202975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőcsövek hőközlő közeggel történő feltöltésére, valamint ilyen hőcsövet alkalmazó gázkonvektor, kombinált gázfűtőkészülék, illetve gázfűtésű hőlégfúvó

1 HU 202975 A 2 A találmány tárgya eljárás hőcsövek hőátadó közeggel történő feltöltésére, valamint ilyen hőcsövet alkalmazó gázkonvektor, kombinált gázfűtő készülék, illetve gázfűtésű hőlégfú­­vó. A szokásos gázfűtő, gázvizmelegitó vagy kombinált gázfűtő- és vízmelegítő készülé­kekben a gáz elégetésekor felszabaduló hő­energiát hőátadó, illetve hőcserélő felületek adják át a melegítendő és/vagy fűtendő kö­zeg (levegő, fűtóviz, vagy használati meleg­víz) számára. Ismeretes ezenkívül hőcsövek, illetve höszivornyák alkalmazása is a gáz elégetése­kor felszabaduló hő átadására, amelyeknél az elpárologtató szakasz a hócsövek egyik vé­gén, a kondenzációs szakasz pedig a hőcsö­vek másik végén helyezkedik el. Az eddig ismert hőcsövek töltése igen bonyolult módon vákuum alatt történik. Ilyen megoldást ismertet többek között a 2 756 141 DE szabadalmi leírás. A hőcsövek két fajtája ismert, az egyik­nél a kondenzációs szakaszban lecsapódó töl­tőfolyadék gravitációs úton jut vissza az el­párologtató szakaszba - ahol a folyamat is­métlődik -, a másiknál a kondenzációs sza­kasz az elpárologtató szakasznál alacsonyab­ban helyezkedik el és a lecsapódott tóltófo­­lyadékot az ún. .kanóc’ kapilláris erők hatá­sára juttatja vissza az elpárologtató szakasz­ba. A 199 619 sz. HU szabadalmi leírás olyan megoldást ismertet, amelynél a kondenzációs szakasz után hőmérséklet-érzékeny elzáró­szelepet alkalmaznak, amely viszont további üzemeltetési bizonytalanságokhoz vezet. A kanócra a találmány szerinti gázüzemű fűtőkészülékeknél akkor van szükség, ha a hócsóvel fűtött hőcserélők alacsonyan való elhelyezésével az új készülék magassága és anyagfelhasználása jelentősen csökken és in­dokolja a .kanóc’ beépítésével járó jelentős többletmunkát. A hagyományos hőcsőveket és azoknak méretezési módját különösen a hószivornyás (.kanócos’) készülékekre vonatkozóan pl. P. D. Dunn - D. A. Reay: Hőcsövek c. könyve ismerteti. A gravitációs működésű hőcsövek a vonatkozó egyenletek kisebb átalakításával bármelyik hőátadáselmélettel foglalkozó szak­könyv alapján méretezhetök, annál is inkább, mivel erre a hőcsó gazdaságos alkalmazását elősegítő, a kondenzációs szakaszo(ko)n al­kalmazandó nagy höátadási tényezőjű lamel­lák méreteinek meghatározásához is szükség van. (Ez a höátadási tényező 5-10-szerese a találmány szerinti légfűtó készülékeknél, a hagyományos, gáznemű légfűtó készülékeken kialakuló hőátadási tényezőknek. Ennek meg­valósítási módja közismert, pl. a kialakuló határréteg felszakítása, stb.) A hagyományos gázüzemű fűtőkészülé­kekre vonatkozóan részletes méretezési eljá­rások még nem készültek, még a működésük­re vonatkozó leírások sem megbízhatóak min­den szakkönyvben. A készülékek kialakítása szerte a világon kísérletezésekkel történik, ezért legmegbízhatóbbak az illetékes gyártó vállalatok által a készülékekkel együtt ki­adott kezelési utasítások, illetve gépkönyvek. Az ismert, hagyományos gázkészülékek két nagy csoportra oszthatók. Az első cso­portba tartozó készülékek közvetlenül a he­lyiség levegőjét melegítik föl, a konvektorok a helyiségtek) levegőjét gravitációs úton, a felmelegedő levegő fajsúlyának csökkenése révén keringetve, a hólégfúvók pedig a he­lyiségtek) levegőjének egy részét ventilátor­ral, közvetlenül, vagy légvezeték-rendszeren keresztül áramoltatva. A második csoportba tartozó készülékek, az ún. kombinált fűtőkészülékek először fű­tőközeget (pl. vizet) melegítenek föl, azt az egyes helyiségekben lévő radiátorokban cir­kuláltatva azok segítségével közvetetten gra­vitációs úton melegítik az egyes helyiségek levegőjét. A használati melegvíz vételekor pedig egy automatikusan működésbe lépő át­váltó szerkezet lezárja a fűtóviz útját a ra­diátorok felé, illetve, elektromos (mikro)kap­­csolóval áramot ad a keringtető szivattyúnak, amely most már a fűtővizet a kazán és a használati melegvizet felmelegitö hőcserélő között áramoltatja. Az első csoportba tartozó készülékek hátránya az, hogy nagy méretűek, ennek kö­vetkeztében anyag és munkaigényesek. A konvektorok pedig ráadásul a hőcserélőjük egyes magas hőmérsékletű helyein a levegő­ben lévő port pörkölik, ami kellemetlen és a levegő fokozott kiszárítása miatt is gyakori szellőztetést igényelnek, ami energiavesztesé­get jelent. Egyes konvektoroknál a készülék bekapcsolásakor fellépő hőtágulás miatt pat­togó hangok is keletkezhetnek, melyek külö­nösen éjszaka kellemetlenek. A kombinált fűtőkészülékeknél a haszná­lati melegvíz vételéhez bonyolult átváltószer­kezetre és a kisebb hőmérséklet-különbség miatt nagyobb méretű hőcserélőre is szükség van, ráadásul használati melegvíz vételénél is működtetni kell a keringtető szivattyút is, ami többlet áramfelhasználást jelent. A na­gyobb méretek miatt ezeknél a készülékeknél a többlet anyagfelhasználáson kívül a mun­­kaidószükséglet is nagyobb. A találmány célja az ismert háztartási és ipari gázkészülékek, különösen gázfűtésű konvektorok, hólégfúvók és kombinált fűtő­­készülékek hátrányainak kiküszöbölése és olyan szerkezetek kialakítása, melyek mérete és anyagfelhasználása, valamint munkaidő­­szükséglete kisebb, üzemviszonyai kedve­zőbbek, pl. konvektoroknál a kisebb felületi hőmérsékletük miatt nem égetik a port, üze­mük csendesebb, a hőlégfúvóknál méretük kisebb, a kombinált fűtőkészülékeknél pedig az elmondottakon kívül melegvízvételnél nincs szükség a keringtetószivattyú járatá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom