202956. lajstromszámú szabadalom • Biztosító szerkezet bányabeli vágat biztosításához, és biztosító berendezés bányabeli vágat és ehhez képest keresztirányú frontfejtés találkozásánál lévő sarokrész és az ide csatlakozó vágatrész biztosítására
3 HU 202956 A 4 lehetővé teszi a meghajtómű horizontális síkban való elfordulását is. A kitűzött célok elérését tulajdonképpen két találmány teszi lehetővé, mégpedig a bányabeli vágat biztosítására szolgáló biztosítószerkezet, és bányabeli vágat és ehhez képest keresztirányú frontfejtés találkozásánál lévő sarokrésznél alkalmazható biztosítóberendezés. A találmány tárgyát képező biztosítószerkezet önálló egységként is alkalmazható, például a vágat felhagyása esetén a korábban beépített vágatbiztositó elemek kirablásánál, de csatlakoztatható ez a biztositószerkezet az ugyancsak találmány tárgyát képező biztosítóberendezéshez, amelyben ennélfogva egy önjáró biztositóegység és a most említett biztosítószerkezet képez egy komplexumot. A találmány szerinti biztositószerkezet lényegében talpat, a talphoz hidraulikus tárnokkal kapcsolt tetőelemet és oldalelemet foglal magába, ahol a tetóelem és az oldalelem egymással csukló révén áll kapcsolatban. A találmány szerinti biztositószerkezethez olyan hidraulikus munkahenger tartozik, amely vagy a biztosítóberendezésben való alkalmazás mellett az önjáró biztosítóegység talpeleméhez, vagy a biztosítószerkezet önállóan való alkalmazása esetén vágatirányú mozgást biztosító lánchoz lehet kapcsolva. Ezen túlmenően a biztosítószerkezet tetőeleméhez és oldaleleméhez hidraulikus munkahengerekkel mozgatható és vágatirányban kinyújtható vagy visszahúzható elülső tüzöelemek és hátsó tűzóelemek tartoznak. A találmány szerinti biztositószerkezet tetöeleme és oldaleleme célszerűen ív alakú, de a találmány lényegében nincs ilyen alakra korlátozva, mert sík vagy legalábbis megközelítően sík alakú tetőelemmel és oldalelemmel is ellátható a biztosítószerkezet. Általában párosával célszerű alkalmazni a javasolt biztositószerkezeteket, mégpedig úgy, hogy vágatirányban tekintve egymás mellett foglaljanak helyet az egyes szerkezetek. Ilyen esetben egy-egy biztositószerkezethez egy tetőelem és ennek folytatását képező egy oldalelem tartozik és így a szomszédos biztositószerkezetek a hozzájuk tartozó egy-egy tetőelem illetve oldalelem segítségével lényegében a vágat fölső részét valamint oldalait biztosítani tudják. Megoldható azonban a találmány szerinti biztositószerkezet például úgy is, hogy egyetlen egységet képez, és így az egy egységet alkotó biztosítószerkezethez lényegében két tetőelem és két oldalelem csatlakoztatható. A találmány szerinti biztosítószerkezetnél a tetóelem és oldalelem közé hidraulikus munkahengert célszerű kapcsolni azért, hogy ily módon lehessen a vágatszelvény megfelelő követését és a stabilizálást elérni. Az olyan esetekben, amikor páros biztosítószerkezet alkotja a teljes biztosítást és ennek megfelelően egy-egy biztositószerkezethez csak egy tetőelem és oldalelem tartozik, a szomszédos tetöelemek között ugyancsak hidraulikus munkahengerrel létesített kapcsolatról kell gondoskodni azért, hogy a biztosítószerkezet beállítása és beállított helyzetben való stabilizálása a helyszínen lehetségessé váljék. Célszerű úgy kialakítani a biztosítószerkezetet, hogy a talp és a tetőelem illetve oldalelem kapcsolatát biztosító hidraulikus tárnok alsó csatlakozási pontjai áthelyezhetek legyenek attól függően, hogy a biztositószerkezetre milyen irányú erőhatások a dominálok. Ilyen áthelyezési célok biztosítása érdekében előnyös, hogy ha a biztosítószerkezet talpához emelvény van rögzítve és ezen az emelvényen vannak olyan furatok vagy más csatlakozási lehetőséget biztosító kiképzések, ahová hidraulikus tám vagy csuklós rudazat kapcsolható. A találmány szerinti biztosítóberendezés, mint mér korábban említettük, lényegében két részletből áll, nevezetesen egy önjáró biztositóegységböl és az ehhez csatlakoztatott és az előbbiekben vázolt biztosítószerkezetból. A két egység a talpak vonatkozásában van egymással összekapcsolva. Ez úgy lehet kialakítva, hogy az önjáró biztositóegység talpeleméhez van csatlakoztatva az a forgózsámoly, amely lehetővé teszi a forgózsámolyra szerelt meghajtómű frontirányú elcsúszását és egyben az egész meghajtómünek horizontális síkban történő elfordítását, míg a forgózsámolyhoz hidraulikus munkahenger segítségével van csatlakoztatva a vógati biztosítást szolgáló biztositószerkezet talpa. Mint már korábban említettük a biztosítószerkezetnek előtűzóelemei és hátsó tűzőelemei vannak, amelyek hidraulikus munkahengerekkel kitolhatok ill. visszahúzhatok. Nos a biztosítószerkezetnek a hátsó tűzőelemei kitolt helyzetben elzárják az önjáró biztosítóegység tetője és a biztosítószerkezet tetőelemei közötti rést. Célszerű a biztosítóberendezés tetőjére olyan pótelemet építeni, amelynek felső része az iv alakú vágatrészhez illeszkedik. A találmány szerinti biztosítóberendezés sincs azonban korlátozva csak ív alakú vágatszelvények esetére, elvileg bármilyen keresztmetszetű vágatok esetében alkalmazható. A találmány szerinti biztosítóberendezésnél is célszerű úgy kialakítani a fölső részt, hogy szükséghez képest ív alakú tető legyen és ehhez csukló révén célszerű kapcsolni lengő oldalelemet. Előnyös úgy kialakítani a tetőt és az oldalelemeket, hogy közöttük csuklók révén csatlakoztatott hidraulikus munkahenger legyen. A találmány szerinti biztosítóberendezés esetében is általában egymás mellett alkalmazott két önjáró biztosítóegység fordulhat elő, amelyekhez természetesen külön-külön egy-egy biztosítószerkezet van kapcsolva vágat5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
