202954. lajstromszámú szabadalom • Nyílászáró esővédő fixzsalu szerkezet
1 HU 202954 B 2 A találmány tárgya nyílászáró, esővédő, fixzsaluszerkezet, különösen szellőző-, lég- és klímatechnikai berendezésekhez, amelynek kerethez kapcsolt szerelöprofilban egymással párhuzamosan rögzített zsaluelemei vannak. Az ismert fixzsaluszerkezetek általában tompaszögben hajlított zsaluelemekkel készülnek. Ilyen megoldás ismerhető meg pl. a DE 3 409 912 A1 találmányi leírásból, amelyben T alakú talprésszel ellátott, tompaszögben hajlított keresztmetszetű zsaluelemet alkalmaztak, ahol a T alakú talprész a nyílászáró keretének függőleges síkjában van rögzítve és a zsaluelem talprésszel ellentétes vége függőlegesen lefelé mutat. Az ismert megoldás hiányossága, hogy a talprész jelentős légellenállást okoz és leszűkíti a zsaluelemek közötti részt. A zsaluelem alakja egyébként is nagy légellenállást okoz. Az esőcseppek a zsaluelem teljes hosszában válnak le a zsaluelemről, így a zsaluelemek között átáramló levegő ezeket könnyen magával ragadhatja és bejuttathatja a belső térve. Egy további ismert megoldásban (EP 0 197 354 Al) a fent ismertetettnél kedvezőbb légellenállású elemeket alkalmaznak. A zsaluelemnek csak a külső rövid szakasza van tompaszögben lehajlitva, egyébként ferde sik felülete van a belső végén fölül nyitott kör keresztmetszetű rögzitórésszel. Ezen ismert megoldásnak is hátránya azonban egyrészt az, hogy az esőcseppek a zsaluelem teljes hosszában válnak le a zsaluelemről, ig.v a zsaluelemek között átáramló levegő ezeket könnyen magával sodorhatja; hátrány továbbá, hogy a zsaluelem felső felületén az átáramló levegő könnyen befelé tudja görgetni az esőcseppeket és nagyobb eső esetén a felületen befelé (felfelé) haladó viz átbukhat a fölül nyitott rögzítőrészen. A megoldás légellenállás tekintetében sem optimális, A zsaluelemek általában kerethez kapcsolt szerelőprofilban vannak egymással párhuzamosan rögzítve. A DE 3 409 912 Al leírás szerinti megoldásban ez a szerelóprofil két zsaluelem közti távolságnak megfelelő szakaszokból van összetéve, amelyek mindegyikét külön kell a kerethez rögzíteni. A szakaszok végeiben a zsaluelem talpának befogadására alkalmas fészek van kialakítva. Ez a megoldás nem nyújthat kellően stabil befogást és pozicionálást, mert a zsaluelemet csak egyik végén, nem szoritókötéssel fogja meg. Az EP 0 197 354 Al szerinti megoldásban ugyancsak a két zsaluelem közti távolságnak megfelelő hosszú tartók vannak alkalmazva, kellően stabil befogást biztosítanak, de amelyek bonyolult alakúak és igy költségesek, emellett a viszonylag nagy helyszíni szerelésigény e megoldásnak is hátránya. Az eddig ismert esővédő fixzsaluk maradéktalanul nem tudják kielégíteni a velük szemben támasztott követelményeket. Az ismert megoldások nagyrészénél a zsaluelemek (.levelek') ferdén elhelyezett, nyújtott .Z' profilú lemezcsikból készülnek. Az elemek egymástól mért távolsága, osztása - a vizleválasztási funkció teljesitése érdekében - viszonylag kicsi, ennek következtében ellenállástényezőjük (ami a rajta átáramló levegő mozgatásához szükséges ventilátormunkára, elektromos teljesítményfelvételre jellemző, azzal arányos mutató), meghaladja a 12-18 él— téket is. Az ismert esővédő fixzsaluszerkezetek túlnyomó többségének jelentős hátránya, hogy a ferdén elhelyezett, síklapokkal határolt zsaluelemeken leváló vizcseppek már viszonylag kis áramlási sebesség (kb. 4-5 m/s) mellett áthaladhatnak a zsaluszerkezeten, nagyobb sebességeknél pedig - a fokozottabb vizáthordás mellett - a zsaluelemek rezgésbe jönnek, ami igen kellemetlen, zavaró hanggal jár. Célunk a találmánnyal a fenti hátrányok kiküszöbölése ill. csökkentése olyan megoldás kialakításával, amely az ismerteknél kisebb légellenállással valósítható meg és jobb eső elleni védelmet biztosít. A találmány alapja az a felismerés, hogy a zsaluelemek külső végét esócsatornaszerűen kiképezve a viz jelentős része két oldalra elvezethető, így a zsaluelemek között áthaladó levegő útját nem keresztezi lecsöpögö viz, amit a levegő a belső térbe magával vihet. Egy további felismerés az, hogy a zsaluelemek között íves levegőcsatornát kialakítva a zsaluelemeken kiképzett vizfogó felületelemek kisebb légellenállást okoznak és hatásosabbak, továbbá hogy a viz útját a zsaluelemen kialakított bordákkal meg lehet nehezíteni a légellenállás számottevő romlása nélkül. Egy harmadik felismerés az, hogy a zsaluelemek belső oldalánál visszahajló ütközőorr alkalmazható, amelyen az áramló levegő nem képes áthajtani a felületen fölfelé áramló vizet. A feladat találmány szerinti megoldásában a zsaluelemeknek iveit profilú törzsrésze van, a törzsrész domború lapján hosszirányú vízleválasztó borda vagy bordák, a törzsrész egyik szélén visszahajló ütközöorr, másik szélén vízelvezető csatorna van kialakítva. A zsaluelemeket tartó keret profilos szelvényű extrudált rudakból áll, előnyösen a keretnek védőháló rögzítésére szolgáló válla és csapadék levezetésére való vízorra van. Előnyösen a zsaluelemek sajtolt, extrudált profilos szálból készültek. A találmány szerinti fixzsaluszerkezet előnye az ismert megoldásokhoz képest, hogy légellenállása kisebb, vízvédelme jobb. A fixzsalu szerkezet felépítése egyszerű, beépítése kis szerelésigényű. A találmány szerinti fixzsalu szerkezettel £, = 6 légellenállástényező érhető el, amely fele-harmada az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
