202942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasbeton mérnöki műtárgy, különösen vízépítési műtárgy építésére
1 HU 202 942 B 2 Ugyancsak szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a 12 fészkekben nemcsak átkötő 14 betonacélbetéteket, hanem más átkötőelemeket, pl. acélból készült vonórudakat (-gerendákat) is lehorgonyozhatunk, például úgy, hogy a fészkeket a 13 fő-vasbetétekhez hegesztett acéllemezzel béleljük ki, vagy oda más csatlakozó acélidomokat rögzítünk. Sőt, még ilyen vonórudak, illetve vonórúd-jellegű szerkezetekre sincs szükség, ha a 3a- 4f szekrények belsejébe a 7 hosszanti kéregfalakra keresztirányú, ezeket összekötő (nem ábrázolt) vasbeton bordákat vagy bordát építünk be, amelyek a 7, 7a kéregfalak építésével azonos ütemben, azokkal egyidejűleg ugyancsak csúszózsaluzásos technológiával készülhetnek. E vasbeton bordák akár a szekrények teljes magasságában végighúzódhatnak, vagyis belső keresztfalakként építhetők meg (ekkor kazettás szerkezetű, önhordó, zárt szekrények készülnek), akár kisebb magassággal, esetleg egymás felett több helyen építhetők meg valamely keresztirányú függőleges síkban. Visszatérve az 1. és 2. ábrához, a két 15a, 15b hajózsilip-oldalfal építésének célszerű technológiai sorrendje például a következő:- az I. ütemben a 4a és 4f szekrény,- a II. ütemben a 3b és 3e szekrény,- a III. ütemben a 4c és 4d szekrény,- a IV. ütemben a 3c és 3d szekrény,- az V, ütemben a 4b és 4e szekrény,- a VI. ütemben a 3a és 3f szekrény épül meg. Az építés két csúszózsalu-készlettel hajtható végre. E technológiai sorrend betartásának eredményeként az 1 alaplemez egyenletesen kapja a terhelést. A 2a...2e pillérek építése sorban egymás után egy csúszózsalu-készlettel hajtható végre. Minden szekrény, illetve pillér célszerűen úgy épül, hogy a 7, 7 a kéregfalak elkészültét közvetlenül követi a 8 belső mag elkészítése. Amint az 1. ábrán látható, a 3a...4f szekrények egymás mellé vannak sorolva úgy, hogy 7a keresztirányú kéregfalaik egymáshoz illeszkednek. A szomszédos 7a keresztirányú kéregfalak közé önmagában ismert (külön nem ábrázolt) dilatációs szerkezetek a hőmozgások végbemenetelének lehetővé tételén túlmenően természetesen vízzáróságot is biztosítanak. A találmány szerinti technológiával készült műtárgy tervezése során általában a szokásos statikai számításokat kell elvégezni. A csúszózsaluzással készült szekrények - pl. pillérek esetében - keretként is méretezhetők. Általában a kéregfalak vastagsága, vasszerelése és betonminősége a belső mag nyomása - mint betonnyomás - figyelembevételével történik. Célszerű előre megtervezni az egyszerre bebetonozandó belső mag magasságát, erre - mint betonnyomásra kell a kéregfalaknak megfelelniük. A belső mag - megfelelő vasalása esetén, a betonkötés függvényében - folyamatosan is betonozható, amennyiben a betontömegben káros jelenségek (pl. kötéshő miatti túlmelegedés) nem lépnek fel. A 7, 7a kéregfalak és a 8 belső mag közötti erőhatásokat is meg kell határozni; ezek felvételére a 3-5. ábrákkal kapcsolatban ismertetett, a 12 fészkekben lehorgonyzót! 14 bekötővasak szolgálnak, de fészkek helyett végigmenő - akár vízszintes, akár függőleges - hornyok, vagy ezek, vagy/és a fészkek kombinációja is alkalmazható, és a mag és kéregfalak belső felülete közötti kapcsolat ez utóbbi érdesítésével is biztosítható, illetve hatékonyabbá tehető. A 7, 7a kéregfalak természetesen egyéb igénybevételekre (pl. repedésmentesség, kopásállóság) is méretezhetők. Külön célszerű végrehajtani magának a 8 belső magnak is a statikai és betontechnológiái számítását (zsugorodás, melegedés stb.) a kéregfalak és a belső mag közötti erőhatások figyelembevételével, amennyiben a 8 belső mag betonból készül. A 8 belső magnak ugyanis nem minden alkalmazási esetben kell feltétlenül betonból készülnie. Különösen kisebb műtárgymagasság és/vagy kisebb mértékű igénybevételek esetén, vagy ha a szekrény belső keresztfalakkal merevített kazettás szerkezetű, elegendő lehet a 7, 7a kéregfalak és az 1 alaplemez által határolt teret kővel, talajjal, homokos kaviccsal stb. kitölteni. Az egymással szemben levő kéregfalak között ebben az esetben is beépíthetők vonórúd-jellegű szerkezetek, amelyeket - ha acélból készülnek - korrózióval szemben meg kell védeni. A 9 fejlemez (3. ábra) elkészítésére sincs minden esetben szükség; ha pl. a szóban forgó műtárgy egy támfal vagy gát, és a szekrények belső magját laza szerkezetű anyag, például zúzottkő alkotja, a támfalra vagy gátra hulló csapadék a belső magon átszivárog, és alul kivezethető. Noha a rajzok alapján ismertetett kiviteli példa szerint a 7, 7a kéregfalak függőlegesek, minden további nélkül lehetőség van a kéregfalak akár egyik, akár mindkét oldalfelületének ferde kialakítására, vagyis alulról felfelé csökkenő keresztmetszetű kéregfalak építésére is, sőt, a találmány szerinti technológiával íves alaprajzú műtárgyak is kivitelezhetek; mindezek a lehetőségek a csúszózsaluzatos módszer lehetőségeiből adódnak. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a zsaluzáshoz beépítendő anyag minimális, és a hagyományos zsaluzással készülő műtárgyakkal összevetve az élőmunka- ráfordítás is lényegesen kisebb. A zsaluzat kiépítése és elbontása minimális emelőgép-kapacitást köt le, tehát a gépköltségek csökkenése is jelentős. A zsaluzat-mérettől függően - kettő-tíz egységben lebontható, így az ezzel kapcsolatos szerelési élőmunka-igény is csekély. Igen kedvező következménye a találmány szerinti technológiának, hogy a fellépő igénybevételeknek megfelelő drágább betont csak viszonylag kis vastagságú kéregfalak építéséhez kell alkalmazni, a belső mag olcsóbb betonból, illetve - ha ezt a adottságok lehetővé teszik - a helyi talaj-, illetve kőzetanyagokból készülhet. Mindezen tényezők eredményeként a kivitelezési költség a hagyományos módszerekhez képest 10-30%-kal, a kivitelezési idő pedig ennél még nagyobb mértékben csökkenthető. Előnyös tényező, hogy a kéregfalak gyakorlatilag munkahézagmentesen építhetők meg. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
