202983. lajstromszámú szabadalom • Elektromechanikus mérőátalakító erő- és nyomatékvektor érzékelésére

1 HU 202983 B 2 A találmány tárgya elektromechanikus mérő­­átalakító erő- és nyomatékvektor érzékelésé­re, amelynek belső nyílással kiképzett befo­góeleme, a belső nyílásba benyúló, mérendő erő és nyomaték hatásvonalában elrendezett átadó elemmel kiképzett erőbevezetö tagja és a belső nyílást áthidaló, célszerűen a befogó­elemmel együtt egy anyagdarabból létreho­zott, erő és nyomaték hatáséra alakját vál­toztató, nyúlásméró ellenállásokat hordozó tartója van, ahol a tartó az erőbevezetö tag­gal van csatlakoztatva. A nyúlásméró ellenállásokkal létrehozott elektromechanikus mérőátalakitók olyan esz­közök, amelyek erő és nyomaték hatására ru­galmas alakváltozást mutatnak és ezt a nyú­lásmérő ellenállások segítségével érzékelve az erő és a nyomaték, mint vektormennyiség összetevői megállapíthatók. Ebből a célból a mérőátalakitó célszerűen kialakított feszült­­séggyűjtö pontjaira nyúlásméró ellenállásokat helyeznek el, amelyeket külső zavarok kiszű­rése céljából hidkapcsolásba, előnyösen Wheatstone-hídba illesztve csatlakoztatnak az érzékelési eredményeket értékelő adatfeldol­gozó rendszerbe. Ennek megfelelően a nyú­­lósméró ellenállás átalakítási jellemzői fontos meghatározói a mérési pontosságnak, de eb­ben alapvető szerep jut az ún. áthallásnak, vagyis annak, hogy az egyes erő- és nyoma­tékkomponensek milyen mértékben zavarják a többi komponens érzékelését. A korszerű elektromechanikus mérőét­alakítók alkalmazását mindenek "előtt a robot­­technika igényli. Többek között az USA-beli ASTEK Engineering, Inc. cég FS6, illetve az NSZK-beli SIEMENS cég Sirotec FT1 típusjel­lel készít ipari szerelórobotokhoz erő- és nyomatékérzékelő méröátalakitókat, amelyek viszonylag nagy magassága miatt a szerelő­­robot szervorendszerébe való beavatkozás sebessége kicsi, a szerelőrobot teljes haté­konyságú kihasználása nem lehetséges. A mérőátalakitó magasságának csökken­tésére dolgozták ki a 195 996 lsz. HU szaba­dalmi leírásból megismerhető elektromechani­kus mérőátalakítót, amelynek belső nyílással kiképzett kör alakú befogóeleme, a belső nyílásba benyúló, mérendő erő és nyomaték hatásvonalában fekvő átadó elemmel kiképzett erőbevezetö tagja és a belső nyílást áthidaló, a befogóelemmel együtt egy anyagdarabból létrehozott tartója van, ahol a tartó az erő­­bevezető taggal van csatlakoztatva és három, térben egymásra merőlegesen kiképzett, erő és nyomaték hatására alakját változtató, nyúlásmérő ellenállásokat hordozó támaszból áll. Ennél a megoldásnál tudatosan nem töre­kedtek az áthallás lecsökkentésére, azt ugyanis jól kiszűrhetönek vélték. Ez a vára­kozás végülis azonban csak a viszonylag nagy erőknél és nyomatékoknál teljesül, a robottechnikában gyakran előforduló kis erők és nyomatékok érzékelése sokszor csak a gyakorlat számára elfogadhatatlan mérési hibával terhelten valósítható meg. A három egymásra merőleges támasz alkalmazása miatt' a magasságcsökkentés lehetőségei korlátozot­tak. A találmány feladata olyan elektromecha­nikus mérőátalakító kidolgozása, mely a kor­szerű robottechnika követelményeinek megfe­lelve minimális magassággal hozható létre, ahol a mérendő összetevők közötti áthallás a mérési pontosságra a legkisebb erők és nyo­matékok tartományéban is csak elhanyagolha­tó befolyással van. . A találmány alapja az a felismerés, hogy a nyúlásmérő ellenállások megfelelő érzéke­lést biztosító elhelyezésére egyvonalban el­rendezett két támasz is elegendő, amelyek vékony karokkal csatlakoznak a befogóelem­hez. A kitűzött feladat megoldására olyan, erő- és nyomaték vek tor érzékelését biztositó elektromechanikus mérőátalakitót hoztunk létre, amelynek belső nyílással kiképzett be­fogóeleme, a belső nyílásba benyúló, mérendő erő és nyomaték hatásvonalában elrendezett átadó elemmel kiképzett erőbevezetö tagja és a belső nyílást áthidaló, célszerűen a befogó­elemmel együtt egy anyagdarabból létreho­zott, érzékelendő erő és nyomaték hatására alakját változtató, nyúlásmérő ellenállásokat hordozó tartója van, ahol a tartó az eróbe­­vezető taggal van csatlakoztatva, és a talál­mány értelmében a tartó az erőbevezetö tag két oldalán egy egyenes vonal mentén elren­dezett két azonos hosszúságú támaszból van kiképezve, ahol a támaszok azonos hosszúsá­gú, a tartó hossztengelyére merőleges karok­kal támaszkodnak a befogóelemre, mig a ka­roknak a támaszokhoz csatlakozó része tá­masztó csuklóként, a befogóelemhez kapcsoló-' dó része rögzítő csuklóként van kiképezve. Általában a támaszok és a karok egy anyag­darabból vannak kialakítva, de adott esetben több külön előállított alkotóelemből is egye­­síthetők. A találmány szerinti mérőátalakítóval a legnagyobb mérési pontosság akkor érhető el, ha a tartóban a két támasz az eröbeveze­­tő tag átadó elemére merőleges karokkal van csatlakoztatva, míg a mérési pontosság ki­sebb mértékű csökkenése mellett jelentős magassági méretcsökkentés biztosítható, ha a karok az átadó elemmel párhuzamosak vagy egymásra merőlegesen vannak elrendezve és közülük az egyik párhuzamos az átadó elem­mel, a másik arra merőleges. Az áthallás minimális mértékűvé válik, ha a találmány szerinti mérőátalakítóban a tartó geometriai középpontja egybeesik az erőbevezetö tag geometriai középpontjával. Célszerűen a találmány szerinti mérőát­­alakitóban a tartó és a támaszok tengely­szimmetrikusak: négyzet, téglalap, nyolcszög vagy kör keresztmetszettel vannak kialakít­va. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom