202914. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi csíratenyészetek és ezeket tartalmazó diétás- és gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 202 914 B 2 növekedési zavart, szexuális zavarokat, hasnyálmirigy fibrosist, exsudativ diathesist okoz. Az utóbbi évek vizsgálatai rámutattak a szelén igen nagy szerepére a rákmegelőzésben (Mark F. Mc. Carty.; Medical Hypothesis 1:213-225,1984). A vizsgálatok szerint 600 pg/nap szelén adagolása a táplálékba számos kémiai rákkeltő induktoiTal szemben megvédi az embert és segíti a DNS repair működését. A kísérletek során nyilvánvalóvá vált, hogy a szervesen kötött szelén ugyanolyan hatékony mindamellett, hogy toxicitása lényegesen csökkent. Ezt a kísérletet nátrium-szelenittel és szelénnel dúsított élesztőgombával végeztékéi (Schwarz K.: 60-day Toxicity Trial with Selenium Yeast, II. Dec. 21,1975 kiadatlan kézirat). A szilíciumból igen sok található a bőrben, ez az elem integráns része a mukopoliszacharidoknak, amelyek esszenciális, strukturális komponensei a bőrnek. Schwarz (Proc. Natl. Acad. Sei. USA, 70, 1608,1973) vizsgálatai szerint nem kevesebb, mint 330-554 mg/1 kötötti szilícium van a hialuronsavban. Ugyanakkor kimutatták, hogy legalább 3-6 atom szilícium van a kollagén a láncaiban. A szilícium esszenciális a csontképzéshez, a növekedéshez, közvetlenül a foszfor mennyiségére hat. A jód 70-80%-a a pajzsmirigyben található, hiányában károsodik a celluláris oxidáció, nő a mitokondriumokban a respiráció. Hat a sejt differenciációra és növekedésre, a gén expresszió kontroliján keresztül indukálva az RNS és fehérje szintézist. A szervezetben lévő fluor a csontokba és a fogakba koncentrálódik, gátolja a karieszt és az oszteoporózist. A króm csak igen kis mennyiségben van a szervezetben, szerepe mégis igen jelentős. A krómhiány jellegzetes tünetei: a növekedés visszamaradása, a glükóz, a lipid és a protein metabolizmus felborulása. Az ón szerepe kevésbé ismert, de a növekedésben nélkülözhetetlen. A vanádium igen alacsony koncentrációban van jelen. Hat a növekedésre, a reprodukcióra és a lipid metabolizmusra. Gátolja a koleszterin szintézist, és ezen keresztül a plazma foszfolipid és koleszterin szintjét is redukálja az aorta koleszterin koncentrációját. Védelmet nyújt a kariesszel szemben. Az arzén kis mennyiségben (30 ng/1) jó hatású a növekedésre. Nagyobb koncentrációban, mivel szelén antagonista, előnytelen. A lítium élettani szerepe az élő szervezetben nem ismert, bár régóta használják pszichózisok (maniaco depressiva) kezelésében. Az utóbbi időben fedezték fel, hogy hat a herpesz vírusokra is. A bór szerepe az emlősöknél nem ismert, de a magasabb rendű növényekkel esszenciális a flavonoid szintézisben játszott szerepe miatt. A germánium szerepe az utóbbi évekig csak annyira volt ismert, hogy szükséges a jelenléte az emlős szervezetekben. A legújabb kutatási eredmények szerint komoly szerepet játszik az oxidativ mechanizmusokban, szerepe a szelénhez hasonló. Erős tumorellenes hatással rendelkezik, különösen jó az erősen metasztatizáló és nehezen befolyásolható Lewis-Lung Karcinomára egerekben (Kumano N., Ishikawa T., Koinumaru S. és munkatársai: Antitumor Effect of Organogermanium Compound G-132 on Lewis-Lung Carcinoma (3LL) in C57 PL/6/B6/mice Tohoku J. EXP. MED. 1985 146/1, 94-104). Különösen megjegyezni kívánjuk, hogy a szerves germánium vegyületek képviselőit vizsgálták, és találták hatásosnak elsősorban. A germánium hatását feltehetően az immunválasz módosításával éri el (Sato I., Yan. B. D., Nishimura T., Tanaka N.: Inhibition of Tumor Growth and Metastasis in Assiciation with Modification of Immuno Response by Novel Organic Germanium Compound J. Biol. Response Modif. 1985, 4/2, 159-168). A magnézium szerepe a szervezetben igen sokrétű, számtalan enzim működésében vesz részt. Legjelentősebbek a nukleinsav és a fehérjeszintézisben résztvevő enzimek aktivitásának biztosítása. A kalcium a szervezetben viszonylag nagy menynyiségben van jelen, szerepe a csont- és a fogképzésben igen jelentős. Az alumíniumból a szervezetnek kevesebb, mint 1 pg-ra van szüksége naponta. A szukcinát dehidrogenáz enzim promotere. A kobalt jelentősége a vérképzésben ismert, a kobalt és a vas együtt transzportálódik. A B12 vitamin alkotórésze, amely segíti a metil-malonil-CoA átalakulását szukcinil-CoA-vá. Fontos enzim még az 5-metil-tetrahidro-folsav:homocisztein metil transzferáz, amely a metionin kialakulásást katalizálja homociszteinből. Napi szükséglete 3 mg/kg. A cink egyötöde a bőrben található. Jelentősége nagy a májban, ahol a metallotioninban van jelen. Viszonylag sok (139—436 mg/1) van a szemben, a tesztiszben (120 mg/1), a prosztatában (859 mg/1), a körömben (98-292 mg/1), a hajban (92-255 mg/1). A vérben Ct2 makroglobulinhoz és albuminhoz kötve található. A stressz csökkenti a Zn szintet. Hiányában visszamarad a növekedés, mivel csökken a timidin kináz aktivitása és így a DNS szintézis és a sejtosztódás is, alopecia, dermatitis, bőr elváltozások, krónikus bőr ulceratio lép fel. Csökken a bőrben a hialuronsav mennyisége [Thomson R. W.: J. Nutr. 105, 154 (1975)] csökken a kollagén szintézis [Me Gain: BEA 304, 457 (1973)]. A cink tehát igen nagy jelentőséggel bír, miyel szerepe van a kollagén, a DNS, az RNS és a protein szintézisben is. Más szavakkal, a cink jelenléte szükséges a gén aktivációs folyamatokhoz. További cink tartalmú enzimek a pankreász karboxipeptidáz, laktőz dehidrogenáz (LDH), malonsav dehidrogenáz (MDH), alkohol dehidrogenáz (ADH), alkalikus foszfatáz. Naponta az ember számára 15-25 mg cink szükséges. Megemlítenénk végezetül a nemesfémeket, az aranyat, az ezüstöt, a platinát, amelyek közvetlen nyomelemhatásai ugyan nem ismertek, de mint gyógyszert alkalmazzák ókét. Az ezüstöt ezüst protein formájában főleg fertőtlenítésre, az aranyat reumatikus izületi bántalmaknál, a platinát pedig rákos megbetegedések kezelésére alkalmazzák. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
