202975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőcsövek hőközlő közeggel történő feltöltésére, valamint ilyen hőcsövet alkalmazó gázkonvektor, kombinált gázfűtőkészülék, illetve gázfűtésű hőlégfúvó
5 HU 202975 A 6 levegöbevezetö nyílásban, vagy fölötte van elhelyezve. Az égéshez szükséges levegő a 12 levegőbevezető nyíláson és az azt lefedő 11 rácson, valamint a 13 levegőcsatornán át jut a 7 gázégői k)höz. A láng (ok) és a keletkező égéstermék a 6 égéstér (zárt) oldalfalain keresztül sugárzó és konvekciós hővel részben felmelegítik a 16 készülékköpeny nyitott alsó részén a helyiségből a felhajtóerő hatására beáramló levegőt. Ez a 17 terelólemezek hatására egyenletes elosztásban áramlik át és melegszik fel a höcső(vek) 3 kondenzációs szakaszán elhelyezett 4 lamellák között, melyek kialakítása (az ismert módon) olyan, hogy a rajtuk kialakuló hőátadási tényező többszöröse a hagyományos konvektorok hőátadó felületein kialakuló hóátadási tényezőnek. Ezért jelentős méretcsökkenés és anyagmegtakaritás érhető el a találmány szerinti höcsöves konvektoroknál. A felmelegedett levegő a 16 készülékköpeny 15 fűtölevegó kivezető nyílásain, vagy a 16 készülékköpeny tetején lévő nyílásokon át távozik a fűtendó helyiségbe. Ezek a nyílások zsaluzottak, vagy perforált lemezzel vannak lefedve. A lángok a gáztömören záró hóálló 14 ablakon át figyelhetők meg. A készülék üzemét és a helyiség hőmérsékletét a termosztát 9 érzékelője szabályozza a 8 kombinált gázszelep segítségévei. A hőcsó 1 elpárologtató szakaszán és a hócsö 3 kondenzációs szakaszain a 2 és 4 lamellák helyezkednek el (ráforrasztva) melyek azok szilárdságát növelve vékonyfalú csőből készíthetők el (anyagtakarékosság), a 42 hőcsőkönyökökön a 4 lamellák nem lévén szilárdságuk csökken, ezért vastagabb falú csövekből készítendők. A konvektorok kéménybe köthető változatának találmány szerinti kivitelénél is a lényeget tekintve a fent leírtakhoz hasonló a készülék működése. A példakénti bemutatott másik lehetséges kiviteli alak - mint a 3. ábrán látszik - egy kombinált fűtőkészülék, amely a helyiségeket fűti (pl. a lakás szobáit, vagy irodákat) és használati melegvíz (pl. mosdóviz, fürdővíz) előállítására is alkalmas. A készülék középvonaléban, annak alján helyezkedik el a 21 vizarmatúra a használati melegvízhez, melynek vízellátása a 36 hidegvízvezetéken át történik. A 22 Venturi-csóvel működtetett 20 membránja és 23 vízmennyiség-szabályozó szelepe, valamint a 30 tömszelencén átvezetett 28 gázszelepszára van. A fölötte elhelyezett fütővizet előállító 19 vizarmatúrához a hagyományos vízmelegitők víz- és gázarmatúrájának egymáshoz való rögzítéséhez használt, egymásba tolható és csavarokkal rögzíthető hüvelyek szolgálnak. A fűtővizet előállító 19 vízarmatúrában 20 membrán van elhelyezve, melyhez a 30 tömszelencéken átvezetett 28 gázszelepszárak csatlakoznak. A 20 membrán alatti térből kiágazó 29 érzékelő vezeték a 33 visszatérő vezetékbe beépített vízszivattyú nyomóvezetékéhez csatlakozik. A 20 membrán fölötti térből kiágazó 29 érzékelő vezeték a 39 fűtóviz hőcserélőből kijövő 32 előremenő vezetékbe van bekötve. A 19 vízarmatúra az előbb leírt módon kapcsolódik a 24 gázarmatúrához, melyben a 25 gézszelep és az azt lezáró 26 rugó van elhelyezve. A készülék üzembehelyezése a 49 vezérlőberendezés segítségével történik, amely általában egy elektronikus berendezés, melyen pl. a hét napjainak meghatározott időszakaszaira be lehet állítani a kívánt fűtési hőmérsékletet, stb. Induláskor először a 46 gyújtóégő gázvezetéken indul meg a gáz áramlása, melyet a 47 szikragyújtó vezetéken folyó áram által keltett szikrák gyújtanak be. Ekkor a 48 lángór nyitva tartja, illetve kinyitja a 27 gáz-mágnesszelepet a 34 mikrokapcsoló megfelelő kapcsoló elemén keresztül. A készülék ezáltal üzemkész állapotba kerül. Tételezzük fel, hogy most a lakás e célra legmegfelelőbb helyiségében (a legerősebben lehűlő szobában) elhelyezett (a rajzon nem ábrázolt) helyiségtermósztát kb. 0,6 °C lehűlést érzékel és bekapcsol, ekkor a 31 vízszivattyú beindul és a 33 visszatéróvezetéken, a 39 fűtóviz hőcserélőn, a 32 előremenő vezetéken és a fűtési rendszeren (radiátorokon) át keringteti a fűtővizet. Ennek hatására a 19 vízarmatúra 20 membránjának két oldala között a 39 fűtóviz hőcserélő ellenállása miatti nyomáskülönbség hatására felfelé elmozduló 20 membrán a 28 gázszelepszár útján a 26 rugó nyomóereje ellenében kinyitja a 25 gázszelepet és a gáz megindul a 7 gázégőbe. Ott a 46 gyújtóégő gázvezeték végén már égő gyújtóláng meggyújtja. A keletkező égéstermék 6 égéstéren és 10 égéstermék élvezetén keresztül távozik. A gáz elégésekor felszabaduló hő a hőcső 1 elpárologtató szakaszát a ráhegesztett 2 lamellák segítségével felmelegiti. A lehűlt égéstermék a 10 égéstermékelvezetőn keresztül a kéményen ét, vagy külsőfali készüléknél közvetlenül a szabadba kerül. A hőcsó 1 elpárologtató szakaszában lévő töltőanyag - célszerűen víz - elgózölög és a gőz a hőcsó 3a és 3b kondenzációs szakaszaiba jut. A 3a kondenzációs szakasz a 38 használati melegvíz hőcserélőben levő vizet elpárologtatja, a keletkezett gőz a vizet visszanyomja a nyitott 36 hidegvizvezetéken át a vízhálózatba. Mivel a gőz jó hőszigetelő és a 38 használati melegvíz hőcserélő oldalai 45 hószigeteléssel vannak ellátva (5. ábra) a hőveszteség kicsi lesz és az üzemen kívül lévő hőcső 3a kondenzációs szakasza gyakorlatilag leáll. A fűtési üzemet a hőcső 3b kondenzációs szakasza biztosítja, amely a ráforrasztott 4 b lamellák segítségével a hót a fűtöviznek adja át. Ha a lakás az előírt hőmérsékletet elérte, a (rajzon nem ábrázolt) helyiségtermosztát a 27 gáz-mágnesszelepet lezárja és a 31 vízszivattyút leállítja. Ha a 35 használati melegvízvezetékhez csatlakozó valamelyik (a rajzon nem ábrázolt) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
