202929. lajstromszámú szabadalom • Takarópor acélok öntéséhez

1 HU 202 929 B 2 A találmány tárgya takarópor acélok öntéséhez, amely vas- és egyéb fémoxidokat, 23-25 tömeg% fémes alu­míniumot és hőszigetelő adalékokat tartalmaz. Általánosan ismeretes, hogy a fémeknek és fémöt­vözeteknek, ezen belül a vasötvözeteknek folyékony fázisból szilárd halmazállapotba történő átmenet során csökken a fajtérfogata. A folyamat eredményeképpen szívódási üreg (lun­­ker) keletkezik, amelyet a gyártandó öntecs vagy önt­vény térfogatán kívül, erre a célra kiképzett tápfejbe kell koncentrálni. A tápfej nagysága befolyásolja elsősorban az ön­tecs, vagy öntvény önköltségét. A tápfej akkor felel meg rendeltetésének, ha legtovább marad folyékony állapotban, azaz leutoljára dermed meg. A tápfejben lévő folyékony fém dermedési idejének meghosszabbítására, illetve lehűlési sebességének csökkentésére számtalan eljárást dolgoztak ki. Ezek közé tartoznak azok a módszerek, amelyek a tápfejben lévő folyékony fém felületére hőtermelő és egyben hő­szigetelő hatású takarópor (lunkerpor) keveréket alkal­maznak. Ezen keverékek a hőtermelő folyamatok biz­tosítása miatt tartalmaznak vas és egyéb fémoxidokat, fémes alumíniumot, hőszigetelő adalékokat (például perlitet, kovaföldet, azbesztet stb). A jelenleg alkalmazott hasonló célú keverékek hő­termelő folyamatainak biztosításához szükséges fémes alumíniumot általában tiszta alumínium porlasztása és osztályozása útján állítják elő. Ez egyrészt meglehe­tősen költséges, másrészt a sűrített levegővel történő porlasztása során az alumínium szemcsék felületét csak nagyon vékony oxidréteg vonja be. Az a vékony oxidréteg a vaskohászat területén alkalmazott hőter­melő keverékek reakcióképességét nem befolyásolja. Oxidáló anyag jelenlétében a hőtermeléssel járó folya­mat gyorsan, nagy sebességgel tud lejátszódni. A re­akció sebességének csökkentése csak nagyobb mennyiségű inert adalékanyag alkalmazásával oldható meg, ami az egész folyamat hatásfokát végül is ked­vezőtlenül befolyásolja. A nagyméretű (4-7 tonna tömegű) acélöntecsek táp­fej hatásfokának javítására használt hőtermelő és hő­szigetelő keverékeknél a hőtermeléssel járó oxidációs folyamatokat úgy kell beállítani, hogy a termit reakció megindulása az öntést követő harmadik- negyedik percben következzen be, és (egyenletes sebességgel) az oxidációs folyamatok min. 7-8 percig tartsanak. Ennek biztosítása a direkt úton előállított alumínium­dara felhasználásakor csak jelentős mennyiségű inert anyag hozzáadásával történhet meg. A hőtermelő fo­lyamat lejátszódásakor felszabaduló hő egy részét az inert anyag elvonja, és ezáltal a folyamat hatásfokát csökkenti. A jelen találmánnyal ezért az a célunk, hogy a vas- és fémötvözetek öntésénél alkalmazott hőtermelő és hőszigetelő fedőpor előállítási költségét csökkentsük. További célunk, hogy az alumínium ötvözeteinek ol­vasztásakor keletkező salakhulladéknak azt a részét hasznosítsuk, amelyik gazdaságos alumíniumipari fel­dolgozásra már nem alkalmazható, ezáltal megszün­tessük a salakok tartós tárolásához szükséges költsé­geket és a környezetszennyező hatást. Ugyancsak cé­lunk a hőtermelő folyamat sebességének számottevő mértékben törénő csökkentése és ezáltal a dermedési idő további növelése. A találmány szerint a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy olyan takaróport alkalmazunk acélok öntéséhez, amely vas- és egyéb fémoxidokat, 23-25 tömeg% fé­mes alumíniumot és hőszigetelő adalékokat tartalmaz, ahol a találmány szerint a fémes alumínium a) 15-40 tömeg% fémes alumíniumot tartalmazó, alu­mínium és alumíniumötvözetek olvasztásakor kelet­kező salakhulladék és a maradékban alumíniumda­ra, vagy a) teljes egészében 40 tömeg%-nál több fémes alumí­niumot tartalmazó, alumínium és alumínium ötvö­zetek olvasztásakor keletkező salakhulladék formájában van jelen. Általában az alumínium és alumíniumötvözetek ol­vasztásakor keletkező salak fémes alumínium tartalma 5 és 70 t% között van. A salakban az Ak03 és fémes alumínium mellett a beolvasztott anyag alkotó eleme­itől függően, különböző mennyiségben előfor­dulhatnak azok oxidjai is. Az Al-tartalmú salak jellemző tömegszázalékos ké­miai összetétele: A1 - 5-70% AI2O3 - 15-60% Si - 3-5% SÍO2 - 5-15% Fe203 - 3-5% MgO - 5-33%, szemcseméret eloszlása: 2,0-1,0 mm 0-3% 1,0-0,6 mm 2-5% 0,63-0,3 mm 1-15% 0,3-0,2 mm 5-15% 0,2-0,1 mm 10-40% 0,1-0,06 mm 15-50% 0,06 mm alatt 8-40% térfogatsűrűsége: 0,9-1,2 t/m . Az ilyen salakok fémes alumíniumtartalma biztosí­tja a fentiekben említett hőtermelő reakció lefolyásá­nak feltételeit. A salak egyéb alkotói is segítik a hő­termelő folyamat intenzív lefolyását és javítják a ke­verék hőszigetelő tulajdonságát. így az acélgyártás során acélöntvények vagy -öntecsek tápfejeiben hasz­nálatos fedőporok komponensként jól felhasználhatók. A bemutatott salakok hőszigetelő anyagként törénő felhasználása nem ismeretlen az adott területen. Fel­használják az alumíniumtartalmú salakhulladékot tű­zálló, illetve hőszigetelő falazatok, hőszigetelő mázak készítésére. Ehhez azonban el kell távolítani a rafináló salak Na2Ü és K2O tartalmát, továbbá termikus keze­lést kell végezni. A salakot a termikus kezelés előtt pelletezni kell és a pelletezéshez, illetve a hevítéshez adalékanyagok alkalmazása is szükséges. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom