202913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi szervek és szövettenyészetek és ezeket tartalmazó diétás-, kozmetikai- és gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 202 913 B 2 A találmány tárgya eljárás nyomelemekkel dúsított magas biológiai értékű növényi szervek és szövette­nyészetek és ezeket tartalmazó diétás, kozmetikai és gyógyszerkészítmények előállítására. Minden élő szervezet a periódusos rendszer eleme­iből épül fel. Ezek közül 15 elem nagy mennyiségben fordul elő az élőlényekben, mint például a C, 0, N, S, stb., 16 pedig csak kis mennyiségben - ezek az úgynevezett nyomelemek - ilyen például a Se, Mn, Fe, Cu, Zn, B, stb. A mai egyre szennyeződő világunkban, ahol a me­zőgazdasági termelés is soha nem látott mértéket öl­tött, a legkülönbözőbb műtrágyák és tápsók ellenére a talaj nyomelemtartalma egyre kisebb lesz. Ennek következtében pedig zavar keletkezik, a ta­laj....................... növény ....................... állat, illetve ember tápláléklánc nyomelemellátásában, ami pedig egyre fokozottabb nyomelemhiányba torkollik. A növények nyomelemtartalmára négy fő faktor hat: a) a genus, species; b) a talaj típusa, amelyen a növény nő; c) a klimatikus vagy szezonális viszonyok a növekedés ideje alatt; d) a növény fejlettségének állapota. Ezek az elemek a fejlődés során az egész növény­ben csökkenhetnek és növekedhetnek vagy állandósul­hatnak. A nyomelem hiánya esetén csökken a növények nö­vekedése és a bennük található elemek koncentrációja. A folyamat következő lépéseiben az emberi és állati szervezetekben csökken a nyomelem mennyiség, amely igen változatos tüneteket okozhat. A réz-, cink­hiány többek között hajhullást, őszülést, bőrelváltozá­sokat, csökkenő proteinszintézist okoz. A Si-hiány a porcszövet, a kollagén súlyos elválto­zásait okozza. A Mg-, Mn-hiány is számos enzim defektusos mű­ködését idézi elő, főleg a nukleinsav szintetizáló en­zimekét. A krómhiány felborítja a lipid metabolizmus egyensúlyát, a glükóz-tolerancia csökken. A szelén fontos része a glutation-peroxidáznak és ezen keresztül a szabadgyök eltávolítási reakciók integ­ráns része. (A részletes irodalom megtalálható: Trace Elements in Human and Animal Nutrition; Eric J.; Un­derwood Academic Press; New York, San Francisco, London, p. 56, p. 170, p. 196, p. 302, p. 398,1977.) Mindezekből világosan látszik, hogy az élő, első­sorban az emberi szervezet számára a nyomelemek megfelelő szinten tartása, hiányuk pótlása milyen óri­ási jelentőségű. Ismert, hogy az algák szervezetében feldúsulnak a környezetükben található anyagok. A 195 069 és a 195 390 számú magyar szabadalmi leírás olyan eljárást is­mertet, amelynek során algákat meghatározott össze­tételű közegben tenyésztenek, amikor is az algák fel­veszik a közegben lévő hasznos anyagokat, így mik­roelemeket és vitaminokat és így biológiailag értékes növényi masszát állítanak elő. Konkrétan a germánium algában történő feldúsítását ismerteti a 636 499 számú svájci szabadalmi leírás. Nem volt ismert azonban, hogy a magasabb rendű növények mikroelem-tartalma is befolyásolható meg­határozott összetételű közegben végzett tenyésztéssel. Felismertük, hogy a magasabb rendű növények szer­vezetében felhalmozott mikroelemek összetétele és mennyisége befolyásolható, ha növényi szerveket és szöveteket meghatározott összetételű és mennyiségű nyomelemet tartalmazó tápközegben tenyésztünk. Fel­ismertük továbbá, hogy a tápoldat mikroelem-tartalma a magasabb rendű növények szervezetén belül olyan formában, például komplex vagy fehérjéhez kötött for­mában épül be, ami biológiai és biokémiai szempontból az emberi szervezet által jobban feldolgozható, mint az alacsonyabb rendű növényekbe, így algákba és gom­bákba bevitt mikroelem. Felismertük végül, hogy egyes természetes vizek - az ember számára különösen elő­nyös összetételű és mennyiségű - mikroelem-tartalma a magasabb rendű növényekbe változatlanul bevihető és így közvetlenül hasznosít-ható. A találmány tárgya tehát eljárás nyomelemekkel dú­sított magas biológiai értékű növényi szervek és kló­nozott növényi szövettenyészetek előállítására, oly módon, hogy édesvizet, ásványvizet, termálvizet, gyógyvizet és/vagy ezek keverékeit és/vagy tápsókból összeállított tápközeget 10‘9 - 10'1 M koncentrációig nyomelemekkel dúsítunk, majd túlnyomáson 121 °C- on 20 percig vagy sterilszűrőn átáramoltatással ismert módon sterilezőnk és a kérdéses nyomelemhez vagy nyomelemekhez szoktatott növényi szervekkel vagy klónozott növényi szövettenyészettel beoltjuk, majd a tenyésztést 20-30 °C-on 7-28 napig szükség szerint 16 órás megvilágítási periódusokat alkalmazva foly­tatjuk és utána a nyomelemekkel feldúsított növényi részeket elkülönítjük, szárítjuk és önmagában ismert módon ultrahanggal vagy őrléssel feltárjuk. Meglepőnek minősül az a tény, hogy a magasabb rendű növények a környezet mikroelem tartalmát az alacsonyabb rendű növényekhez hasonlóan szerveze­tükbe beépítik. A dúsítani kívánt mikroelem a maga­sabb rendű növények tenyésztéséhez szükséges bonyo­lult összetételű, növényfajtánként és sokszor növény­részenként differenciált tápközeghez egyszerűen hozzáadható. A mikroelem a tápközeg működését nem zavarja meg, a tenyésztési körülményeket nem befo­lyásolja. Külön meglepő az a felismerés, hogy a magasabb rendű növények egyes részei jobban hasznosítják az adott mikroelemet, mint a növény egésze vagy más részei, ezért ilyenkor csak az adott növényi részt te­nyésztjük. Példaként említjük, hogy a sárgarépa gyö­kere mintegy háromszor annyi szelént épít be, mint a levele. A magas nyomelem-tartalommal rendelkező növé­nyi szervekből, növényi szövetekből vagy sejtekből közvetlen feldolgozással vág)’ kivonás után a nyome­lemeket magas biológiai értékű formában tartalmazó diétás készítményeket, gyógyszerkészítményeket vagy kozmetikumokat állítunk elő. A növényi szervek, szövetek és sejtek találmány szerinti tenyésztése során tápközegként szilárd hal­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom