202924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibiotikumok bioszintézisét kódoló gének és az azt tartalmazó vektorok izolálására

1 HU 202 924 B 2 kum-termelő organizmus kromoszomális vagy plaz­­mid DNS-éhez a rendszerből való kimosás előtti álla­pothoz viszonyítva. A jelzett DNS-t, amely a rendszerben marad, az anti­biotikum termelő organizmus kromoszomális és plaz­­mid DNS-éhez kötjük, amely pedig egy szubsztrátum­­hoz, általában nitrocellulózhoz, van kötve. Ezt a szubsztrátumhoz kötött DNS-t úgy állítjuk elő, hogy a fent említett genetikai könyvtárat tartalmazó organiz­must egy bizonyos anyagon, pl. nitrocellulózon te­nyésztjük; az organizmust egy bizonyos anyagon, pl. nitrocellulózon tenyésztjük; az organizmust lizáljuk olyan körülmények között, amely az organizmus DNS- ét olyan mértékben denaturálja, hogy a nitrocellulózhoz egy szálú formában válik kötötté; és végül a nitrocellu­lózhoz kötött DNS-t olyan körülmények között kezel­jük, pl. megnyújtott hőkezeléssel, amely előidézi, hogy a DNS kovalensen kötötté váljék a nitrocellulózhoz. Ezen a módon az antibiotikum-termelő organizmus DNS-e egy szubsztrátumhoz kötötté válik egyszálú for­mában, úgy, hogy a hibridizálás az antibiotikum rezisz­tencia átadó DNS-sel könnyen végbemehet. Egy másik rendszer az antibiotikum-termelő orga­nizmusok DNS-ének elkészítéséhez a hibridizálás cél­jaira magában foglal egy anyagot, pl. egy nylon-alapú membránt vagy Whatman kromatográfiás papírt, amelyhez a DNS kötődik olyan módon, hogy össze­­fonódottá válik azokkal a rostokkal, amelyből a neve­zett anyagot készítették. A hibridizálás előtt vagy an­nak során azonban a DNS- t egyszálúvá kell denatu­rálni úgy, hogy az antibiotikum rezisztencia átadó DNS hibridizálódni tudjon vele. Az antibiotikum termelő organizmus DNS-ének im­­mobilizálására és denaturálására alkalmazott aktuális módszer semmiképpen sem korlátozza a jelen talál­mány szerinti módszert. A technikák széles választéka létezik, vagy lehetséges egy genetikai könyvtár DNS- ének kötésére egy szubsztrátumhoz olyan módon, hogy a hibridizálás egy jelzett antibiotikum átadó DNS fragmenssel végbemehessen úgy, hogy a gene­tikai könyvtárnak azok a fajlagos vektorai, amelyek hibridizálnak, azonosíthatók legyenek. A jelen talál­mány szerinti módszer nem korlátozódik bármilyen adott módszerre vagy módszerek sorozatára, amelyek a hibridizálási lépés kivitelezésére szolgálnak. Az antibiotikum-termelő organizmusok immobili­­zálásához és denaturálásához alkalmazott módszer le­hetővé kell, hogy tegye azoknak a rekombináns vek­toroknak az ezt követő azonosítását a genetikai könyv­tárban, amelyek olyan szekvenciákat tartalmaznak, amelyekhez az antibiotikum rezisztencia átadó gén hibridizálódik. Általában ez a cél úgy teljesül, hogy a genetikai könyvtár rekombináns vektorait tartalmazó gazdaszervezetet egy minta-lemezen tenyésztjük, te­nyésztjük, amely speciálisan van jelezve vagy kiké­pezve. Ennek a mintalemeznek a replikáival tenyésze­tek sorozatát készítjük el, előnyösen olyan anyagon, amelyet a genetikai könyvtárban levő DNS kötéséhez alkalmazunk. A replikákat úgy jelöljük meg, hogy a replika-lemezen levő telepeket azonosítani lehessen annak a mintalemeznek a telepeivel, amelyből ezek eredtek; a mintalemez jelölései vagy kiképzése segít ebben a célban. A replika- lemezeket ezután alkalmaz­zuk a jelen találmány céljaira. A minta-lemezt meg­őrizzük, hogy tenyészetei épek és élők maradjanak, úgy, hogy miután a genetikai könyvtárnak azokat a rekombináns vektorait, amelyek az antibiotikum bio­­szintetizáló géneket tartalmazzák, azonosítjuk, az eze­ket a rekombináns vektorokat tartalmazó organizmu­sokat izolálni és tenyészteni lehessen. Az antibiotikum bioszintetizáló géneket tartalmazó rekombináns vektorokat azzal a módszerrel összhang­ban azonosítjuk, amelyet az antibiotikum rezisztencia átadó DNS jelzésénél alkalmaztunk. Ha olyan módszert alkalmazunk, amely a DNS radioaktiv jelzését haszno­sítja, az azonosítást a radioaktivitás mérése követi, amely megőrződött azon az anyagon, amely a genetikai könyvtár DNS-t megköti, a hibridizálási és mosási lépés után. A radioaktivitás kényelmesen mérhető a genetikai könyvtár DNS-hez kötött anyag (a „szűrők”) ráhelyezé­­sével röntgen-filmre a hibridizálási és mosási lépések után. Más módszereket, mint pl. azokat, amelyek a szcintillációs vagy Geiger számlálókat alkalmazzák, szintén lehet alkalmazni a jelen módszerben. Amikor a biotinilező módszert alkalmazzuk, a szűrőket olyan fes­ték hatásának tesszük ki, amely lehetővé teszi, hogy azo­kat a vektorokat, amelyek az antibiotikum rezisztencia átadó génekhez hibridizálódtak, azonosíthassuk kolori­­metriás eszközökkel. Amikor egy antibiotikum termelő organizmusból származó genetikai könyvtár egy rekombináns vekto­ráról kimutatjuk, hogy olyan szekvenciákat tartalmaz, amelyek homológok egy antibiotikum rezisztencia át­adó gén DNS szekvenciáihoz és hibridizálódnak ezek­hez, szükségessé válik azonosítani azokat az antibio­tikum bioszintetizáló géneket, amelyek az antibioti­kum rezisztencia átadó homológ szekvenciákhoz kötődnek, és amelyek jelen is vannak a plazmidban. Számos módszer létezik antibiotikum bioszintetizáló gének jelenlétének és típusának azonosítására egy vek­toron; a módszereket az alábbiakban röviden össze­foglaljuk. Egy antibiotikum bioszintetizáló út jelenlétét egy rekombináns DNS klónozó vektoron úgy lehet meg­határozni, hogy a rekombináns vektort egy olyan gaz­daszervezetbe vezetjük be, amely természetes módon nem termel antibiotikumot, de amely felismeri a bio­szintetikus út génjeinek szabályozó szignáljait és a re­kombináns vektor replikációs funkcióit. Egy antibioti­kum bioszintetizáló út jelenlétét, vagy legalább egy rejtett bioszintetizáló útnak egy szabályozóját jelzi egy antibotikum termelése a transzformált organizmus ál­tal, mivel a nem transzformált organizmus nem termel antibiotikumot. Egy más módszer szerint a bioszinte­tizáló utat tartalmazó rekombináns vektort be lehet ve­zetni egy olyan organizmusba, amely termel antibio­tikumot, és egy új antibiotikum bioszintetizáló út, vagy legalábbis antibiotikum bioszintetizáló gének jelenlétét egy olyan antibiotikum termelése jelezheti, amelyet a nem transzformált organizmus nem termel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom