizének pa­zarló túlmelegítésével sem lehet kellemes hő­érzetet nyújtó fűtést biztosítani. Ismeretesek olyan optimalizációs fűtés­szabályzó rendszerek is, amelyek kapcsoló­órával vannak ellátva, és a kapcsolóórán be­állított, meghatározott időpontban vagy le­állítják a hötermelö üzemét, vagy pedig csökkentik az épület fűtési rendszerébe jutó hőáramot egy motoros keverőszelep segítsé­gével. Ilyen fűtésszabályzó többek között a német DANFOSS cég RPM-A, RA/VP 2932, RPR 1101, valamint RPC 1000 típusjelzésű hőfok­szabályzói, továbbá a VAILLANT cég GAF 220 típusjelű és a KIEBACJ und PETER cég ROP típusjelzésű készüléke is. Ezek a készülékek általában analóg vagy digitális órával vannak felszerelve, és a hőfokszabályozást, valamint az időkijelzést hőmérséklet/feszültségátalakí­­tóval, és digitális megjelenítés esetén arra csatlakozó feszültség/frekvenciaátalakítóval végzik. Az ismert hőfokszabályzó készülékekkel elérhető ugyan bizonyos energiamegtakarítás, és azok jelentős kényelmi szempontokat is szolgálnak, de fontos tüzeléstechnikai köve­telményeknek nem felelnek meg. Bármely lé­nyeges, elektromosan vezérelt szerkezeti ele­mük meghibásodása esetén előfordulhat, hogy megszűnik a visszaszabályozás, aminek kö­vetkeztében gázömlés, gáz-, vagy gózrobba­­nás keletkezhet. Különösen veszélyes követ­kezményekkel, anyagi károkkal járhat a programozott, hosszú időre előre beállított fűtés olyan esetekben, amikor a lakók eset­leg heteken ét nem tartózkodnak a lakásban, pl. üdülni vannak. Az előírt, hagyományos biztonsági szerkezetek alkalmazása ezen ké­szülékek használata esetén is a fentebb is­mertetett hiányosságokkal jár. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom