202976. lajstromszámú szabadalom • Robbanófejes lőszer
1 HU 202976 B 2 A találmány tárgya robbanófejes lőszer egy hüvelyben elhelyezkedő páncéltörő lövedékkel, melyben egy gyutacs icözvetlen ütközésére robbanó - ún. kumulatív - fő-robbanótöltet van, továbbá el van látva csörobbanásbiztos élesítőszerkezettel. Ismeretesek korszerű, robbanófejes lőszerek, melyek .csórobbanásbiztos' élesítőszerkezettel vannak ellátva, azaz ahol kizárt, hogy a lövedék a fegyvercsó elhagyása előtt robbanjon, vagyis a lövedék kibiztositása, azaz élesítése akkor történik, amikor az már kellő távolságba jutott és így sem a fegyvert, sem a lövészt, illetve tüzért nem károsíthatja. A távolság, amelynél a lövedék biztonságosan élesíthető, függ a lövedék méretétől, azaz a robbanás erejétől, valamint a lövedék robbanásakor a lövész, illetve tüzér felé visszavágódó repeszek mennyiségétől. Ezek a csórobbanásbiztos élesitőszerkezetek általában összetettek és drágák, továbbá a lövedékben jelentős térfogatot igényelnek, miáltal a robbanótöltet részére rendelkezésre álló térfogat lecsökken. Ismeretes a CH-PS 493 818 számú leírásból olyan lövedék, amelynek gyutacsa a lövedék kilövése előtt nyugalmi helyzetben van, kilövés után pedig gyújtási - élesített - helyzetbe kerül. A gyutacs itt az üreges - kumulatív hatású - robbanótöltet üregében helyezkedik el egy rúd végén, amely kilövéskor hátrafelé eltolódik. A lövedéktesten belül bonyolult, sok mozgó alkatrészt tartalmazó szerkezet van beépítve, mivel ez a lövedék ún. másodlagos lövedékként szolgál egy hordozólövedékben, melybe több ilyen másodlagos lövedék van egymás mögött sorban elhelyezve. A szerkezeti kialakitás fő célja a lövedék hosszának lehetőség szerinti csökkentése, hogy ezáltal minél több másodlagos lövedéket - lehessen egy hordozólövedékben elhelyezni. Ebben az esetben a csórobbanásbiztos élesítést egy biztositócsap végzi, amely a hordozólövedék belső falán fekszik fel és amikor a másodlagos lövedék elhagyja a hordozólóvedéket, akkor ez a biztosítócsap szabad utat enged a rugóhatás alatt álló gyújtócsapszeg számára. Amennyiben nem lenne követelmény a .csórobbanásbiztos* élesitőszerkezet, ami a lövedéket csak bizonyos biztonsági távolság megtétele után biztosítja ki, azaz élesíti, akkor gyújtószerkezetként megfelelő lenne egy egyszerű gyutacs, ami a becsapódás-okozta ütközésre robban. A hagyományos lövedékekben egyszerű, becsapódáskor robbanó gyutacs nem használható. Az ismert élesítószerkezeteknél a lövedékben ütőszeget vagy -kalapácsot alkalmaznak mechanikus iniciálás esetén, vagy piezo-elektromos kristályt, a becsapódáskor elektromos áram keltése céljából. Mindkét említett típusú rendszer késleltethető vagy hatástalanítható az élesitőszerkezet segítségével és mindkettő lehetővé teszi a robbanás korlátozását a fő-robbanótöltet hátsó részére, ami különösen a formált - ún. kumulatív hatású - fó-robbanótöltetek felrobbantásához szükséges. Hátrányuk továbbá összetett voltuk, mely megdrágítja a lövedéket, ezenkívül a mechanikus működésű szerkezet nagy hátránya annak lassú működésmódja. Noha a piezo-elektromos rendszerek gyorsabbak, azonban így sem pillanatműködésűek és nem hasonlíthatók az elektromos áram sebességéhez. Ennek az az oka, hogy a gyújtókészüléken belüli fémes elemeknek jelentős ideig van áramra szükségük a felmelegedéshez, hogy robbanást idézzenek elő. Amennyiben formált alakú - ún. kumulatív hatású - robbanótöltetet használnak, úgy a lövedék robbanótöltetét elórenyúló kiugrással, üreges hengerrel vagy kúppal látják el azért, hogy a robbanás bekövetkezzék, mielőtt még a töltet végig érhetne a kiugrás hosszán. Ha ez volna a helyzet, akkor ha a töltet homloka a robbanás előtt felütközve, a kúpos fal deformálódna és a .Monroe effektus* néven ismert páncéltörő, illetve páncélátütö hatás elveszne. Belátható, hogy a lehetséges leggyorsabb gyújtási idő közvetlen becsapódású gyutaccsal érhető el, melynél, amint a gyújtás megtörtént, lehetővé válik a robbanás előrehaladása egy hosszú robbanóláncon át olyan gyorsan, hogy nincs is szükség a lövedéken elöreállö kiugrásra. Ennek további előnye lenne, hogy kialakítása egyszerű és olcsó. Megoldandó probléma viszont a robbanási folyamat ellenőrzése és szabályozása egyszerű és megbízható .csórobbanásbiztos* élesitószerkezettel. A találmány célja a fenti követelményeknek megfelelő robbanófejes lőszer létrehozása. A kitűzött célt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy a páncéltörő lövedékkel ellátott robbanófejes lőszernél, melyben egy gyújtó közvetlen ütközésére robbanó ún. kumulatív fő-robbanótöltet van, továbbá el van látva csórobbanásbiztos élesitószerkezettel, a csórobbanásbiztos élesitőszerkezet a fő-robbanótölteten belül elhelyezkedő hengeres nyúlványt tartalmaz, mely a fó-robbanótöltet a gyújtó robbanásával szemben leárnyékoló - azaz a robbanási folyamatot megszakító - módon van elrendezve és a lövedéknek a fegyvercsőből való kilövését követően a fő-robbanótöltetből kihúzhatóan van elrendezve. Előnyös az, hogy az élesítőszerkezet nyúlványa a lövedéknek a feg-yvercsőből való kilövését követően a légellenállás hatására a lövedéktől elválasztható, s ezáltal a lövedék már élesítve van. Ugyancsak előnyös, ha a lövedék a főrobbanótöltet robbanásakor hátravágódó repeszdarabok létrejöttének megakadályozására alsó, vagyis hátsó részén nyitottan van kialakítva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
