202993. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homodiszperz fényképészeti emulzió előállítására
3 HU 202993 B 4 négy, egyenként 0,005-0,0098 pm vastagságú, eltérő összetételű héjból felépülő kristályokat állítunk elő, miközben a héjszerkezet vastagsága nem éri el a DEBYE-távolságot. A találmány szerinti eljárásban minden négy héj közül legalább egy héj 10‘7-10*2 mól/mól AgX mennyiségben In3* és/vagy La3* ionokat, s legalább egy héj ÍO'^IO mólX-nyi mennyiségben jodidionokat tártálm&z* i A találmány szerinti eljárásban minden négy héj közül legalább egy olyan héj, amely indium-, lantán- vagy jodidionokkal nem rendelkezik, 10"7-10*2 mól/mól AgX mennyiségben - a képletben X jelentése halogénatom - a periódusos rendszer II., III., IV. vagy VIII. oszlopának egy elemét tartalmazza. Ezt lehet például Cd2*, Pb2*, Ca2*, Pd2*, Be2*, Mg2* ion, vagy Rh3*, Y3*, Bi3*, ír3*, Au3*, Os3*, Ru3* ion, vagy ír4*, Pt4* és Ce4* ion. A találmány szerinti eljárásban a kris‘tálymag AgCl-ból, Ag(Cl, J)-ból, Ag(Cl, Br)-ból, Ag(Cl, Br, J)-ból, AgBr-ból és Ag(Br, J)-ból állhat. A találmány szerinti eljárásban ez emulziót a szokásos adalékanyagokkal (szinérzékenyítő, stabilizátor, cserző, nedvesítő, szinképző, stb.) látjuk él. Szinérzékenyitök lehetnek például 1- -etil-3’-fenil-2-kino-5’-rodanin (szinezék-I), 3,3’-dietil-l’-fenil-benzoxazolidén-(etilidén-2’-tio-hidantoin) (színezék-II), . 3,3’-dietil-6,6’-dinaftil-9-fenil-tiokarbocianin (szinezék-III), benztiazol-fenil-2-til-hidantoin-tetrametin-merocianin (színezék-IV) (P. Glafkides: Photographic Chemistry, Vol. II. 832-856. old. Fountain Press, London 1960). Stabilizátorként például a következő vegyületek használhatók: 4-hidroxi-6-metil--l,3,3a,7-tetraazaindol (TAI), l-fenil-5-merkapto-tetrazol (FMT), merkapto-benztiazol (MBT) stb. (G. F. Duffin: Photographic Emulsion Chemistry, 138-141. old. Focal Press, London 1966). A cserzőanyagok lehetnek például formalin, glioxál, glutáraldehid, 2,4-diklór-6-oxi-s-triazin, stb.) T. H. James: The Theory of the Photographic Process, IV. Ed. 82. old. Me Millan, New York, 1977). Nedvesitószerként például alkenil-borostyánkősav-poligliceridek, dodecil-fenol-poliglikoléter, szaponin, stb. használhatók (B. M. Derjagin - S. M. Levi: Film Coating Theory, 162. old., Focal Press, London, 1966). A találmány szerinti eljárás előnyei a következők: 1. Kisebb méretű kristályokkal nagyobb érzékenység nyerhető, mint a hagyományosan előállított emulzióval. A találmány szerinti rétegek ezért jobb fedőképességű, élesebb és finomabb szemcsézettségű képet adnák, mint az azonos érzékenységű heterodiszperz emulziókkal előállítottak. 2. Az indiumionokat tartalmazó rétegekben az azonos energiatartalmú, de nagy intenzitású és rövid (ÍO^IO-6 s) megvilágításoknál kisebb mértékű a denzitáscsökkenés, mint az azt nem tartalmazóknál. (Eltérés a viszonossági törvénytől, F. EVVA: A fotográfiáé rejtett kép, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, 65. oldal). 3. Az emulziók fotográfiai tulajdonságainak ismételhetósége lényegesen javítható. A találmány szerinti eljárást a következő kivitelezési példák szemléltetik. 1. példa 200 ml L=0,120 pm méretű AgBr kristályokat (0,209 mól) tartalmazó emulzióhoz PBr=2,5 és -50 °C mellett, keverés közben, kettős sugárban,. 120. perc alatt 365 ml 4 M .AgN03 és 365 ml 4 M KBr oldatot vezetünk; L=0,240 /um méretű kristályokat kapunk. Ezen alapemulzió 130 ml-éhez hozzáadunk 770 ml 5 tX-os inert-zselatin oldatot, amely 15 pM/M AgX mennyiségben nátrium-tioszulfátot tartalmaz, a pBr-t 3,0-ra állítjuk, majd 60 °C-on 60 perces kémiai érlelést hajtunk végre. Az érlelés befejeztével az emulzió alikvot részéhez hozzáadjuk a szokásos adalékokat (1 mól AgX-ra számolva 80 ml 0,05 tX-os szinezék-II oldat, 100 ml 50 tX-os glicerinoldat, 20 ml 5 t%-os formalin, 250 ml 1 tX-os TAI oldat, 40 ml 4 tX-os szaponin oldat), majd 10"2 g/dm2 ezüsttartalommal papírhordozóra öntjük (A). A szintézist ezután úgy ismételjük meg, hogy a L=0,120 pm méretű kirstályokból, az előbbi feltételek mellett, először L=0,200 pm méretűeket növesztünk, 197 ml 4 m AgN03 és 197 ml 4 M KBr oldat 60 perc alatti befolyatáséval, majd a héjak előállítására négy egymást kővető részletben 42-42 ml 4 M AgNOs és KBr oldatot vezetünk be az emulzióba 13- -13 perc alatt, oly módon, hogy vagy az AgNOs- vagy a KBr-oldat a szükséges menynyiségben tartalmazza a kívánt adalékot. így L=0,238 pm méretű kristályokat kapunk, amelyek négy héjjal rendelkeznek, egyenként 0,0095 pm vastagsággal. A továbbiakban úgy járunk el, mint (A) emulziónál (B-L emulziók). Az igy kapott rétegekből szenzitogramot exponálunk 2850 K színhőmérsékletű izzólámpával, s 18 °C-on 2 percig a következő öszszetételű oldatban hívjuk elő azokat: 1 g inétól, 20 g vízmentes nátrium-szulfit, 4 g hidrokinon, 10 g vízmentes nátrium-karbonát, 1 g káliura-bromid - 1 liter vízben. A héjakba vitt adalékokról s a rétegek fotográfiai tulajdonságairól az 1. táblázat ad tájékoztatást. Az eredményekből kitűnik, hogy a héjszerkezet nélküli (A) emulzió fotográfiai tulajdonságai nem elég stabilak (inkubáció ha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
