202921. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán tumor nekrózis faktort kódoló DNS, továbbá annak alkalmazásával a fenti faktornak megfelelő polipeptid, és hatóanyagként egy fenti polipeptidet tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 921 B 2 lünk, és kiválasztjuk azokat a transzformánsokat, ame­lyek nyúl TNF-et kódoló cDNS-t tartalmaznak. A po­zitív és negatív indukciós, 32P-ral jelzett sscDNS min­tákat a fenti (2) pontban leírtak szerint szintetizáljuk, az (1) pontban leírt módon pozitív és negatív induk­ciós alveoláris makrofágokból nyert mRNS-eket hasz­nálva, azzal az eltéréssel, hogy nagy fajlagos aktivitá­sú 32P-dCTP-t használunk. A fenti vizsgálat során ki­választjuk azokat a transzformáns-telepeket, amelyek olyan rekombináns plazmidot fogadtak be, amely a po­zitív indukciós mintával erósen hibridizál, de a negatív indukciós mintával nem hibridizál. A közel 20 000 te­lep közül 50 ilyen telepet szelektáltunk. Az 50 szelektált telep közül 20 telepet ezután mRNS hibridizációs-transzlációs vizsgálatnak vetünk alá, T. Maniatis és munkatársai [(szerkesztő), „Molecular Clo­ning”, 329 (1980), Cold Spring Harbor Lab.] módszere szerint. Az egyes transzformánsokból extraháljuk a plazmid DNS-t, és hődenaturálás után nitrocellulóz szűrőkre visszük. A szűrőre visszük az (1) pontban leírt módon előállított nyúl TNF mRNS-t tartalmazó po­­li(A)mRNS-frakciót, és 50 °C-on 3 órán át inkubálva végrehajtjuk a hibridizálást. A hibridizált mRNS-t visszanyerjük, és oocitákba injektáljuk annak kimutatá­sára, hogy a visszanyert mRNS valóban nyúl TNF mRNS-e. A vizsgálat eredményeként 3 olyan telepet szelektáltunk, amelyekben olyan cDNS-t tartalmazó plazmid volt, amely erősen hibridizált a nyúl TNF mRNS-sel. A legnagyobb méretű cDNS-t (kb. 750 bá­zispárt) tartalmazó plazmidból Ddel restrikciós endo­­nukleázos emésztéssel kapón cDNS-fragmenseket használjuk mintaként a további vizsgálatban. A fenti DNS-fragmenseket 32P-ral jelezzük. A fenti mintákat használva a (6) pontban kapott cDNS génállományt te­lep-hibridizációs vizsgálatnak vetjük alá, és kiválaszt­juk azokat a telepeket, amelyek a jelzett mintákkal erő­sen hibridizálódó cDNS-eket tartalmazó plazmiddal rendelkeznek. A fenti vizsgálatban a cDNS génállo­mányt tartalmazó 60 000 telep közül 98 telep bizonyult megfelelőnek. A rekombináns plazmid DNS-t izoláljuk és belőlük PstI restrikciós endonukleázos emésztéssel kivágjuk a betoldott cDNS-eket, és poliakrilamid gél­­elektroforézissel meghatározzuk azok méretét. 17 olyan transzformáns kiónt szelektálunk, amelyben leg­alább 1000 bázispárból álló betoldott cDNS van. A leg­nagyobb méretű cDNS-t tartalmazó transzformánsból (transzformáns száma: xl776/pRTNF802; plazmid szá­ma: pRTNF802) izoláljuk a klónozott cDNS-t, és bá­zisszekvenciáját az alábbi módszerrel meghatározzuk. (8) Klónozott cDNS bázisszekvenciájának meghatá­rozása A fenti (7) pontban leírt módon szelektált Xl776/pRTNF802 transzformánst diamino-pimelin­­savval és timidinnel kiegészített L-táptalajban te­nyésztjük. A sejteket Wilkie és munkatársai módszere szerint kezelve plazmid DNS-t kapunk. A plazmid DNS-t PstI restrikciós endonukleázzal emésztjük, és tisztítjuk, a klónozott cDNS előállítása céljából. A kló­nozott cDNS-fragmenst különféle restrikciós endonuk­­leázokkal tovább emésztjük, és a megfelelő, restrikciós endonukleázzal hasított fragmensek bázisszekvenciáját Maxam-Gilbert módszerrel meghatározzuk. A fenti módon meghatározott bázisszekvenciát a 9. táblázatban ismertetjük. A 277-738. bázisokból álló bázisszekvencia kódolja a 2. referenciapélda szerint nyúlplazmából tisztított TNF N-terminális és C-termi­­nális aminosavszekvenciájának megfelelő biológiailag aktív nyúl TNF-et. A 34-276. bázisok alkotják azt a bázisszekvenciát, amely feltehetőleg a prekurzor nyúl TNF felépítéséhez szükséges polipeptidet kódolja. 5 10 15 20 25 30 35 9. táblázat 10 20 30 GGGGGGGGGGGGGGGCCCÍCTGGAGAGAGC 40 50 60 GCCATGAGCÁ CTGAGAGTAT GATCCGGGAC MetSerThrGluSerMetlleArgAsp 70 80 90 GTCGAGCTGGCGGAGGGGCC GCTCCCCAAG ValGluLeuAlaGluGlyProLeuProLys 100 110 120 AAGGCAGGGG GGCCCCAGGG CTCCAAGCGC LysAlaGlyGlyProGlnGlySerLysArg 130 140 150 TGCCTCTGCC TCAGCCTCTT CTCTTTCCTG CysLeuCysLeuSerLeuPheSerPheLeu 160 170 180 CTCGTGGCTGGAGCCACCACGCTCTTCTGC LeuValAlaGlyAlaThrThrLeuPheCys 190 200 210 CTGCTGCACTTCAGGGTGATCGGCCCTCAG LeuLeuHisPheArgValíleGlyProGln 220 230 240 GAGGAAGAGCAGTCCCCAÁACAACCTCCAT GluGluGluGlnSerProAsnAsnLeuHis 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom